Táptalaj összeállítása házilag

[viktorlantos]

Az, hogy nem láttál tesztet erről nem azt jelentni, hogy nem működik. Ha megnézted a linket, akkor láthatod, hogy Barr-é az a post. Ha szerinte jó, én elhiszem neki, neked természetesen nem muszáj. Az, hogy ő nem ilyet használ pedig érthető, megteheti, hogy a drágább megoldást válassza(AS), de sajnos ez a kiváltság kis hazánkban nem mindenkinek adatott meg.
Ja és az összes vizinövény képes minden tápanyagot felvenni a levelein keresztül. Ültess sima homokba egy Echinodorust, világítsd 1 w/l-el, adagolj co2-t, tápozd EI szerint, és meglátod. Rendes tápozásnál a talaj kevésbé számít ezért simán lehet a HC-t fára vagy kövekre futtatni. (pl. így: http://www.flowgrow.de/aquarium_becken. ... cle&VID=33)
Mellesleg pufferkapacitása a sima agyagnak is van, azt meg szoktak használni a DIY táptalajokban is.

Vartan a tesztet azért írtam, mert az adott módszert nem használják széles körben, ezért a a hosszútávú eredményességében kételkedem. Nem annyi a cél hogy kifőzd és be tudd tenni az akiba. A dolog ezután kezdődik. Megfelelően fenntartani az adott környezet egyensúlyát hosszú időn át. A növények számára pedig egy ideális környezetet biztosítani a fejlődéshez.

Az AS-t több dolog miatt használják, így nem hasonlítható össze a módszerrel. Természetesen nem csak az árban különbözik a két dolog. Ha nem szeretnél ennyit ráfordítani még akkor is jobban jársz ha egy olcsóbb minőségi talajt keresel.

Az hogy az összes növény képes levélen keresztül tápanyagot felvenni gondolom vita tárgyát képezné egy hozzáértő termesztőnél. Mint ahogy én sem hiszek benne. Növényt tudsz gyenge fénynél, erős fénynél, CO2-vel vagy anélkül is nevelni. A talaj is ilyen. Lehet megmaradna a homokban, de hogy nem úgy nézne ki ahogy egy ideális környezetben kinézne az szinte borítékolható.

Az Echi-t pl. nem érdemes HC-vel keverni mert a HC bárhol megél, szinte gyökere sincs. De mondjuk a cryptocoryne, vagy a kardlevelű fajok ahol erős gyökérzet van megfelelő gyökértápanyagokkal fejlődnek igazán.

 

[vartan]

Egyszer már leírtam,de akkor mégegyszer leírom. Táptalajjal, vagy ha úgy tetszik gyári táptalajjal jobb eredményeket lehet elérni, de ez nem azt jelenti, hogy házival (vagy táptalaj nélkül) nem lehet szép eredményeket elérni, sőt még azt se, hogy veszélyes lenne a dolog. Az általad említett profi akvaristák meg többnyire 2 havonta új layoutot dobnak össze, ezért nyílván a leghatékonyabb megoldást fogják választani, hogy a növények a lehető leggyorsabban fejlődjenek. Szerintem mi igen távol vagyunk attól a szinvonaltól, amit ők képviselnek. Persze kezdésnek is jobb az AS, és akinek van rá 20-30 ezer Forintja az vegye meg, de ne állítsunk már valótlant azzal, hogy más megoldás GERONIMO és veszélyes stb. (Más dolog, hogy annyival nem jobb, mint amennyivel többe kerül, de így van ez a legtöbb "luxuscikknél".)
Ami meg a HC-t illeti, nekem nem úgy tűnt, hogy sínylődne azon a lávakövön.

 

[vartan]

Vartan a tesztet azért írtam, mert az adott módszert nem használják széles körben, ezért a a hosszútávú eredményességében kételkedem. Nem annyi a cél hogy kifőzd és be tudd tenni az akiba. A dolog ezután kezdődik. Megfelelően fenntartani az adott környezet egyensúlyát hosszú időn át. A növények számára pedig egy ideális környezetet biztosítani a fejlődéshez.

