• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Növényes 29.5l nano

Mr. Krabs

Kertész tanonc
Sziasztok

Egyenlőre ez az akvárium még csak tervben van, ezért kíváncsi lennék mindenki véleményére ha esetleg valamit elrontanék akkor még a vásárlás előtt tudok változtatni az összeállításon.

Adatok:
45cm x 30.5cm x 21.5cm üveg
Atman HF-0600 szűrő (szivaccsal, perlonvattával és mátrix troppal feltöltve)
Philips Master PL-L 18W 865 4p 6500K fénycső

Táptalajnak 1-2cm vastagon virágföldet használnék, fedőtalajnak 3-5mm-es bazalt zúzalékot. A virágföld pontosan egy GARRI virágföld rózsafélékhez (pH 7.0, közepes szerves anyag tartalommal)

A csapvizem elég kemény és szikes (GH 20, KH 23) ezért megpróbálnám kizárólag esővízzel feltölteni az akváriumot majd azt visszasózni, nem tudom ,hogy ez működik esővíznél vagy csak RO vízzel lehetne ez megcsinálni.

Élőlényeknek 6db endler guppi, csigák és garnélák lennének benne, bár ez még változhat. Növényeket még szintén nem tudom mi maradna meg és mi nem ilyen feltételek mellet.
 
Sziasztok

Egyenlőre ez az akvárium még csak tervben van, ezért kíváncsi lennék mindenki véleményére ha esetleg valamit elrontanék akkor még a vásárlás előtt tudok változtatni az összeállításon.

Adatok:
45cm x 30.5cm x 21.5cm üveg
Atman HF-0600 szűrő (szivaccsal, perlonvattával és mátrix troppal feltöltve)
Philips Master PL-L 18W 865 4p 6500K fénycső

Táptalajnak 1-2cm vastagon virágföldet használnék, fedőtalajnak 3-5mm-es bazalt zúzalékot. A virágföld pontosan egy GARRI virágföld rózsafélékhez (pH 7.0, közepes szerves anyag tartalommal)

A csapvizem elég kemény és szikes (GH 20, KH 23) ezért megpróbálnám kizárólag esővízzel feltölteni az akváriumot majd azt visszasózni, nem tudom ,hogy ez működik esővíznél vagy csak RO vízzel lehetne ez megcsinálni.

Élőlényeknek 6db endler guppi, csigák és garnélák lennének benne, bár ez még változhat. Növényeket még szintén nem tudom mi maradna meg és mi nem ilyen feltételek mellet.


Az akvárium nem lesz CO2 adagolt? (Nem Low-Tech kategóriában van, azért kérdezem.)

Esővizet használtam próbaként elég sokáig, sosem volt belőle gondom. Tetőről volt összegyűjtve és egy nagy hordóban ülepítve. Én csapvízzel kevertem, nem visszasóztam. De természetesen a visszasózás is jó lehet.
A földnél a javasolt rétegrend kb 3 cm föld és rá kb 3 cm apró kavics. Ha emelkedőt, dombokat szeretnél, akkor a föld alá valamilyen innert anyagot érdemes tenni. A szűrő átforgatási sebességét leveheted igen alacsonyra, a lényeg, hogy a vizet ne kevergesd nagyon. A föld eleinte elég sok CO2-t adhat le - ami a növényeknek a legnagyobb mennyiségben szükséges makro elemet tartalmazza - és ha nagyon kevergetve van a víz, akkor a CO2 gyorsan eltávozik a vízből és a növényeknek nincs esélyük hasznosítani.

Itt található pár praktikus tanács ilyen akváriumhoz:

NE keveredjen fel a talaj (pl vízfeltöltés)!

@Pendulum nagy szakija az ilyen akváriumoknak.

Nem szeretnél nagyobb akváriumot? Ha jól számolom 27 liter és ha jól emlékszem Mo-n törvényileg 30-35 liter alatt nem lehet halat tartani. Emlékeim szerint GARRI virágföldben van műtrágya. Ettől nem kell feltétlenül félni, (halakkal és) garnélákkal mindenképpen várnék pár hetet, amíg tesztek nem jó eredménnyel jönnek vissza.

