Űrdongó
Főkertész
Találkoztam már sok fajta témával itt a fórumon, de talán még ilyen nincsen, vagy csak én voltam figyelmetlen...de abban az esetben kérném a moderátorokat, hogy kezeljék helyén a bejegyzésemet.
Tehát a téma: Elsősorban az akvárium lakóiról, az izgő mozgó, pikkelyes, csápos, kis néma "szenderek"-ről lenne szó. (Ez nálam a gyűjtőfogalma az összes halnak és garnélának, csigának és egyéb másnak.)
Közülük is a legbátrabbakról, akik már túl éltek egy, ne adj isten több vízen kívüli száraz kalandot.
Mivel én nyitottam a témát ezért adnám is az első lasztit, egy ma reggeli, számomra döbbenettel teli pillanatról:
Történt nem is olyan régen, két napja, hogy villanyszerelő járt nálunk. Ennek apropóján sajnos áramtalanítani kellett a lakást több órára, melynek sajnos szomorú következményei lettek. Kicsit megborulhatott az akvárium egyensúlya és az amanok ezt rögtön megérezték...egy még aznap este kilehelte valahol a lelkét.
Ám másnap reggel, készülvén a melóba, derékig a hűtőben matatok amikor kicsúszik a kezemből egy darab macisajt...sebaj történt már ilyen gondoltam, gyorsan fel is venném mikor konstatálom, hogy a papucsom orrát valami ízelt lábak kopogtatják... fáradt szemeim nem tudták rögtön bemérni a lábak tulajdonosát, én konkrétan egy pókra gondoltam, amikor közelebb hajolva látom, hogy egy megtépázott, száraz tekintetű Amano garnéla, aki még élt....
Szerencsétlen kitudja mióta kóborolt a lakásban, szerintem isteni szerencse, hogy rátaláltam. Sebtiben visszavittem az akváriumhoz és gyengéden beleeresztettem... először csak süllyedt mint egy ázott fadarab, majd az oldaláról visszabillenve lekuporodott.
Gondoltam magamban mire haza érek egy újabb garnélát temethetek, de szerencsére nem így lett. Úgy tűnik jól van és talán egy életre megtanulta a leckét.
Tanulság: mindig járjatok nyitott szemmel a lakásban.
Jobban belegondolva a fenti alanynak többszörösen is szerencséje volt.:
1- hogy észrevettem időben
2- rá is léphettem volna
3 - a maci sajt is ráeshetett volna.
Tehát a téma: Elsősorban az akvárium lakóiról, az izgő mozgó, pikkelyes, csápos, kis néma "szenderek"-ről lenne szó. (Ez nálam a gyűjtőfogalma az összes halnak és garnélának, csigának és egyéb másnak.)
Közülük is a legbátrabbakról, akik már túl éltek egy, ne adj isten több vízen kívüli száraz kalandot.
Mivel én nyitottam a témát ezért adnám is az első lasztit, egy ma reggeli, számomra döbbenettel teli pillanatról:
Történt nem is olyan régen, két napja, hogy villanyszerelő járt nálunk. Ennek apropóján sajnos áramtalanítani kellett a lakást több órára, melynek sajnos szomorú következményei lettek. Kicsit megborulhatott az akvárium egyensúlya és az amanok ezt rögtön megérezték...egy még aznap este kilehelte valahol a lelkét.
Ám másnap reggel, készülvén a melóba, derékig a hűtőben matatok amikor kicsúszik a kezemből egy darab macisajt...sebaj történt már ilyen gondoltam, gyorsan fel is venném mikor konstatálom, hogy a papucsom orrát valami ízelt lábak kopogtatják... fáradt szemeim nem tudták rögtön bemérni a lábak tulajdonosát, én konkrétan egy pókra gondoltam, amikor közelebb hajolva látom, hogy egy megtépázott, száraz tekintetű Amano garnéla, aki még élt....
Szerencsétlen kitudja mióta kóborolt a lakásban, szerintem isteni szerencse, hogy rátaláltam. Sebtiben visszavittem az akváriumhoz és gyengéden beleeresztettem... először csak süllyedt mint egy ázott fadarab, majd az oldaláról visszabillenve lekuporodott.
Gondoltam magamban mire haza érek egy újabb garnélát temethetek, de szerencsére nem így lett. Úgy tűnik jól van és talán egy életre megtanulta a leckét.
Tanulság: mindig járjatok nyitott szemmel a lakásban.
Jobban belegondolva a fenti alanynak többszörösen is szerencséje volt.:1- hogy észrevettem időben
2- rá is léphettem volna
3 - a maci sajt is ráeshetett volna.