Azzal, hogy Co2-t nyomunk a vízbe, és tápokat adagolunk már több mint ideális a környezet a növénynek, ilyen a természetben nincs. Más dolog, hogy ott nem is nőnek ilyen gyorsan és ilyen nagyra. Egyensúlyról meg nem beszélhetünk, egy ilyen túlhajtott rendszerben. Minden ingadozik, a Co2-től kezdve a tápanyagokig.

Az hogy az összes növény képes levélen keresztül tápanyagot felvenni gondolom vita tárgyát képezné egy hozzáértő termesztőnél. Mint ahogy én sem hiszek benne.

Tom Barr: Aquatic plants take up nutrients from either location, they are opportunistic, even terrestrial plants do this when we use fertigation sprays. (http://www.barrreport.com/co2-aquatic-p ... ot+feeding)
Valamiért Barr is azt mondja, hogy a növények (még a szárazföldiek is!) képesek innen is onnan is felvenni a tápanyagokat.

Az Echi-t pl. nem érdemes HC-vel keverni mert a HC bárhol megél, szinte gyökere sincs. De mondjuk a cryptocoryne, vagy a kardlevelű fajok ahol erős gyökérzet van megfelelő gyökértápanyagokkal fejlődnek igazán.

Ezt szerintem, nem gondoltad át. Az Echinodorusok, Kardlevelűek (nem uaz?) és Cryptocoryneok tök igénytelen fajok. Nálam sima homokban Florenával 2 hónap alatt 80 centisre nőtt egy Echinodorus, és ott volt a 60 centis győkérzet mikor kihúztam. Az, hogy nagy győkere van egy dolog, attól fel tud venni mindent a levelein keresztül is.

 

[viktorlantos]

Vartan a tesztet azért írtam, mert az adott módszert nem használják széles körben, ezért a a hosszútávú eredményességében kételkedem. Nem annyi a cél hogy kifőzd és be tudd tenni az akiba. A dolog ezután kezdődik. Megfelelően fenntartani az adott környezet egyensúlyát hosszú időn át. A növények számára pedig egy ideális környezetet biztosítani a fejlődéshez.

Azzal, hogy Co2-t nyomunk a vízbe, és tápokat adagolunk már több mint ideális a környezet a növénynek, ilyen a természetben nincs. Más dolog, hogy ott nem is nőnek ilyen gyorsan és ilyen nagyra. Egyensúlyról meg nem beszélhetünk, egy ilyen túlhajtott rendszerben. Minden ingadozik, a Co2-től kezdve a tápanyagokig.

Az hogy az összes növény képes levélen keresztül tápanyagot felvenni gondolom vita tárgyát képezné egy hozzáértő termesztőnél. Mint ahogy én sem hiszek benne.

Tom Barr: Aquatic plants take up nutrients from either location, they are opportunistic, even terrestrial plants do this when we use fertigation sprays. (http://www.barrreport.com/co2-aquatic-p ... ot+feeding)
Valamiért Barr is azt mondja, hogy a növények (még a szárazföldiek is!) képesek innen is onnan is felvenni a tápanyagokat.

Az Echi-t pl. nem érdemes HC-vel keverni mert a HC bárhol megél, szinte gyökere sincs. De mondjuk a cryptocoryne, vagy a kardlevelű fajok ahol erős gyökérzet van megfelelő gyökértápanyagokkal fejlődnek igazán.

Ezt szerintem, nem gondoltad át. Az Echinodorusok, Kardlevelűek (nem uaz?) és Cryptocoryneok tök igénytelen fajok. Nálam sima homokban Florenával 2 hónap alatt 80 centisre nőtt egy Echinodorus, és ott volt a 60 centis győkérzet mikor kihúztam. Az, hogy nagy győkere van egy dolog, attól fel tud venni mindent a levelein keresztül is.

Vartan hmm... most kb. arról beszélsz, hogy ebben is megmarad bármilyen növény. Elhiszem, de nem ez a cél. Megmarad a bazaltban is más kérdés hogy az sem lesz olyan ami a növényes akváriumoknál elvárható lenne.