Ha először vágsz bele ilyen akváriumba, akkor azért is érdemes lehet egy nagyobb üveg, mert akkor több robusztus, jól növő növény közül tudsz választani. (pl crypto-k, saggitaria, valisneria stb...) Tipikusan apró növények, mint eleocharis, HC cuba stb nem biztos, hogy a legjobb választás első próbálkozásra. Földes akváriumnál kritikus lehet, hogy jól növő gyökeres növények legyenek benne, különben a talajban káros folyamatok indulhatnak meg.
 
Utoljára módosított:
Az akvárium nem lesz CO2 adagolt? (Nem Low-Tech kategóriában van, azért kérdezem.)

Talán a későbbiekben lesz citromsavas CO2 és evvel együtt a a 18W fénycső cserélve lesz egy 24w-osra.

Emlékeim szerint GARRI virágföldben van műtrágya. Ettől nem kell feltétlenül félni, (halakkal és) garnélákkal mindenképpen várnék pár hetet, amíg tesztek nem jó eredménnyel jönnek vissza.

Jó ötlet lehet emiatt az első héten aktív szenet használni? Sajnos tesztjeim nincsenek.

Nem szeretnél nagyobb akváriumot?

Az üveg még régebbről megmaradt, ezért ez adott volt.
 
Az üveg még régebbről megmaradt, ezért ez adott volt.

Csak, mert ugyanebben a szituban voltam, hogy az akvárium méret adott volt - az üveg a legolcsóbb része a hobbinak. Ezt rosszul mértem fel induláskor, így most van egy 82 literes, összevissza karcolt akváriumom, amibe az üveg árának a sokszorosát öltem bele mostanáig, és messze még a vége.... Kábé minden nap bánom (mikor a karcok miatt nem tudok pl. egy rendes képet lőni), hogy nem vettem egy újat, vagy legaláb kevésbé lehasználtat.
Ezt nem feltétlen neked írom, hanem mindenkinek, aki esetleg idetéved, és egy régi akváriumát akarja újra használni "spórolásból" :)
 
Sziasztok

Egyenlőre ez az akvárium még csak tervben van, ezért kíváncsi lennék mindenki véleményére ha esetleg valamit elrontanék akkor még a vásárlás előtt tudok változtatni az összeállításon.

Adatok:
45cm x 30.5cm x 21.5cm üveg
Atman HF-0600 szűrő (szivaccsal, perlonvattával és mátrix troppal feltöltve)
Philips Master PL-L 18W 865 4p 6500K fénycső

Táptalajnak 1-2cm vastagon virágföldet használnék, fedőtalajnak 3-5mm-es bazalt zúzalékot. A virágföld pontosan egy GARRI virágföld rózsafélékhez (pH 7.0, közepes szerves anyag tartalommal)

A csapvizem elég kemény és szikes (GH 20, KH 23) ezért megpróbálnám kizárólag esővízzel feltölteni az akváriumot majd azt visszasózni, nem tudom ,hogy ez működik esővíznél vagy csak RO vízzel lehetne ez megcsinálni.

Élőlényeknek 6db endler guppi, csigák és garnélák lennének benne, bár ez még változhat. Növényeket még szintén nem tudom mi maradna meg és mi nem ilyen feltételek mellet.
Ha teljesen kezdő vagy, nem javasolnám a virágföldet. Itt többen építettek már ilyen akváriumot és szinte gondozás nélkül üzemeltetik low-tech szinten.
DE....
Ők profik, nagyon jól tudják, hogy mit csinálnak. Ez csak akkor működik, ha mindent pontosan állítanak össze benne. Az egyik legfontosabb a gondos növényválasztás. Nem sok növény van, ami bírja ezt az állapotot. Ha olyan növényt teszel bele, ami elkezd rothadni, bomlani, mert nem jó neki ez a talaj és ez a rendszer, az hazavágja az egész ökorendszeredet. Algásodik, büdösödik stb.
A szikes víznél jobb lehet az esővíz, de ilyen kis mennyiségben akár a műgyantás lágyítás is szóba jöhet. Mégis csak kényelmesebb, mint várni az égi áldást...
Ne érts félre. Nem az egyszerű / olcsó dolgok ellen vagyok, hiszen évekig működtettem dunakavicsos talajjal 15-30-40 literes akváriumokat, pesti csapvizzel. Mind működött (alapnövényekkel). (Igaz, a 15 literesben egyszer az összes hal elpusztult mire hazaértem).
De virágfölddel ma sem mernék kockáztatni.
 
