A tápoldatok hatása más vízi szervezetekre

[Mardifunk]

Sziasztok!

Először is, üdvözlök mindenkit, ez az első posztom (viszont már rég óta olvasom a fórumot, sokat tanultam innen)!

Nem találtam sehol erre vonatkozó leírást, így megkérdem tőletek, van-e információtok arról, milyen hatása van általában az akvarisztikában használt növénytápoknak a többi akváriumban tartott vízi állatra?

Ahogy nézem, ezek vannak ugye a Green Aqua Micro és Macro-ban: nitrát (NO3-), foszfát (PO4), kálium (K), vas (Fe), mangán (Mn), réz (Cu), cink (Zn), bór (B), molibdén (Mo), HEEDTA, Methyl Paraben (E218).

A természetben gondolom nem ilyen koncentrációban fordulnak elő az élővizekben...

 

[Punkdraco]

többi akváriumban tartott vízi állatra?

Szia!

A többi vizi állat alatt mit értesz?
Itt mindenki tart halat, garnélát vagy rákot ilyen tápozás mellett. Tehát káros hatása nem lehet, különben nem használná senki.

 

[Mardifunk]

Fölös hínárokat etetnék teknőssel. Viszont az is érdekel, volt-e valaha bármilyen kutatás arról, hogy növényes aksiban élő halakra van-e a tápozás bármilyen hatással.

 

[Punkdraco]

Fölös hínárokat etetnék teknőssel.

Teljesen nyugodtan. Esetleg előtte öblítsd azt kész.

A növények mind ugyan abból az anyagból épülnek fel, csak ha a tápanyag több akkor gyorsabban nőnek szebbek stb.
Persze képesek felhalmozni káros anyagokat, ha abból nagyon sok van, de mivel nem juttatunk belőle az akváriumba ezért ez a tényező kizárva.

 

[Moszat]

Megfelelő adagolás mellett ez a tápkoncentráció nem káros a gyakori akváriumi fajokra, de például egy pisztrángot rövid úton kinyírna a 30 mg/liter nitrát. Az érzékenyebb garnéláknak sem tesz túl jót. Általánosságban a növényes akváriumok halai tovább élnek mint az átlag, mert a szűrésre sokkal jobban figyelnek, és ennek nagyobb szerepe van, mint a táp jelentette esetleges terhelésnek.

A növények szabályozzák, mi kerül a szervezetükbe, annyit vesznek fel belőle, amennyire szükségük van és fel is használják. Ugyanúgy nem káros tápozott vízinövénnyel etetni, ahogy a műtrágyázott paradicsomtól sem lesz bajod.

 

[Mardifunk]

Köszönöm a válaszokat!

 

[Lewis]

Előre is HATALMAS elnézést kérek az offért, de látom hogy némileg tisztázásra került a kérdés és nem bírom megállni, hogy kérdezzek. Valamilyen szinten kapcsolódik. Mégpedig, hogy az esetlegesen feleslegessé vállt, vagy nem bevált növénytápokat fel lehet-e használni másra is? Drága cuccok, sajnálnám eldobni, kiönteni, eladni persze meglehet próbálni, de nem tudnék eladni olyat, amivel mondjuk pórul jártam.
Szóval bele lehet keverni a szobanövények locsolóvízbe? :geek: Vagy esetleg az erkélyen lévő paradicsomültetvényt locsolgatni? (ugye azt fogyasztjuk is) Vagy egyéb ötlet?

 

[Punkdraco]

fel lehet-e használni másra is?

Használhatod más növényekre is.
csak a koncentrációra figyelj mert itt nincs vízcsere.

 

[Herr Kaleun]

Már rögtön az első hozzászólással kukacoskodni kezdek, de a tápokban jelen lévő nitrátok inkább károsak a vízi állatokra, mintsem hasznosak. Szűrjük a vizet, hogy kevés legyen benne az ammónia/nitrit/nitrát, ugyanakkor rendszeresen adagoljuk ezeket a vízbe. Ez most hogy is van?

 

[Lilla]

Már rögtön az első hozzászólással kukacoskodni kezdek, de a tápokban jelen lévő nitrátok inkább károsak a vízi állatokra, mintsem hasznosak. Szűrjük a vizet, hogy kevés legyen benne az ammónia/nitrit/nitrát, ugyanakkor rendszeresen adagoljuk ezeket a vízbe. Ez most hogy is van?

A nitrát a növényeknek kell, nekik adagoljuk, természetesen olyan mértékben, ami az akváriumban tartott állatoknak még nem mérgező. Lásd Moszat korábbi hozzászólását.
Ammóniát, nitritet nem adunk, ezektől óvakodunk.

 

[Moszat]

Már rögtön az első hozzászólással kukacoskodni kezdek, de a tápokban jelen lévő nitrátok inkább károsak a vízi állatokra, mintsem hasznosak. Szűrjük a vizet, hogy kevés legyen benne az ammónia/nitrit/nitrát, ugyanakkor rendszeresen adagoljuk ezeket a vízbe. Ez most hogy is van?

A biológiai szűrés csak az ammóniát és a nitritet bontja le, mivel ezek aerob folyamatok során bomlanak. A nitrátbontó bacik anaerob körülmények mellett dolgoznak, így az édesvízi akvarisztikában elterjedt szűrőtípusok nem bontanak le belőle egy szemet sem. Na most az ammónia és a nitrit sokkal mérgezőbb, mint a nitrát, a növényeknek meg az utóbbi is megteszi. Ezért megszabadulunk az ammóniától, mert az kis mennyiségben is súlyos méreg, és egyébként is az algák fő nitrogénforrása, és nitrátot adagolunk helyette, mert az viszonylag nagy mennyiségben sem vészes és az algák sem hasznosítják olyan könnyen.

 

[Herr Kaleun]

A biológiai szűrés csak az ammóniát és a nitritet bontja le, mivel ezek aerob folyamatok során bomlanak. A nitrátbontó bacik anaerob körülmények mellett dolgoznak, így az édesvízi akvarisztikában elterjedt szűrőtípusok nem bontanak le belőle egy szemet sem. Na most az ammónia és a nitrit sokkal mérgezőbb, mint a nitrát, a növényeknek meg az utóbbi is megteszi. Ezért megszabadulunk az ammóniától, mert az kis mennyiségben is súlyos méreg, és egyébként is az algák fő nitrogénforrása, és nitrátot adagolunk helyette, mert az viszonylag nagy mennyiségben sem vészes és az algák sem hasznosítják olyan könnyen.

Van erről valami adat, hogy mekkora az a ammónia/nitrit/nitrát mennyiség, ami károsítja a halakat (%, ppm, akármi)?

 

[Mardifunk]

Én ezeket tudom, hogy már mérgezőek, de hala válogatja. Ez alatti értékek is már stresszelt okozhatnak.

Ammónia: 0.5 ppm
Nitrit: 0.5 ppm <
Nitrát: 30-40ppm <

 

[Herr Kaleun]

Köszi!

 

[Langa Léta]

Sziasztok,

Van valahol valami összefoglaló táblázat hogy a tápokban lévő elemek (PO4, Fe érdekelne mert ezeket tudom mérni) milyen koncentrációban 'egészséges' a halakra/garnélákra?

Tapatalkkal küldve az én LG-H340n eszközömről