pstefan
Főkertész
Sziasztok!
Nem találtam a fórumon témát, ami a talajszűréssel foglalakozik, ezért gondoltam, hogy nyitok neki egyet, hátha rajtam kívül mást is érdekel, ez a szűrési módszer.
Még sosem volt ilyenem, de már egy ideje ott motoszkál a fejemben, hogy megérné-e egy low-tech, mohás, garnélás akváriumot ilyen szűréssel kiegészíteni. (Fontos, hogy csak szűrés kiegészítésre gondolok, nem önálló szűrésre.) Elég sokat olvastam a témában, de még mindig vannak homályos foltok, lehet, hogy azért mert valaki vagy nagyon szereti vagy nagyon nem szereti ezt a szűrési módot, és így vagy nagyon jókat, vagy nagyon rosszat lehet olvasni róla.
Gondolom a fórumon azért van kevés információ ebben a témában, mert ez a szűrési mód a növényes akváriumokban csak kompromisszumokkal használható, a gyökeres növényeknek nem jó, tehát csak azok maradnak, amiket nem ültetünk el (mohák, microsorum, anubias, bolbitis, meg azért pár igénytelen gyökeres is mehet, például sessiliflora).
A talajszűrés lényege az lenne, hogy a talajt (is) használjuk, mint szűrőközeget, és a talajszűrő (UGF) esetében a talajon fentről lefele halad a víz, míg a fordított talajszűrő (RUGF) esetében lentről felfele. Azon kívül, hogy a talajt szűrőközegként használjuk a talaj mindig tiszta, nincs benne mulm, nem kell porszívózni a talajt. (Amellett, hogy a talaj így szinte karbantartás nélkül szép, még a lakókat sem stresszeljük.) A mindig tiszta, és karbantartás mentes talaj elég szépen hangzik, és az extra szűrőközeg sem jön rosszul sok esetben.
Ezt a szűrést leginkább azzal szokták támadni, hogy ha sima talajszűrést használunk (UGF), akkor a koszt, mulmot behúzzuk a talajba, ahol elvileg a baktériumok lebontják ezt, de mégis egy idő után elkoszolódik a talaj, eltömődik, a baktériumok nem "esznek meg" mindent. A fordított talajszűrést (RUGF) azzal szokták támadni, hogy itt a koszt a talaj alá nyomjuk be, és a rács alatt áll a kosz, ami szintén nem jó.
Az utóbbi időben a fordított talajszűrésnek (RUGF) az a változata kezdett el érdekelni, ahol a külső szűrő nyomó ága van rákötve a talajszűrőre. Tehát a már megtisztított vizet vezetjük be a talaj alá, mert a külső szűrőben található biológiai szűrőanyag elvégezte a tisztítást. Ezzel a módszerrel igazi kosz már nem kerül a talajszűrő rácsa alá, és a talajba, maximum csak a szűrőből, szűrő csövekből származó baktérium mulm kerül. Viszont a talajban folyamatosan felfele áramló víz tisztán tartaná a talajt, nem mulmosodna be, nem kellene porszívózni. Ezt a szűrést egy érzékenyebb garnéláknak otthont adó akváriumba képzelném el.
Az elképzelésem az lenne, hogy adott egy 60(-80) literes akvárium egy Eheim 2075-össel (tele Seachem Matrix-al), ami önmagában is kényelmesen el tudná végezni az akvárium szűrését. De a lehető legkevesebbet akarom bolygatni az akváriumot, nem akarok talajt porszívózni benne, a heti, de kis arányú vízcserét inkább csak a vízoszlop cseréjével végezném. A talaj inaktív homok vagy aprószemü kavics lenne, mert nem akarom, hogy az aktív talajok beleszóljanak a paramétereimbe. (Egyébként is ez a szűrés az aktív talajokat gyorsan kimeríti.) A 2075-ös nyomóágát egy Y csatalakozóval ketté választanám, és az egyik menne az essőztetőbe, a másik a talajszűrőbe (csapokkal lehetne állítani, hogy merre mennyi víz menjen). Esetleg, ha ez az elágaztatás nem megy, vagy nincs elég flow, akkor egy elfekvőben levő 2213-as lenne rákötve a talajszűrőre.
A kérdéseim a következők lennének:
Előre is köszi a segítséget, és hogy végigolvastad ezt a nem túl rövid hozzászólást!
Nem találtam a fórumon témát, ami a talajszűréssel foglalakozik, ezért gondoltam, hogy nyitok neki egyet, hátha rajtam kívül mást is érdekel, ez a szűrési módszer.
Még sosem volt ilyenem, de már egy ideje ott motoszkál a fejemben, hogy megérné-e egy low-tech, mohás, garnélás akváriumot ilyen szűréssel kiegészíteni. (Fontos, hogy csak szűrés kiegészítésre gondolok, nem önálló szűrésre.) Elég sokat olvastam a témában, de még mindig vannak homályos foltok, lehet, hogy azért mert valaki vagy nagyon szereti vagy nagyon nem szereti ezt a szűrési módot, és így vagy nagyon jókat, vagy nagyon rosszat lehet olvasni róla. Gondolom a fórumon azért van kevés információ ebben a témában, mert ez a szűrési mód a növényes akváriumokban csak kompromisszumokkal használható, a gyökeres növényeknek nem jó, tehát csak azok maradnak, amiket nem ültetünk el (mohák, microsorum, anubias, bolbitis, meg azért pár igénytelen gyökeres is mehet, például sessiliflora).