Utoljára módosított:
Ha teljesen kezdő vagy, nem javasolnám a virágföldet. Itt többen építettek már ilyen akváriumot és szinte gondozás nélkül üzemeltetik low-tech szinten.
DE....
Ők profik, nagyon jól tudják, hogy mit csinálnak. Ez csak akkor működik, ha mindent pontosan állítanak össze benne. Az egyik legfontosabb a gondos növényválasztás. Nem sok növény van, ami bírja ezt az állapotot. Ha olyan növényt teszel bele, ami elkezd rothadni, bomlani, mert nem jó neki ez a talaj és ez a rendszer, az hazavágja az egész ökorendszeredet. Algásodik, büdösödik stb.
A szikes víznél jobb lehet az esővíz, de ilyen kis mennyiségben akár a műgyantás lágyítás is szóba jöhet. Mégis csak kényelmesebb, mint várni az égi áldást...
Ne érts félre. Nem az egyszerű / olcsó dolgok ellen vagyok, hiszen évekig működtettem dunakavicsos talajjal 15-30-40 literes akváriumokat, pesti csapvizzel. Mind működött (alapnövényekkel). (Igaz, a 15 literesben egyszer az összes hal elpusztult mire hazaértem).
De virágfölddel ma sem mernék kockáztatni.
A kerti földdel semmi probléma, de a műtrágyával dúsított virágföldek nagyon veszélyesek. Ami fontos, hogy a földet lazítani kell. Az sem baj, ha egy kis agyagos akváriumtalajjal (pl. Amazonia). Én pluszban tettem a föld alá vékony rétegben orvosi szenet. Szerintem ez mentette meg a kis pico akimat, hogy ne rohadjon meg a talajom. Kukkantsd meg a naplóját, viszonylag pontosan dokumentáltam.
 
A kerti földdel semmi probléma, de a műtrágyával dúsított virágföldek nagyon veszélyesek.

A gyártó a következő anyagokat használja fel a virágföldek gyártásához:Terra natúr tőzeg, Terra darált fekete tőzeg, Garri plusz érett marhatrágya, fenyőkéreg apríték, folyami homok különböző arányú keverékei

GARRI virágföld „B”

szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 55,0
szerves anyag tartalom (m/m%)sz.a. legalább 45,0

Szóval elvileg nem tartalmazhat műtrágyát, de lehet akkor hanyagolom a virágföldet.
 
A gyártó a következő anyagokat használja fel a virágföldek gyártásához:Terra natúr tőzeg, Terra darált fekete tőzeg, Garri plusz érett marhatrágya, fenyőkéreg apríték, folyami homok különböző arányú keverékei

GARRI virágföld „B”

szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 55,0
szerves anyag tartalom (m/m%)sz.a. legalább 45,0

Szóval elvileg nem tartalmazhat műtrágyát, de lehet akkor hanyagolom a virágföldet.

Ahogy a fenti videó mutatta, a nagyobb szerves anyagdarabokat, kérgeket érdemes kiszedni belőle. Garnélákkal lehetőleg várj, amíg a növények nem növekednek és tesztek jó paraméterekkel jönnek vissza. Esetleg érdemes lehet beruházni NO2, NO3, NH3 tesztekbe.
Nem kell túlizgulni a dolgot, maximum újrakezded. Nincs nagy beruházás ilyen rendszernél.
 
A növényekből megfelelő választás lehet azok amik a videóban szerepelnek? @Z1234 itt említetted hogy +20% feletti szerves anyag tartalom felett mellet nem nőnek olyan jól a növények, ebben a földben viszont 45% van. Érdemes lehet homokkal vagy valami mással felkeverni a földet?
 
A növényekből megfelelő választás lehet azok amik a videóban szerepelnek?

Esetleg a fűszerű növényt (eleocharis) elhagynám. Bár szépen nőtt abban az akváriumban (a többi videóján lehet látni, hogyan fejlődőtt ez az akvárium) és a 'scape-nek is jót tett, viszont elég sok helyet elfoglalt. Mivel neked kicsi az akváriumod és még nem tudod, milyen növények nőnek a Te körülményeid között, a helyet inkább más, robusztusabb növényekre szánnám. A víz felszínén úszó növény is jó választás. Mivel ezek hozzáférnek a levegő CO2 tartalmához, ezért kevésbé vannak C fronton limitálva mint a víz alatti növények és például ha sok "táp" oldódik ki a vízoszlopba, segíthetnek ezeket elpucolni.