Valamiért az AS-en lovagolsz pedig alapvetően a rendesen előkészített akváriumi talajokról beszéltem. A postban az elején is írtam, hogy elképzelhető, hogy ez működik, de nem lehetsz biztos benne hogy amit te otthon főzőgetsz, megfelel egy növényes akvárium alapvető működéséhez és hosszútávon nem okoz e további problémákat. Mivel azóta sem láttam tőled más példákat nem győzőtt meg a dolog.

Az egész növényföldes kevergetést egy kísérletnek látom, mintsem egy növényes akvárium megfelelő alapozásának. De legyél te az első, aki csodálatos növényes akit csinál ilyen alapra.

Az általad említett profi akvaristák meg többnyire 2 havonta új layoutot dobnak össze, ezért nyílván a leghatékonyabb megoldást fogják választani, hogy a növények a lehető leggyorsabban fejlődjenek.

Ez vicc? Vagy csak nagyot akartál mondani?.. Ha valaha próbáltál komolyabb szinten növényest összerakni, akkor tudnod kellene hogy még a legjobb alapanyagokból is 3-6 hónap mire csúcsformába kerülnek az akik. A fotók nagy része ilyenkor készül. Amano 2-3 évente alakít át minden akit a galériájában (korábban 3-5 év volt). De rengeteg profi akvárium 1-2 évig üzemel mielőtt a tulaj átalakítaná. Pont a fenti okok miatt használnak olyan alapanyagot ami az akvárium élettartama alatt lehetőség szerint elkerül mindenféle algásodást és a növények az adott időszakban maximális növekedést és egészséges fejlődést produkálnak.

Nem akarom szétoffolni a topikot. szívesebben olvasnám mi mindennel kell keverni a talajt és hogyan kell előkészíteni hogy egyáltalán használható legyen. Ha pedig még jól működö példák is vannak lehet néhányan ki is próbálják. Sajnos még mindig nem olvastam postot itt olyantól, aki huzamosabb időn át használná ezt a módszert.

Azért 1 dolgot nem nagyon értek. Azt mondod messzire vagyunk a profi szinvonaltól. Amit el is ismerek, bár a cél olyan akváriumok krealása lenne. Amit valóban növényesnek lehetne nevezni. De ha normális forrásból szerzel pl egy 200 literes akváriumhoz növényt akkor simán tizezreket hagysz csak a növények miatt a kereskedőnél. Lehet drága a gyári talaj, de nagyon nem mind1 hogy a növényekbe fektetett pénzed kidobott pénz az ablakon vagy garantálhatod, hogy csak egy egyszeri beruházás volt és innetől már csak a tápozással és nyírással kell foglalkozni.

 

[vartan]

Nem Viktor, nem arról beszélek, hogy abban is megmaradnak a növények, hanem arról, hogy abban is normálisan és egészségesen fejlődnek, mivel mint már többször említettem a leveleken keresztül is felvesznek mindent, ha kell. És el kell keserítselek, ezt nem én találtam ki, de szerintem még mindig nem nézted meg a linket, ahol Barr ír le 2 kipróbált és működő receptet (a sok közül). És én biztos nem leszek az első aki DIY talajjal szép növényes akváriumot csinál, mivel egyrészt ezt már sokan mások megtették előttem, másrészt lusta vagyok, hogy magam keverjem. Az Aqua Soilon meg nem én lovagolok, ti emlegetítek mindig, hogy minden profi azt használja. A 2 hónap meg persze hogy extrém, de hidd el ezt se én találtam ki, de a linket most nem fogom megkeresni, úgyse olvasod el, ahogy látom. Azt viszont én nem értem, hogy miért hihetetlen számodra, hogy messze vagyunk a versenyeken képviselt szinvonaltól. Ez annyira nyilvánvaló, hogy szerintem nem szorul magyarázatra. Szerintem mindenki egyet ért aki látta már az AGA honlapját, vagy járt már más neves külföldi növényes akváriumokkal foglalkozó fórumon. De szerintem hagyjuk, nem szeretem ismételgetni magam.

