szabolcs.debreczeni
Kertész szaki
Sziasztok,
Kb. fél éve vettem a fejembe, hogy megpróbálkozom az Amano garnéla szaporításával, sajnos a kezdeti lelkesedést nem sok siker koronázta. Alapvetően 2 akváriumos módszerrel kísérletezem (külön édesvizű "szülőszoba" és sós nevelőmedence), amikor eljutottam az etetésig, akkor táplálásra a Logemann-féle módszert vettem alapul (liquizell és spirulina). Így utólag a kezdeti kudarcok fő okai:
- kis nevelőmedence méret (több helyen is 40l fölötti méretet írnak, de javasolt a 60l)
- élővíz, élőkő használata (ez csak saját tapasztalat, valószínűleg csalánozókat, élősködőket, vagy kórokozókat hurcoltam be velük)
- nevelőmedence lassú algásodása (mivel elhagytam a sós élővizes "beoltást", nálam csak több hónap alatt algásodott be kellőképpen)
- túl sok stressz (mozgalmas hely, gyors vízcsere, eltérő vízparaméterek - hőmérséklet, sűrűség)
Egyéb tapasztalatok:
- paradox módon minél kevesebbet törődünk a kis garnikkal, annál nagyobb a túlélésük esélye
Tiszta Schrödinger macskája effektus, de több helyről is hallottam és magam is tapasztaltam... Valószínűleg a túl sok törődés túletetést és ammónia felhalmozódást eredményez...
- talán a legfontosabb az egész procedúra során a stressz és a hirtelen állapotváltozások elkerülése, vagy minimalizálása. Értem ezalatt pl. megfelelő méretű és szűrésű szülőszoba kialakítását, amiben stabil állapotok vannak és kicsi a flow (túl kis méretű akviban nálam mindig idő előtt eldobták az amano mamák a petéket). Ugyanígy előny, ha az akvik körül kevés a mozgás és a vízcseréket lassan tudjuk csinálni (edény falába lyuk, levegőztetőcső, végére levegő elzáró csap, ezzel pl. minimális folyássebesség érhető el)
- a víz sózását én mindig külön vödörben csináltam, hagytam leülepedni és utána öntöttem a medencébe óvatosan. A sószint beállítását én nem mérlegre bíztam, lehet venni korrekt áron vízsűrűség mérőt, ezzel az akvárium aktuális vízsűrűségéhez lehet belőni a friss utánpótlást.
- műanyag doboz (pl. 80l-es IKEA-s) fizikailag alkalmas nevelőmedencének (most is ebben vannak), de vannak hátrányai: a kicsit opálos műanyag és algás víz miatt 1cm-nél mélyebbre nem lehet látni a vízben, így csak arról tudhatunk, ami közvetlenül az edény falán van.
- a lárvákat a szülőszobából zseblámpa+levegőztetőcső kombóval könnyen ki lehet válogatni, szállításra (fél óra autókázás egy befőttes üvegben) nem reagáltak rosszul
Aktuális helyzet:
- 2-3 hónapja sikerült egyszerre 4 amano mamát egyszerre "bepetésíteni", így ők közösen költöztek a szülőszobába: 12l-es medence hátsó kamrás biológiai szűrővel, szívó ágon levegőztető szivacs, berendezésnek lávakő és némi moha, világítás az most kimaradt, de a fissi túlélte
- kb 3 hete (ebből is látszik, hogy amikor nem törődtem velük, rögtön minden sikerült) a 4 mama pár napos eltéréssel majdnem egyszerre engedte el a petéket, így aránylag nagy csapattal tudtam kezdeni, 2,5 hete pénteken be is kerültek a nevelőmedencéjükbe, amit közben otthonról beköltöztettem az irodába, így még utaztatni is kellett szegényeket :S
- az ideiglenes nevelőmedence (amennyiben ideiglenesnek nevezhető, hogy már 5 hónapja algásodik ) egy 80l-es IKEA-s műanyag láda, (aminek a hátrányait már részleteztem, emiatt a következő csapat már egy 80-90l-es üveg medencét fog kapni, hátha látni is fogok belőlük valamit) LEd világítással és porlasztóköves levegőztetéssel. Ha jól emlékszem pár kisebb lávakő kavicsot is raktam az aljára csak a felületük miatt, de nem látok le az aljáig, úgyhogy ezt nem tudom ellenőrizni
- a közelebbi hosszanti falon folyamatosan látok 3-4 egyedet legelni (~8mm nagyok lehetnek), ebből arra következtetek, hogy a medencében még mindig sokan lehetnek (az eddigi elbeszélésekből mindenki 20-30 egyedre tippelt és 100-as létszám fölött nőttek meg, szóval tényleg jól el tudnak bújni még az üvegben is, itt meg 1cm-nél mélyebbre tényleg nem látok )
- etetés az oktatóanyagok közötti Logemann módszert alapján megy, de eddig csak liquizellt kaptak, holnap behozom a spirulinát is.
- összességében most kb. a 18. nap körül járunk és még van élet a zöld levesben, szóval az eddigi legsikeresebb próbálkozás a mostani (de lehet hogy az irodai környezet tett nekik jót, biztos szeretnek dolgozni a kis szorgosak ). Utánpótlás most épp nem várható (többek közt az otthoni akvárium kalandos története miatt), de az irodában tervezem egy új amano garnélás akvi, szülőmedence és nevelőakvi-kombó telepítését, hátha több sikersztorit is végig lehetne vinni...
Köszi hogy beugrottatok, drukkolni ér!