Nagyon sokfajta növényt lehet ilyen akváriumban tartani, a videón kívül pár ötlet: bacopa caroliniana, rotala rotundifolia, Hygrophila diformis, polisperma, Hygrophila Siamensis, Hetherantera Zosterifolia, hydrocotyle leucocephala, crpyto-k, Sagittaria subulata, stb stb, a lista hosszú.

Első körben nem egy fergeteges aquascape-re mennék rá, hanem betennék számos különböző növényt és figyelném, melyik megy jól. Ha már nagyjából tudod, mi működik és mi nem, akkor lehet érdemes érzékeny, apró növényekkel próbálkozni (ami ekkora akváriumban szépen mutat).

@Z1234 itt említetted hogy +20% feletti szerves anyag tartalom felett mellet nem nőnek olyan jól a növények, ebben a földben viszont 45% van. Érdemes lehet homokkal vagy valami mással felkeverni a földet?

Ezen is segít részben, ha a nagyobb szerves anyag, tőzeg és kéreg darabkákat kiszeded, esetleg leszitálod, mint a videón. Homok növények szempontjából alapvetően értéktelen anyag, mivel tápanyagokat nem tud megkötni. Különböző talajok keverésének lehetnek nem várt mellékhatásai. Sajnos el lehet érni, hogy két különböző - amúgy önmagában megfelelő- talaj összekeverésével akváriumi célra nem alkalmas talajt kapunk (Walstad könyv, 137. oldal).
@Pendulum szokott kevergetni jó eredménnyel. Én csak bedobom a földet és kész.
Agyag szokott elég sűrűn előjönni, mivel ennek nagy a CEC (Cation Exchange Capacity) értéke.
 
Utoljára módosított:
A gyártó a következő anyagokat használja fel a virágföldek gyártásához:Terra natúr tőzeg, Terra darált fekete tőzeg, Garri plusz érett marhatrágya, fenyőkéreg apríték, folyami homok különböző arányú keverékei

GARRI virágföld „B”

szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 55,0
szerves anyag tartalom (m/m%)sz.a. legalább 45,0

Szóval elvileg nem tartalmazhat műtrágyát, de lehet akkor hanyagolom a virágföldet.

Javaslatom: keress Florasca Bio B virágföldet. Rózsaföldet, kaktuszföldet, stb. földet kerülném akváriumba. A fenyőkéreg itt pl. kimondottan zavar (gyanta, illóolaj, felúszik, oxigéntfogyaszt, ha elkezd komposztálódni, stb.) - teszem hozzá, hogy nem láttam még ezt a rózsaföldet közelről!

Személy szerint sarkosan fogalmazok: a hozzáadott műtrágyát kerüljük el! Garantáltan műtrágyamentes földet használjunk.
 
Egyébként nekem a legjobban a sima, egyszerű kertföld vált be. Mivel a kertben nőnek gazok, virágok, bőven van benne tápanyag, főleg víz alatti körülményekhez. A talaj felső rétegét egyszerűen kiszedem (mélyebben levő rétegek jobban mineralizálódtak) és a gyökereket, nagyobb szerves anyagokat kidobálom. Sterilizálni, sütni, áztatni, mineralizálni nem szoktam. Tudom, kell egy kis hit és bizalom, hogy valaki belapátoljon egyszerű kertföldet az akváriumba.

Azok az akváriumok, amiket műtrágyázott virágfölddel indítottam is jól működtek, itt azért sokkal óvatosabb vagyok, mielőtt halak vagy garnélák belekerülnének. Például ha víz alá bekerül föld, amiben nitrát műtrágya van, a nitrát respiráció miatt nitrit keletkezhet, ami elég mérgező halaknak. Sokan high tech akváriumoknál KNO3-at adagolnak a vízoszlopba, de ez más eset, mivel a nitrát respiráció olyan helyen mehet végbe, ahol kevés az oxigén (pl talajban). Szulfátos műtrágya esetén kén-hidrogén (H2S) gáz keletkezhet, ami ugyancsak elég mérgező (és büdös). Viszont még ha kicsit "problémásabb" is a föld, lehet, hogy relatíve gyorsan, szinte magától megoldódnak a "káros" mellékhatások és szépen elindul az akvárium. Jól növő gyökeres növények O2-t juttathatnak le a talajba ezért (is) kulcsszerepük lehet egy jól működő akváriumnál. Nálam a műtrágyázott tescos virágföldnél már 3 hét után benn voltak a garnélák és a halak és minden rendben volt. (Vízteszt fontos!)

