TZ
VIP kertész
Bár még korántsem vagyok kész a „projekttel”, mégis szeretném megmutatni az első értékelhető mérföldkövet. A kis 60-as aksimhoz két ízig-vérig DIY feladatot eszeltem ki. Az első egy bútor együttes, melyből a szekrény gépészeti része készült most el. A másik feladat egy négycsatornás fokozatmentes led lámpa, amivel bár már rengeteget foglalkoztam, még biztosan sokáig nem fog elkészülni, ezért döntöttem úgy, hogy darabokban mutatom meg a cuccokat.
Szekrény MDF lapokból készült míves kézimunka, első kísérletem és bár látszódnak még kiforratlanságok a technikámban, a fényező nem fakadt sírva a feladat láttán. Rögtön itt megjegyzem, hogy árakról nem készítettem feljegyzéseket. Nem a spórolás miatt barkácsoltam, hanem azért, hogy minden elképzelésemet meg tudjam valósítani. Mivel viszonylag sok szerszámot kellett vásárolnom, így a végösszeg biztosan magasabb annál, mint amire gondoltok. Viszont minden apró furat pont ott van, ahová terveztem és ezek még a fényez előtt kerültek kialakításra. Ugyanis a nyers bútort pontosan úgy, ahogy a következő képeken látható, berendeztem és miután minden részlettel elégedett voltam, a szerelvényeket lebontottam, hogy a fényező elvégezhesse a munkáját.
A célkitűzésem az volt, hogy igényességben a szekrény belseje is méltó párja legyen egy olyan akváriumnak, amihez alázatosan csak két üveg ki és befolyón keresztül kapcsolódik a technika. Tehát igyekeztem minden lógó vezetéket és felesleges cső hurkokat kiiktatni. Sajnos a képek nem adják vissza igazán azt, amire tényleg büszke vagyok, ugyanis minden zsinórt sikerült kábelcsatornában elvezetnem. A szekrényben sok elektromos berendezés található: szűrő, külsőfűtő, UV lámpa, CO2 mágnes szelep, két időzítő kapcsoló, a szekrény belső led világítása és mindezekhez aljzatok, valamint pár kapcsoló. Vezetékek viszont nincsenek leszámítva azokat a pár centiket, melyek a konnektoroknál szükségesek. Hiszen arra figyeltem, hogy nehogy a praktikum kárára váljon az esztétika. Minden berendezés nagyon könnyen kiemelhető, ha erre a karbantartás során szükség lenne.
Az időzítő kapcsolók is érdemelnek néhány mondatot. Nekem a legnagyobb gondom évente kétszer adódik az időzítő kapcsolókkal, amikor hozzájuk kellene férni az óraátállítás miatt. Mindig nyűgös, ha a vezérlés az aljzattal össze van építve és persze a vezetékeket pedig el szeretnénk rejteni. Így a legfőbb szempont az esztétikus beépíthetőség volt, hogy diszkréten bár, de az elektronika kéznél legyen, a többi része viszont ne legyen látható.
Az inspiráció:
Természetesen az egész úgy kezdődött, hogy beleszerettem egy képbe, konkrétan ebbe:
Az fogott meg, hogy a 60-as akvárium 90-es bútorra van téve, ami végre választ ad jó néhány korábbi problémámra. Egyrészt a 60-as akvárium sem igényel kevesebb technikát, mint egy kétszer ekkora, így szükség van nagyobb alapterületű szekrényre, ha nem szeretnénk az ótvar gázpalackot, vagy a szűrő műanyag vödrét az akvárium mellé tenni. Vagy ha ez a két dolog be is fér, akkor meg semmi más nem. Másrészt ez apróság, de az oldalról felbukó slagok sem tetszenek, ezzel az elrendezéssel viszont megoldható, hogy csak néhány centis cső vezessen át a szekrénytetején, a technikától az akváriumig.
