Eqinox said:
...Az akváriumát szerintem mindenki úgy rendezi be, hogy neki tetsszen, ebbe nem is merek beleszólni senkinél sem. Csupán csak felhívtam a figyelmed pár dologra ami problémát okozhat.
Vannak ugyan alapvető dolgok amiknek meg kell lenni egy
akvárium működéséhez, de persze minden
akvárium más és más. Ami nálam lehet működik és jó az nálad nem vagy épp fordítva. Ezt ki kell tapasztalni, meg kell tanulni. Erről szól az akvarisztika és szerintem ez adja a szépségét is.
Még egyszer elnézést, ha bántóan fogalmaztam, a csak a jó szándék szólt belőlem.
Hali Equinox
Semmi gáz. Ami első hozzászólásodat szerintem átitatta, az az "úgyistöbbettudoktőled" szellemiség, de azt is meg kell valljam, csak néhányszor volt zavaró. Az igaz, hogy mikor én kezdtem foglalkozni akvarisztikával, még messze nem volt ennyire fejlett sem a technika, sem a háttér, a növényezés pedig kb. annyiból állt, hogy cserépbe némi tőzeg, abba egy szál valiznéria, aztán nehezéknek valami kavicsréteg reá és kész a tökéletes vízalatti állapot. De arra is emlékszem, mikor kábé 10 évesen a panelkégli konyhájában a gáztűzhely lángrózsáján forrósítottam a kidobásra ítélt konyhakés pengéjét, hogy aztán azzal szeleteljem a hal-laknak szánt műanyag csöveket. Imádták a Loricariáim (így, nagy betűvel!) a 100 literes vaskeretes akváriumomban. Így visszagondolva fura, hogy milyen jól megvoltak a hatalmas torocatummal, a kötelező páncélosharcsa-brigáddal. Az elevenszülők tábora ebben a viszonylagos szervezetlenségben már csak hab volt a tortán. Emlékszem, a két húsz literes egyikében fantomlazacok tanyáztak, a másikban pedig lovacskalazacok. Természetsen a szakirodalom Horn-Zsilinszkynél kezdődött és ott is végződött. Az élő tubifexel évente átlag kétszer sikerült befertőznöm az akváriumokat.Aztán persze nyomtam bele a malachitzöldet, hogy a tetves darakórt ki tudjam írtani (manapság ezért nem vásárolok tubifexet, inkább a fagyasztott és a száraz eleséget preferálom). Sóférgeket keltettem (a peték kis ampullában voltak, akárcsak a védőoltás), és mindenféle élő eleséget mostam. Aztán költözés, halállomány elajándékozása... Később csak kisebb akváriumaim voltak, egy időben gurámikkal foglalkoztam, illetve volt egy nagyon szép mollys medencém.
Pár éve álltam vissza komolyabban az akvarisztikára. Elsősorban CPO-kal foglalkoztam-foglalkozom. Először tengeri akváriumot akartam, de 200-300 liter alatt nem is szabad hozzákezdeni (hiába nyomják, hogy 60 literes nanoban is lehet sikeres a tengeri akvarisztika), ehhez viszont hely nincs jelen pillanatban a kégliben. Marad az 54 literes vegykó, a 40 literes CPO-s és egy 14 literes.
Ami a dolog lényegi részét illeti: a medencék részleges vízcseréjét egy-két hetes állott vízzel oldom meg. Ma délután vízkeménységet mértem, aminek eredménye a következő: a natúr csapvíz (nem nagy arányban ugyan) de keményebb volt, mint a 40 literes medencében lévőé. Az 54 literes
akvárium, vize (amiben a spagettikorall van), ugyan olyan keménységű volt, mint a 40 literes medencében lévőé. A ph 6 körül van, ami ideálisnak mondható mind a serpák, mind a vörösneonok, illetve a CPO-k szempontjából.
Az általatok javasolt talaj telepítését megfontolom és amennyiben úgy döntök, hogy errefelé indulok,
akkor a következő teljes takarításnál megejtem.
Tiszta vizet mindenkinek.