Viszont 100% tőzeg nekem nem vált be. Nem volt katasztrófa, de a növények sokkal, sokkal lassabban nőttek.
 
Utoljára módosított:
Egyébként nekem a legjobban a sima, egyszerű kertföld vált be. Mivel a kertben nőnek gazok, virágok, bőven van benne tápanyag, főleg víz alatti körülményekhez. A talaj felső rétegét egyszerűen kiszedem (mélyebben levő rétegek jobban mineralizálódtak) és a gyökereket, nagyobb szerves anyagokat kidobálom. Sterilizálni, sütni, áztatni, mineralizálni nem szoktam. Tudom, kell egy kis hit és bizalom, hogy valaki belapátoljon egyszerű kertföldet az akváriumba.

Azok az akváriumok, amiket műtrágyázott virágfölddel indítottam is jól működtek, itt azért sokkal óvatosabb vagyok, mielőtt halak vagy garnélák belekerülnének. Például ha víz alá bekerül föld, amiben nitrát műtrágya van, a nitrát respiráció miatt nitrit keletkezhet, ami elég mérgező halaknak. Sokan high tech akváriumoknál KNO3-at adagolnak a vízoszlopba, de ez más eset, mivel a nitrát respiráció olyan helyen mehet végbe, ahol kevés az oxigén (pl talajban). Szulfátos műtrágya esetén kén-hidrogén (H2S) gáz keletkezhet, ami ugyancsak elég mérgező (és büdös). Viszont még ha kicsit "problémásabb" is a föld, lehet, hogy relatíve gyorsan, szinte magától megoldódnak a "káros" mellékhatások és szépen elindul az akvárium. Jól növő gyökeres növények O2-t juttathatnak le a talajba ezért (is) kulcsszerepük lehet egy jól működő akváriumnál. Nálam a műtrágyázott tescos virágföldnél már 3 hét után benn voltak a garnélák és a halak és minden rendben volt. (Vízteszt fontos!)

Viszont 100% tőzeg nekem nem vált be. Nem volt katasztrófa, de a növények sokkal, sokkal lassabban nőttek.
Bocs, hogy szétoffolom a naplót, de szerinted az aktív szén föld alá, vagy fölé (kavics alá) helyezésével a nitrátos virágföld nitrát respirációját el lehet kerülni? Én ezért tettem a sajátomba a föld alá széntablettából vékonyan port, de nem tudom működött-e.
 
Bocs, hogy szétoffolom a naplót, de szerinted az aktív szén föld alá, vagy fölé (kavics alá) helyezésével a nitrátos virágföld nitrát respirációját el lehet kerülni? Én ezért tettem a sajátomba a föld alá széntablettából vékonyan port, de nem tudom működött-e.

Biztosan nem. A nitrát redukció anoxikus környezetben jön létre, az aktív szén pedig nem oxigénhelyettesítő. Az aktív szén amúgy jó/nem rossz, de inkább az ammónia és kén-hidrogén megkötésére való. Ammóniára még jó a zeolit. (De jobb, ha a vizet alacsony redoxpotenciálon tartjuk, és akkor egyikkel sem kell foglalkozni.)
 
Hát most már nem tudom kinek higgyek, de kipróbálom végül.

Rózsaföldet, kaktuszföldet, stb. földet kerülném akváriumba.

A gyártónak van pár föld keveréke amit több különböző csomagolásban is árul ilyen ez a GARRI virágföld „B” " is, szóval ha jól értem ugyan ez a keverék van a gyártó tó- és vízinövény virágföld néven árusított földjében is.
 
Hát most már nem tudom kinek higgyek, de kipróbálom végül.

Amit érdemes lenne mindenekelőtt eldöntened, hogy milyen módszerrel szeretnél növényes akváriumot. Mivel azt írtad, hogy CO2-t nem adagolsz és földet szeretnél, ezért szerintem ez a felállás a Walstad módszerhez van legközelebb. Erről van egy könyv, Ecology of the Planted Aquarium (D. Walstad) amiben a lényeges információk szerepelnek. Többek között a földel kapcsolatban is.
Persze lehet másképpen is, ha mégis CO2-ben gondolkodsz, akkor például ADA módszert vagy Estimative indexet érdemes tanulmányozni. Módszereket nem igazán érdemes keverni kezdőként, mert így lehet igazán mellényúlni.
Részben ezért is van a neten ennyi ellentmondónak tűnő információ. Ami működik az egyik módszernél, kifejezetten káros lehet egy másiknál.
 