A talajszűrés lényege az lenne, hogy a talajt (is) használjuk, mint szűrőközeget, és a talajszűrő (UGF) esetében a talajon fentről lefele halad a víz, míg a fordított talajszűrő (RUGF) esetében lentről felfele. Azon kívül, hogy a talajt szűrőközegként használjuk a talaj mindig tiszta, nincs benne mulm, nem kell porszívózni a talajt. (Amellett, hogy a talaj így szinte karbantartás nélkül szép, még a lakókat sem stresszeljük.) A mindig tiszta, és karbantartás mentes talaj elég szépen hangzik, és az extra szűrőközeg sem jön rosszul sok esetben.
Ezt a szűrést leginkább azzal szokták támadni, hogy ha sima talajszűrést használunk (UGF), akkor a koszt, mulmot behúzzuk a talajba, ahol elvileg a baktériumok lebontják ezt, de mégis egy idő után elkoszolódik a talaj, eltömődik, a baktériumok nem "esznek meg" mindent. A fordított talajszűrést (RUGF) azzal szokták támadni, hogy itt a koszt a talaj alá nyomjuk be, és a rács alatt áll a kosz, ami szintén nem jó.
Az utóbbi időben a fordított talajszűrésnek (RUGF) az a változata kezdett el érdekelni, ahol a külső szűrő nyomó ága van rákötve a talajszűrőre. Tehát a már megtisztított vizet vezetjük be a talaj alá, mert a külső szűrőben található biológiai szűrőanyag elvégezte a tisztítást. Ezzel a módszerrel igazi kosz már nem kerül a talajszűrő rácsa alá, és a talajba, maximum csak a szűrőből, szűrő csövekből származó baktérium mulm kerül. Viszont a talajban folyamatosan felfele áramló víz tisztán tartaná a talajt, nem mulmosodna be, nem kellene porszívózni. Ezt a szűrést egy érzékenyebb garnéláknak otthont adó akváriumba képzelném el.
Az elképzelésem az lenne, hogy adott egy 60(-80) literes akvárium egy Eheim 2075-össel (tele Seachem Matrix-al), ami önmagában is kényelmesen el tudná végezni az akvárium szűrését. De a lehető legkevesebbet akarom bolygatni az akváriumot, nem akarok talajt porszívózni benne, a heti, de kis arányú vízcserét inkább csak a vízoszlop cseréjével végezném. A talaj inaktív homok vagy aprószemü kavics lenne, mert nem akarom, hogy az aktív talajok beleszóljanak a paramétereimbe. (Egyébként is ez a szűrés az aktív talajokat gyorsan kimeríti.) A 2075-ös nyomóágát egy Y csatalakozóval ketté választanám, és az egyik menne az essőztetőbe, a másik a talajszűrőbe (csapokkal lehetne állítani, hogy merre mennyi víz menjen). Esetleg, ha ez az elágaztatás nem megy, vagy nincs elég flow, akkor egy elfekvőben levő 2213-as lenne rákötve a talajszűrőre.
A kérdéseim a következők lennének:
- Egy 60(-80) literes akváriumnál ha egy 2075-ös tele van töltve Seachem Matrix-al, akkor a talaj tud-e még valamilyen szűrést végezni, van-e még mit szűrni? Garnélás, csigás akvárium, low tech növények, low tech tápozás, Co2 és halak nélkül. Azon kívül, hogy a talajt tisztán tartja a talajszűrő, végez-e még szűrést, egy kis "polírozást".
- Ha itt még van mit kiszűrni, akkor szerintetek érdemes-e 1 réteg Matrix-ot még berakni a homok/kavics alá? Ezzel további plusz, porózus szűrő felületet nyernék.
- Előfordulhat-e a talaj közelében Oxigén hiányok környezet? Ezzel is támadják a fordított talajszűrőket. A koszos víz bekerül a külső szűrőbe, ott a bacik oxigént használnak, és ha nagyon sok a szűrőanyag, akkor előfordulhat-e olyan, hogy nagyon lecsökken a megszűrt vízben az oxigén? (A talajszűrő mellett az esőztető fodrozza a vízfelszínt.)
- Mi van akkor, ha áramszünet van? Sok ellenző szerint ekkor a talajban is elkezdenek elhalni a baktériumok, és az áram visszajövetele után a szűrőben és a talajban levő elhalt baktériumok kb. legyilkolják az akváriumot... Bár most is, ha elmegy az áram, akkor az aktív talajomban lakó bacitelepek meghal(hat)nak, és mégsem nullázódik le az állomány egy áramszünet után...
- A garnélák, csigák a talajon vannak többnyire, nem okoz-e számukra a felfele áramló víz "életidegen" környezetet? (Mondjuk tavaknál is vannak víz alatti források, ahol a talajból jön a víz.)
- A garnélák, csigák a talajról szedegetik össze az ennivalót, nem okoz-e náluk problémát, hogy nincs mulm? Igaz az érzékenyebb garnélák nem mulmmal táplálkoznak... Vagy elég-e a bakteriális mulm, filmréteg ami kialakul a talajban?
- Ha a talajra mohát rakok, akkor a mohát zavarja-e az, hogy átáramlik rajta a víz? Mivel így a mohán is áramlik valamennyire a víz, lehet, hogy az sem mulmmosodna be...
- Szerintetek van olyan elültethető növény, ami táptalaj nélkül, egyszerű kavicsban, homokban, fordított talajszűrővel, tehát gyökereknél áramló vízzel is jól meglenne?
Előre is köszi a segítséget, és hogy végigolvastad ezt a nem túl rövid hozzászólást!