 

[viktorlantos]

Nem Viktor, nem arról beszélek, hogy abban is megmaradnak a növények, hanem arról, hogy abban is normálisan és egészségesen fejlődnek, mivel mint már többször említettem a leveleken keresztül is felvesznek mindent, ha kell. És el kell keserítselek, ezt nem én találtam ki, de szerintem még mindig nem nézted meg a linket, ahol Barr ír le 2 kipróbált és működő receptet (a sok közül).

a linket megnéztem ezért is írtam hogy a recepteken kívül szívesen láttam volna eredményes akikat, ami ilyen elven működik. de ezek után esküszöm, hogy kicsit beleásom magam a témába és remélem a recepten kívül akváriumokat is találok.

A 2 hónap meg persze hogy extrém, de hidd el ezt se én találtam ki, de a linket most nem fogom megkeresni, úgyse olvasod el, ahogy látom.

azért a linkre mégiscsak kiváncsi lennék. 2 hónap totális képtelenség. az első hónapban még csak a szűrő áll be, és a növények gyökerei kezdenek erősődni. második hónaptól indulnak meg a növények így 2 hónap alatt eredménytelen a telepítés de végső fotózható állapotban 100% hogy nincs. Épp most járatok be egy akit verseny körülmények között hidd el tudom miről beszélek.

Azt viszont én nem értem, hogy miért hihetetlen számodra, hogy messze vagyunk a versenyeken képviselt szinvonaltól. Ez annyira nyilvánvaló, hogy szerintem nem szorul magyarázatra. Szerintem mindenki egyet ért aki látta már az AGA honlapját, vagy járt már más neves külföldi növényes akváriumokkal foglalkozó fórumon. De szerintem hagyjuk, nem szeretem ismételgetni magam.

vartan, elolvastad miről írtam? ezt meg sem említettem. miért tenném hisz pont az ellenkezőjét gondolom? de sokan azon dolgozunk hogy fel tudjuk zárkóztatni a hazai növényes akvarisztikát egy mérhető szintre.
no most már tényleg vége az offnak. megyek és keresek pár földes akit..

 

[Labirintkopoltyus]

Huhhhhh itt a végén kicsit kezd elharagosodni a téma.

Mellesleg egy kis érdekesség a tegnap este kezembe vett 83as Horn-Zsilinszky könyvből. Remélem semmilyen szerzői jogokat nem fogok sérteni.

Röviden a lényeg hogy már akkor is vitatott téma volt a FÖLD, tőzeg, homok, KAVICS használata (még növények számára is) agyagos föld, vakondtúrásból származó föld, árterület hordalék talaja mert sok benne a bomló szerves anyag és ennek jelenléte káros. Akkoriban a könyv szerint nem az ADA aqua soil volt a "menő" hanem a mész mentes kvarchomok, de azóta felnőtt pár generáció és a Japánokat sem arról ismerjük hogy szamurájoskodnak. De a következő mondatban már írja hogy ha igényesebb növényt veszünk akkor bomlás termék mentes agyagot használjunk. Ezt csak érdekességnek szántam. Földet a téma miatt írtam nagy betűvel a kavicsot meg azért mert szerintem az akváriumok 99%-ban az van Magyarországon tuti!

Valaki írta a komposztot nem tudom bennem vegyes érzelmeket kelt test közelből szoktam látni amikor ősszel és tavasszal apukám átforgatja. Annak ellenére hogy a cserepes növények nőnek tőle mint a bolondgomba és tudom hogy vegyszertől mentes mert csak nem szúrok ki magammal és direktbe locsolom a saját komposztomat ennek ellenére sem tenném be az akváriumba.

A másik nagy kérdés számomra hogy mennyit dolgozol ezzel az egésszel és mekkorát kockáztatsz. Míg egy otthoni élesztős co2vel nem tudsz az akvárium ellen túl nagy merényletet elkövetni addig szerintem egy balul elsült talajjal hazavágod az akváriumot halakkal, garnélákkal, növényekkel mindennel együtt. Munkáról meg annyit hogy elmész gyűjtögetsz földet, jobb esetben kertes házban laksz és reménykedsz hogy előtte a volt tulajdonos nem locsolta körbe valamivel az egészet (nálunk anno mező volt majd gyümölcsös). Ha meg panelban laksz akkor irány a Hármashatár-hegy. Aztán otthon dolgozol vele. Nem vagyok semmilyen barkácsnak az elrontója én is szeretek több kevesebb sikerrel. Persze ez csak a saját véleményem.