Amit érdemes lenne mindenekelőtt eldöntened, hogy milyen módszerrel szeretnél növényes akváriumot. Mivel azt írtad, hogy CO2-t nem adagolsz és földet szeretnél, ezért szerintem ez a felállás a Walstad módszerhez van legközelebb. Erről van egy könyv, Ecology of the Planted Aquarium (D. Walstad) amiben a lényeges információk szerepelnek. Többek között a földel kapcsolatban is.
Persze lehet másképpen is, ha mégis CO2-ben gondolkodsz, akkor például ADA módszert vagy Estimative indexet érdemes tanulmányozni. Módszereket nem igazán érdemes keverni kezdőként, mert így lehet igazán mellényúlni.
Részben ezért is van a neten ennyi ellentmondónak tűnő információ. Ami működik az egyik módszernél, kifejezetten káros lehet egy másiknál.

Egy ilyen akváriumba (Walstad féle) az akasztós szűrő már keveredésnek számít vagy még maradhat? GH és a KH mennyi legyen? Ezeket az értékeket hogy tudom mérni illetve szinten tartani?
 
Egy ilyen akváriumba (Walstad féle) az akasztós szűrő már keveredésnek számít vagy még maradhat? GH és a KH mennyi legyen? Ezeket az értékeket hogy tudom mérni illetve szinten tartani?

A szűrődet nem ismerem, de ha jól látom, lehet állítani a sebességét. Ha lehetséges, én levenném elég alacsonyra, épphogy csak legyen áramlás és a víz ne csobogjon bele. Eleinte a víz alá kerülő földnek elég magas O2 igénye lehet, ezért erre érdemes figyelni, de nálam ebből sosem volt gond. Van egy 15 literes akváriumom garnélákkal és halivadékokkal és nincs benne semmilyen vízmozgatás.
GH vízkeménység és egyéb vízparaméterek esetén érdemes lehet első körben megnézni a vízmű honlapját, remélhetőleg van vízminta vevő hely a közeledben.
Ilyen akváriumnál eleinte a földből kioldódó anyagok (Fe, Mn, Na, K, Ca, Mg, NH4, ...) nagyon befolyásolják a vízoszlop vezetőképességét, és teljesen felesleges valamilyen célértéket üldözni. Ez a pH-ra is igaz. Általában a talajokban van elég Ca és Mg, de ha nincs akkor ezt pótolni kell (erre van egy procedúra a fent említett könyvben). Vannak olyan növények, amik a nagyon kemény vízben nem érzik jól magukat, de fordítva is igaz. Ezért is érdemes az akváriumot többfajta növénnyel indítani, és majd meglátod melyik megy jól nálad.
Nehézfémeket is érdemes ( pl a vízmű adatok alapján) megnézni, például réz okozhat problémát garnéláknál, bőven határ érték alatti mennyiségek esetén is. (Rézre a garnélák sokkal, sokkal érzékenyebbek mint pl az ember.)

Viszont korábban írtad, hogy lehet, hogy később CO2-t adagolásban gondolkodsz. Ezt érdemes eldönteni, mert CO2 adagolás esetén más módszernek lehet, hogy több előnye van. Például High Tech akváriumokhoz kifejlesztett talajok esetén sokkal könnyebben lehet a növényeket rendszeresen átültetni, mozgatni. Így könnyeben lehet a 'scape-et alakítani. A víz alá kerülő föld eleinte elég sok CO2-t adhat le, de ha CO2-t adagolsz, akkor ez nem előny.
 
Utoljára módosított:
GH vízkeménység és egyéb vízparaméterek esetén érdemes lehet első körben megnézni a vízmű honlapját, remélhetőleg van vízminta vevő hely a közeledben.

Sajnos a vízmű nem tette közzé az adatokat, saját mérések szerint a pH 7.5-8, GH 20, KH 23. Példának ha beállítom indításnál a vízet mondjuk 5 GH 0 KH-ra, és mindig ilyen vízzel cserélek akkor ezek a víz paraméterek egy idő után beállnak ugyan erre az értékre, vagy ennél ez bonyolultabb?
 
Back
Oldal tetejére