Szabolcs
Kb. fél éve vettem a fejembe, hogy megpróbálkozom az Amano garnéla szaporításával, sajnos a kezdeti lelkesedést nem sok siker koronázta. Alapvetően 2 akváriumos módszerrel kísérletezem (külön édesvizű "szülőszoba" és sós nevelőmedence), amikor eljutottam az etetésig, akkor táplálásra a Logemann-féle módszert vettem alapul (liquizell és spirulina). Így utólag a kezdeti kudarcok fő okai:
- kis nevelőmedence méret (több helyen is 40l fölötti méretet írnak, de javasolt a 60l)
- élővíz, élőkő használata (ez csak saját tapasztalat, valószínűleg csalánozókat, élősködőket, vagy kórokozókat hurcoltam be velük)
- nevelőmedence lassú algásodása (mivel elhagytam a sós élővizes "beoltást", nálam csak több hónap alatt algásodott be kellőképpen)
- túl sok stressz (mozgalmas hely, gyors vízcsere, eltérő vízparaméterek - hőmérséklet, sűrűség)
Egyéb tapasztalatok:
- paradox módon minél kevesebbet törődünk a kis garnikkal, annál nagyobb a túlélésük esélye
Tiszta Schrödinger macskája effektus, de több helyről is hallottam és magam is tapasztaltam... Valószínűleg a túl sok törődés túletetést és ammónia felhalmozódást eredményez...- talán a legfontosabb az egész procedúra során a stressz és a hirtelen állapotváltozások elkerülése, vagy minimalizálása. Értem ezalatt pl. megfelelő méretű és szűrésű szülőszoba kialakítását, amiben stabil állapotok vannak és kicsi a flow (túl kis méretű akviban nálam mindig idő előtt eldobták az amano mamák a petéket). Ugyanígy előny, ha az akvik körül kevés a mozgás és a vízcseréket lassan tudjuk csinálni (edény falába lyuk, levegőztetőcső, végére levegő elzáró csap, ezzel pl. minimális folyássebesség érhető el)
- a víz sózását én mindig külön vödörben csináltam, hagytam leülepedni és utána öntöttem a medencébe óvatosan. A sószint beállítását én nem mérlegre bíztam, lehet venni korrekt áron vízsűrűség mérőt, ezzel az akvárium aktuális vízsűrűségéhez lehet belőni a friss utánpótlást.
- műanyag doboz (pl. 80l-es IKEA-s) fizikailag alkalmas nevelőmedencének (most is ebben vannak), de vannak hátrányai: a kicsit opálos műanyag és algás víz miatt 1cm-nél mélyebbre nem lehet látni a vízben, így csak arról tudhatunk, ami közvetlenül az edény falán van
.- a lárvákat a szülőszobából zseblámpa+levegőztetőcső kombóval könnyen ki lehet válogatni, szállításra (fél óra autókázás egy befőttes üvegben) nem reagáltak rosszul
Aktuális helyzet:
- 2-3 hónapja sikerült egyszerre 4 amano mamát egyszerre "bepetésíteni", így ők közösen költöztek a szülőszobába: 12l-es medence hátsó kamrás biológiai szűrővel, szívó ágon levegőztető szivacs, berendezésnek lávakő és némi moha, világítás az most kimaradt, de a fissi túlélte
- kb 3 hete (ebből is látszik, hogy amikor nem törődtem velük, rögtön minden sikerült) a 4 mama pár napos eltéréssel majdnem egyszerre engedte el a petéket, így aránylag nagy csapattal tudtam kezdeni, 2,5 hete pénteken be is kerültek a nevelőmedencéjükbe, amit közben otthonról beköltöztettem az irodába, így még utaztatni is kellett szegényeket :S
- az ideiglenes nevelőmedence (amennyiben ideiglenesnek nevezhető, hogy már 5 hónapja algásodik
) egy 80l-es IKEA-s műanyag láda, (aminek a hátrányait már részleteztem, emiatt a következő csapat már egy 80-90l-es üveg medencét fog kapni, hátha látni is fogok belőlük valamit) LEd világítással és porlasztóköves levegőztetéssel. Ha jól emlékszem pár kisebb lávakő kavicsot is raktam az aljára csak a felületük miatt, de nem látok le az aljáig, úgyhogy ezt nem tudom ellenőrizni - a közelebbi hosszanti falon folyamatosan látok 3-4 egyedet legelni (~8mm nagyok lehetnek), ebből arra következtetek, hogy a medencében még mindig sokan lehetnek (az eddigi elbeszélésekből mindenki 20-30 egyedre tippelt és 100-as létszám fölött nőttek meg, szóval tényleg jól el tudnak bújni még az üvegben is, itt meg 1cm-nél mélyebbre tényleg nem látok
)- etetés az oktatóanyagok közötti Logemann módszert alapján megy, de eddig csak liquizellt kaptak, holnap behozom a spirulinát is.
- összességében most kb. a 18. nap körül járunk és még van élet a zöld levesben, szóval az eddigi legsikeresebb próbálkozás a mostani (de lehet hogy az irodai környezet tett nekik jót, biztos szeretnek dolgozni a kis szorgosak
). Utánpótlás most épp nem várható (többek közt az otthoni akvárium kalandos története miatt), de az irodában tervezem egy új amano garnélás akvi, szülőmedence és nevelőakvi-kombó telepítését, hátha több sikersztorit is végig lehetne vinni...Köszi hogy beugrottatok, drukkolni ér!
Szabolcs