 

[vartan]

Tessék itt egy cikk a "földes akikról" képekkel:
http://gwapa.org/wordpress/articles/min ... substrate/

 

[meddu]

Sziasztok!
Kerti tóba való földel mi a helyzet?
azt lehet használni akváriumban homok,kavics alatt ?
nem szeretnék olyan intenzív növekedést előidézni mint egy őserdőben és olló helyet meg géppel nyírni....
(valaki megelégszik a Forddal is nem kell mindenkinek Ferrari.)

 

[Nigro]

Az intenzív növekedésnek nem az a lényege, hogy állandóan nyírni kelljen. Az intenzív növekedés az egészséges növény "mellékhatása".
A Ford is jó a rallyban. A kerti tavi föld is jó a kerti tóban...

 

[meddu]

Értem hogy az egészséges növekedés "mellékhatása"
de mivel a talaj illetve a víz teli van nyomva mindenféle tápanyaggal ezért a növények szerintem kényszerből nőnek ennyire.
én arra gondoltam hogy ha a talaj kicsit "soványabb" illetve nincs annyira tápozva akkor is megmarad a növekedés és mégis mutatós marad a növény. Meg nem utolsó sorban hogy azért a talaj ne kerüljön 1 kisebb vagyonba.Mivel nem kimondottan csak növényes akváriumot szeretnék, meg hát ugye itt a méreten van a hangsúly mert ugye 1 20-60 literes akiba nem kell annyi mint 1 250-400 literesbe.
Ezért gondoltam a kerti tóhoz való földre mert árba töredéke, szerintem a tápanyag tartalma is
illetve fel lehetne javítani valamivel ha szükséges.
nem tartalmaz semmi bomló, mérgező anyagot a halak számára mint az ami nem vízbe, vízhez készült.

 

[Emperor_]

meddu!

Rosszul gondolod, a "kényszer" nem más mint Liebig minimum törvénye: A minimum-törvényt 1855-ben Liebig fogalmazta meg, melynek a tápanyag-ellátottságra vonatkozó lényege, hogy a növény a legkisebb mennyiségben, (és felvehető formában!) jelenlévő tápanyag arányában veszi fel a többit is.
Ez annyit jelent, hogy hiába jó egy talaj tápellátottsága szinte minden tápanyagból, ha csak egy olyan akad, amelynek a mennyisége nem elegendő, akkor a növény a többiből is ennek arányában fog magához venni, és így a fejlődése gátolt lesz. Ez Liebig gondolatának persze csak a tápanyagokra redukált változata, hiszen ez a környezeti tényezőkre is vonatkozik. forrás: http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=850

Két tippem van: megveszed a legolcsóbb gyári akváriumba szánt talajt, elkészíted magad a táptalajt. 2 módszer leírását megtalálod itt a fórumon, ebben a topicban illetve a másik DIY talajosban.

Szóba jöhet még a táptabletták használata, célzottam a növények gyökeréhez. Nálam a Buviplant tabletta nagyon bevált, ezt gyümölcsfák alá szokták tenni. Vigyázni kell vele, mert N és P tartalma van is, a halakra veszélyes lehet. A talajba jól le kell nyomni, a kisebb darabokra (1/8, 1/16) tört tabit.