A végeredmény pedig szerintem nagyon elegáns, ugyanis egy „kocka természet” csak úgy hanyagul rá van téve egy bútorra. Semmi sallang, csak ennyi! Ezért is maradtam a fehér színnél, talán ez fejezi ki leginkább ezt az üzenetet. A lámpa felfüggesztésén sokat agyaltam, nem így fogom megoldani. Nem lesz állvány sem, hogy az se vonja el a figyelmet.
Szekrény MDF lapokból készült míves kézimunka, első kísérletem és bár látszódnak még kiforratlanságok a technikámban, a fényező nem fakadt sírva a feladat láttán. Rögtön itt megjegyzem, hogy árakról nem készítettem feljegyzéseket. Nem a spórolás miatt barkácsoltam, hanem azért, hogy minden elképzelésemet meg tudjam valósítani. Mivel viszonylag sok szerszámot kellett vásárolnom, így a végösszeg biztosan magasabb annál, mint amire gondoltok. Viszont minden apró furat pont ott van, ahová terveztem és ezek még a fényez előtt kerültek kialakításra. Ugyanis a nyers bútort pontosan úgy, ahogy a következő képeken látható, berendeztem és miután minden részlettel elégedett voltam, a szerelvényeket lebontottam, hogy a fényező elvégezhesse a munkáját.
A célkitűzésem az volt, hogy igényességben a szekrény belseje is méltó párja legyen egy olyan akváriumnak, amihez alázatosan csak két üveg ki és befolyón keresztül kapcsolódik a technika. Tehát igyekeztem minden lógó vezetéket és felesleges cső hurkokat kiiktatni. Sajnos a képek nem adják vissza igazán azt, amire tényleg büszke vagyok, ugyanis minden zsinórt sikerült kábelcsatornában elvezetnem. A szekrényben sok elektromos berendezés található: szűrő, külsőfűtő, UV lámpa, CO2 mágnes szelep, két időzítő kapcsoló, a szekrény belső led világítása és mindezekhez aljzatok, valamint pár kapcsoló. Vezetékek viszont nincsenek leszámítva azokat a pár centiket, melyek a konnektoroknál szükségesek. Hiszen arra figyeltem, hogy nehogy a praktikum kárára váljon az esztétika. Minden berendezés nagyon könnyen kiemelhető, ha erre a karbantartás során szükség lenne.
Az időzítő kapcsolók is érdemelnek néhány mondatot. Nekem a legnagyobb gondom évente kétszer adódik az időzítő kapcsolókkal, amikor hozzájuk kellene férni az óraátállítás miatt. Mindig nyűgös, ha a vezérlés az aljzattal össze van építve és persze a vezetékeket pedig el szeretnénk rejteni. Így a legfőbb szempont az esztétikus beépíthetőség volt, hogy diszkréten bár, de az elektronika kéznél legyen, a többi része viszont ne legyen látható.
Az inspiráció:
Természetesen az egész úgy kezdődött, hogy beleszerettem egy képbe, konkrétan ebbe:
Az fogott meg, hogy a 60-as akvárium 90-es bútorra van téve, ami végre választ ad jó néhány korábbi problémámra. Egyrészt a 60-as akvárium sem igényel kevesebb technikát, mint egy kétszer ekkora, így szükség van nagyobb alapterületű szekrényre, ha nem szeretnénk az ótvar gázpalackot, vagy a szűrő műanyag vödrét az akvárium mellé tenni. Vagy ha ez a két dolog be is fér, akkor meg semmi más nem. Másrészt ez apróság, de az oldalról felbukó slagok sem tetszenek, ezzel az elrendezéssel viszont megoldható, hogy csak néhány centis cső vezessen át a szekrénytetején, a technikától az akváriumig.
A végeredmény pedig szerintem nagyon elegáns, ugyanis egy „kocka természet” csak úgy hanyagul rá van téve egy bútorra. Semmi sallang, csak ennyi! Ezért is maradtam a fehér színnél, talán ez fejezi ki leginkább ezt az üzenetet. A lámpa felfüggesztésén sokat agyaltam, nem így fogom megoldani. Nem lesz állvány sem, hogy az se vonja el a figyelmet.
Utoljára módosított moderátor által: