Apistogramma nijsseni - Pandasügér

[asebestyen]

* Tudományos név : Apistogramma nijsseni
* Magyar név: Pandasügér
* Csoport: Sügérek
* Származás: Dél-Amerikában, Peru: az Ucayali folyó melletti Genaro Herrera helység környékének patakjai.
* Testhossz: Hímek: 8 cm, Nőstények: 5-6 cm
* Természetes élőhely: Szereti a kristálytiszta, oxigéndús vizet és a védelmet nyújtó, dús növényzetet.
* Viselkedés: Társas akváriumban, más törpesügérekkel jól megfér, békés természetű.
* Táplálkozás: Mindenevő, kedveli az élő és fagyasztott eleséget, de megeszi a műeleséget is.
* Szaporítás: Elég nehéz.
* Medence: Minimum 80 literes.
* Halnépesség: 80 literre 1 pár
* Dekoráció: Apró szemcseméretű sóder, néhány homokpaddal tarkítva. A növények dúsan ültetett Cryptocoryne fajok, Nomaphila-k, Echinodorus-ok és jávai moha. Dekorációs kellék még a fagyökér, mesterséges barlangok, vagy kókuszdió héjak.
* Hőmérséklet: 24–27 °C
* pH: 4,5–7,5.
* Keménység: 0–8 NK° (Nagyon lágy víz)

Megjegyzés: A hímek kifejletten elérik a 8 centimétert, és igen színesek. Testük mellrésze sárgásvörös. Hát- és farokrészük pikkelyenként kéken irizáló, fekete szegéllyel. A sötétszürke, gömbölyű farokúszó élénkvörössel szegett, a megnyúlt mellúszók aranysárgák, egyes egyedeknél vörösek.
A nőstény jóval kisebb, csak 5-6 cm, de színezete még feltűnőbb. Sárgás, narancssárga testén fémes csillogású, sötétzöld foltok vannak: a szemrésztől lefelé a kopoltyúfedőig testközépen egy nagy ovális, a hátúszó elején. ez átterjed a testre is és van egy a faroktőben. Ezekről a pandamackóra emlékeztető foltokról kapta a faj a nevét.

Akváriumi tenyésztése páronként külön tartva a legeredményesebb. A búvóhelynek behelyezett cserepet, kókuszdióhéjat hamar elfogadja, és a leírt, megadott vízviszonyok között szívesen ikrázik.
Hosszúkás, tojás formájú, narancsvörös ikráit (50-150 szemet) egy csomóba rakja, a búvóhely belsejébe. A kis nőstény színei még élénkebbé válnak, és kitartóan gondozza ikráit. A kelés után már minden úgy zajlik le, mint a többi Apistogrammánál, és felnevelésük is azonos, problémamentes. Sórák naupliusszal első naptól etethető. Tartásuk, tenyésztésük sok örömet jelent minden akvaristának.

Ők a sajátjaim. Felül hím, alul nőstény. Remek alternatíva lehet 100 L körüli akváriumokba, ha valaki közepes méretű halakat szeretne más kis testű dél-amerikai fajok mellé. Nem csak kakadu van ám! :roll:

 

[Levinen]

Ha Apistogrammát választ valaki, szinte teljesen mindegy, hogy melyiket. Kinek melyik teszik jobban. Nekem is volt több faj, így ezeket a pandákat, én is csak ajánlani tudom. A képen a szülő alatt jól látszódik a két kis túlélőm. Végül egy maradt csak, de az felnevelődött. Sajnos a nagy közösben, több apisto faj mellett, kicsi a túlélés esélye.



Szülő és a kicsik



Sikerült viszonylag jó makro képet csinálnom az egyik kicsiről

 

[piro025]

Sziasztok!
Én még nemrég fogtam bele a halas akvarisztikába, sokcsíkú csigasügereim vannak az egyik akváriumban és egy kakadu pár a másikban, pontosabban a hímem eltűnt :shock:, azt tartom valószínűnek hogy elpusztult az este folyamán és a törpe tarisznyarákom bezabálta bár fele akkora a rák mint ő volt de nincs sehol kivettem mindent és nem találtam. Éppen ezért szeretném megkérdezni, hogy melyik a legkönnyebben tartható Apisto faj? Én nagyon szimpatizálok ezzel a Nijsseni-vel nagyon bejön de azt olvastam, hogy macerás a tartása. Ha tudtok valamit sehíteni annak nagyon örülnék.
Üdv: Piro

 

[oRphEus]

(...) sokcsíkú csigasügereim vannak az egyik akváriumban és egy kakadu pár a másikban, pontosabban a hímem eltűnt :shock:, azt tartom valószínűnek hogy elpusztult az este folyamán és a törpe tarisznyarákom bezabálta bár fele akkora a rák mint ő volt de nincs sehol kivettem mindent és nem találtam.

Feltételezem nem tudsz róla, de a törpe tarisznyarák - és egyáltalán a tarisznya- és mangroverákok - NEM akváriumi élőlények! Akva-terráriumban kell őket tartani, vagyis szükség van rá, hogy időnként ki tudjanak mászni a szárazföldre. Képesek hosszabb időt eltölteni teljesen víz alatt is, de nem ez a természetes közegük, hanem a vízpart! A légzésük is úgy alakult ki, hogy szükségük van légköri oxigénre. Ajánlom elolvasásra pl. a következő cikkeket.

The most important fact is that these crabs DO NOT LIVE IN WATER !

http://aqualandpetsplus.com/Bug,%20Red% ... 20Crab.htm

http://wrongcrowd.com/staticpages/index.php?page=crab

http://en.wikipedia.org/wiki/Perisesarma_bidens

http://theaquariumwiki.com/Perisesarma_bidens

És egy német rákos fórum: http://www.panzerwelten.de/forum/index.php

Célszerű lenne a fentiek fényében átgondolni a tarisznyarák tartását.

 

[piro025]

Köszönöm az infókat Orpheus, de ezek fényében akkor félre lettem vezetve, mivel csak úgy nem fogok bele ilyen dolgokba, így utánanéztem a tartásával kapcsolatban és azt írták, hogy halas akváriumban kivállóan tarthatók, mivel rendkívül békések ( az is mert abszolút nem bántja a halakat) és nincs szükségük feltétlenül légköri oxigénre -.- enyém is 2 hete van meg de azóta egyszerse láttam még feljönni levegőért. Szóval így most nem tudom hogy mi legyen, mert valamilyen apisto fajt feltétlenül tartani akarok benne. Csak mostmár teljesen össze vagyok zavarodva e téren, mivel erre is annyi mindent írnak, hogy Pandasügeret mértnem szoktak tartani, másik leírásban meg, hogy elég nehéz a tartásuk.

U.i.: nagyon funky az akváriumod, nekem egy ilyesmi az álmom , de ez csak jövőbeli terv, mikor már eleget elsajátítok hozzá, hogy belevághassak.

 

[pecapeca]

Még hogy nehéz A pandasügeret tartani?!
Közepesen kemény enyhén csersavas vízben 24-25 fokban tökéletesen elvan.
Ez tapasztalat.Már pár száz megfordult nálam.