 

[asebestyen]

Szerintem a vízben lévő sok tápanyag, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a növények azt fel is veszik. Sőt! Az csak annyi, hogy meg van rá a lehetőségük hogy felvegyék a maximális mennyiséget, amit tudnak. Ha nem megfelelőek a körülmények, vagy a tápanyag összetevőinek aránya, akkor mindjárt nem is veszik fel, hiába van a vízben. A tuning ott kezdődik, mikor "doppingolják" a növényeket. Igen, a növényeket is. PL. a talajokba olyan hormonokat tesznek, amik segítik a gyökérképződést, ezáltal a tápanyagfelvételt és a növény megerősödését. Szerintem meglepődnénk, ha tudnánk, egy-két versenyakiba mi mindent tolnak tápanyagon kívül. Meg ki tudja mi van a neves gyártók néhány ml-es flakonjában, amitől annyira zöldek vagy éppen vörösek lesznek, lehet hogy nem csak aminosavak... :lol: :lol: :lol:

 

[viktorlantos]

Szerintem a vízben lévő sok tápanyag, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a növények azt fel is veszik. Sőt! Az csak annyi, hogy meg van rá a lehetőségük hogy felvegyék a maximális mennyiséget, amit tudnak. Ha nem megfelelőek a körülmények, vagy a tápanyag összetevőinek aránya, akkor mindjárt nem is veszik fel, hiába van a vízben. A tuning ott kezdődik, mikor "doppingolják" a növényeket. Igen, a növényeket is. PL. a talajokba olyan hormonokat tesznek, amik segítik a gyökérképződést, ezáltal a tápanyagfelvételt és a növény megerősödését. Szerintem meglepődnénk, ha tudnánk, egy-két versenyakiba mi mindent tolnak tápanyagon kívül. Meg ki tudja mi van a neves gyártók néhány ml-es flakonjában, amitől annyira zöldek vagy éppen vörösek lesznek, lehet hogy nem csak aminosavak... :lol: :lol: :lol:

egy kis piros festék?

meddu, szerencsére van megoldás annak is aki nem akar vagyonokat költeni talajra. a dolog lehet kompromisszumokkal jár, de járható.
ki kell próbálni és utána látni fogod, hogy az általad kiválasztott dolog elégséges volt e. sikerült e megvalósítani az általad kijelölt célt.
példának ott az Akadama amiről itt a fórumon is volt szó. Van aki sikeresen használja, nekem speciel nagyon "idegen" a szinezete. Ez egy lépéssel közelebb van a növényes akizáshoz és ha lehet biztos inkább ezt javasolnám mint a tavi cuccot. Vagy megpróbálhatsz saját magad összeállítani.

Azért a véleményem az, hogy ha egy 200-400 literes medencét akarsz növényesíteni ott nem a föld lesz a legdágább tényező. Viszont egy jó alap már félsiker.

 

[Visitor]

Sziasztok!
A legújabb agymenésem megvalósításához a topicindító bejegyzésben szereplő módszert használtam(kisebb módosításokkal) a táptalaj elkészítéséhez:
Teljesen biztosan vegyszermentes erdőből ástam ki kb fél diszperziteskanna erdei földet, bőven tartalmazott apróbb fadarabokat, gyökereket, némi homokot, és ami a legfontosabb nagyon sok érett fekete földet. Ehhez kevertem nagyjából 2 nagyobb maréknyi kb 3-4 éve a kertben álló tőzegdombból tőzeget. Kertészkedési célra használtuk régebben, tartalmazott fénykorában egy bizonyos Osmocote nevű tápgolyókat, de mára már egészen biztosan kimerültek(a leghosszabb fajta is nagyjából 1 év alatt kimerül). Az egész mixet felöntöttem vízzel:

Hagytam állni nagyjából 3 hetet, közbe-közbe megkevergettem ha eszembe jutott. A harmadik héten már irtózatosan büdös szaga volt:dead: (gondolom dolgoztak a bacik rendesen ), viszont a víz tetején úszó törmelék nagy része elsüllyedt. Ezután az egész trutyit kiöntöttem a kertben egy darab agrofóliára, és kiszárítottam míg teljesen száraz nem lett.

Száradás után újra vissza a kannába, összekevertem vízzel, 4-5 cm víz volt a föld felett és hagytam egy napot ázni. Ezután leöntöttem a vizet és újra teljesen kiszárítottam. A második szárítás után átrostáltam az egészet(előbb szerettem volna minthogy teljesen megszárad, de rájöttem hogy nem megy át a rostán...).

Összességében 4x szárítottam ki, közbeiktatva 1-2 napos áztatásokat. A végén így nézett ki:

Azalatt míg a szárítással és az áztatással foglalkoztam szedtem agyagot egy "kavicsbányában", igaz az eredeti verzióban a vörös agyagot javasolták, de csak ilyet találtam.

Ezt megszárítottam és áttörtem rostán (már csak ki kell égetni és kész az általános növénytalaj ).

A kezdeti kb 7-8l erdei talajos keverék erősen megfogyatkozott a szárítási/rostálási folyamat közben, nagyjából 5l maradt belőle, ehhez kevertem a rostált agyagból 0,7-1l-t szárazon, némi zúzott kagylóhéjat, majd az egész keveréket lassan felnedvesítettem annyira hogy azért ne folyós, de kellően képlékeny legyen.
Ezután az akváriumban a front és az oldalüvegek mellé általános növénytalajból(Aquatic Nature Pro-Soil) "gátat építettem. A két kő a tervezett tuskó feltámasztási pontjain van, nem akartam hogy a táptalajba nyomódjon a későbbiek folyamán.

Ezt követte a táptalaj aljzatának előkészítése. Néhány nagy vastartalmú követ, dolomitot, és kálisót(KCl) terítettem az aki aljára.

Majd 2,5-3 cm vastagon erre került a táptalaj.

Ezután újabb gát készült.

Erre került kb 1 cm Manado mosatlanul, tartottam tőle hogy a durvább szemcsés talaj feltöltéskor/ültetéskor nagyon felengedi szállni a táptalaj "ködét".

Majd az egészet befedtem nagyjából 2-3 cm talajjal.

A végleges verzióban még a képen látható magasságra került nagyjából 1 cm. A frontüvegnél 7 cm, hátul 13 cm magasra emeltem (tudom nem túl gazdaságos...)
Most lehet azt kérdezitek: "ennek mi értelme volt, mikor készen is lehet kapni bevált táptalajokat?"
Igazából nem tudnék biztosat válaszolni rá..., talán mert szeretek kísérletezni, és valami egyedit akartam kipróbálni.
Mostmár csak bízhatok hogy beválik a dolog...

 

[Victor]

Valamikor én is próbálkoztam ilyen házi keveréssel, és azt nem mondhatom, hogy nem volt jó, de ennyire nem bonyolítottam, vettem hansági akvarisztikai tőzeget, és virágföldet, vörös agyagot én sem kaptam, helyette kézműves boltban vettem fazekas agyagot. Amennyire tudom a vörös agyag pont a vastartalma miatt kellene. A keveréknek kellene még fahamut is tartalmaznia, ha jól emlékszem, na ezt kihagytam mert ugyan fával fűtünk de elég fura szaga volt a hamunak, (mint kiderült utólag szivárgott a kazán), amúgy én semmit nem áztattam rajta.
Amit viszont elszúrtam, hogy elég vékony rétegben fedtem le általános aljzattal, és azt hiszem a tornyos csigák a rostban gazdag táptalajon szaporodtak el kezelhetetlen mértékben.
Viszont amit nem értek nálad, hogy hátul miért nem csináltál, ahogy te írtad "gátat", úgy tudom, hogy körben mindenhol kell el kell húzni a táptalaj a faltól, megakadályozandó, hogy a táptalaj az üveg mentén kioldódjon a vízbe.

 

[Visitor]

Az eredeti verzióban a gát maga is opcionálisnak volt írva, mint esztétikai határ talán. Úgy csináltam mint a leírásban a képen, gondoltam legalább le tudom figyelni hogy mennyire kezd beérni a talaj. Egyébként azért a hátsó 9-10 cm fedőréteg talán szigetel valamennyit.

 

[Jani 614]

Nagyon alaposan előkészítetted!
Kíváncsian várom a fejleményeket!(y)

 

[Visitor]

Nagyon alapos az előkészítetted!
Kíváncsian várom a fejleményeket!(y)

Köszi! Ennyit tesz ha az ember kánikulában sokat agyal.

 

[Davidova]

Nagyon felkeltette az érdeklődésemet a házilag előállított táptalaj én is megpróbálkoznék vele. Kíváncsian várom majd az eredményt..