-
Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?
Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
Regisztrációs korlátozások
Táptalaj összeállítása házilag
- Téma indító tibicuk
- Esemény kezdete
Emperor_ said:
Hali!
Talán a sterilizálás..........?
Engem még a kivitelezés is érdekelne....
Mert most egy fazékban nekiállok sarat főzni!?Az asszony már akkor is ferdén néz rám ha faágat főzök...... :shock:
És nem büdös az?Mert az ágnak sincs kellemes illata.Elképzelem magam amikor kevergetem a sarat és megjönnek a vendégek....tuti diliház.
Luna
Főkertész
Valóban a sterilizálás a cél. Egyébként elvileg nem lenne szabad, hogy "szaga" legyen, az erdei föld jellegzetes illatán kívül. Szerintem érdemes lehet olyan helyen keresgélni, ahol a földréteg felett van egy adag avar, mindezt persze lehetőség szerint szárazabb időben. Első körben én biztosan átszitálnám többször is, hogy az esetleges élőlények (földigiliszta, katicabogár és társaik) ne kerüljenek a levesbe. Második körben beszereznék egy régi, rossz (de nem lyukas), nagy űrtartalmú edényt (amire a ház szakácsnőjének már nincsen szüksége), amiben a későbbiek során ki lehet főzni ezt a földet. Nekem van egy külön ilyen célra tartott edényem, látott már óriási (persze üres és nem került akváriumba, csak a polcon díszeleg) dunai kagylóháztól elkezdve vasfán keresztül mindent.
Remélem segítettem egy kicsit.
Remélem segítettem egy kicsit.
Labirintkopoltyus
Főkertész
Azt hiszem ez az egyik olyan dolog amivel SOHA nem kísérleteznék otthon. Nem vagyok biológus, de egyik az hogy a föld tele van mindenféle bomlás termékekkel meg baktériumokkal amik ugye azért vannak benne hogy lebontsa mind az elhullt növényeket mind az állatokat aminek nem biztos hogy helye van a víz alatti világban bár lehet ott ugyan olyan bacik végzik ezeket a dolgokat. De ami szerintem fura hogy ha kifőzöm akkor azon a 80-90-100 fokon nem hal meg a föld?
az ásványi anyagok nem tudnak elpusztulni.a földnél a tápanyag a lényeg. a bacik elpusztúlhatnaknak.
túl sok bomlástermék nem lehet 1 kevéske földben.a sok lebomló növényi és állati maradványokból később ismét föld lesz (pl komposztálóban kb 1 év után földdé változnak a dolgok.) az erdőkben a sok lehulló falevél+ ágak regenerálják a talajt és a felsőbb rétegek humuszban gazdagok lesznek. ez adja a tápanyagot később.luna írta is hogy szitáljunk, és az avart toljuk odább mielőtt lapátolásba kezdünk. Így nem lesz a földben semmiféle élőlény és lebomló levelek, (max ezek adják a bomlásterméket)
a lényeg, hogy a fold amit kiszedtél, már kész talaj. nincs benne bomlástermék és 1 kifőzés után meg az alapos föld összeszedése után nem lehet gondod.
art.
túl sok bomlástermék nem lehet 1 kevéske földben.a sok lebomló növényi és állati maradványokból később ismét föld lesz (pl komposztálóban kb 1 év után földdé változnak a dolgok.) az erdőkben a sok lehulló falevél+ ágak regenerálják a talajt és a felsőbb rétegek humuszban gazdagok lesznek. ez adja a tápanyagot később.luna írta is hogy szitáljunk, és az avart toljuk odább mielőtt lapátolásba kezdünk. Így nem lesz a földben semmiféle élőlény és lebomló levelek, (max ezek adják a bomlásterméket)
a lényeg, hogy a fold amit kiszedtél, már kész talaj. nincs benne bomlástermék és 1 kifőzés után meg az alapos föld összeszedése után nem lehet gondod.
art.
Skacok olvasgatom ezt az erdei földes témát. Most őszintén én nem tudom mennyi akváriumot nézek hetente a Világból de elég sokat. Valamiért az erdei földes megoldás nem szerepel egy komolyabb növényes akváriumban sem. Láttam már én is, de inkább olyan cikk töltelékeként, hogy lám ebből is meg lehet csinálni. Hogy az akváriummal mi lett később nem tudom. Amit láttam az sem volt összehasonlítható egy komoly növényessel.
Szerintem kizárt dolog hogy a későbbiekben az ilyen talaj ne okozna extra problémákat neked. Pl algásodás stb. Nem tudhatod azt sem, hogy az adott helyről ahol szerezted mi történt a földdel....
Tegnap volt egy jó műsor talán a Discoveryn. Arról szólt milyen faszán mérgezzük a különböző vegyszerekkel világunkat. Mennyi komoly betegséget okoz a földben simán évtizedekig megmaradó káros anyag (daganatos betegségek, prosztata stb stb). Példának mutatták Franciaországot, ahol a táj egyébként gyönyörű volt, de a legtöbb vegyszert Európában ők használják. Mutatták Martinique-ot ahol gyakorlatilag kivégezték a banánhoz használt vegyszerekkel az ivóvíz készletet és még sok más országot. Millió olyan eset volt amiben mondták hogy elképzelhető, hogy akár 100 éve használtak bármit adott területek kezelésére amiről senkinek semmi fogalma sincs.... Ha ilyen helyeken is ez van nálunk szerinted mi lehet?
A fentieket azért írtam mert lehet kísérletezni ilyesmivel, de amikor a cél hogy egy egészséges, növények számára jól működő, lehetőleg algamentes és a halak számára is veszélytelen környezetet hozzunk létre az akváriumban nem gondolom hogy eddig el kellene menni...
Persze kísérletezni lehet. De tényleg mennyi sikeres erdei földes akit ismersz?
Szerintem kizárt dolog hogy a későbbiekben az ilyen talaj ne okozna extra problémákat neked. Pl algásodás stb. Nem tudhatod azt sem, hogy az adott helyről ahol szerezted mi történt a földdel....
Tegnap volt egy jó műsor talán a Discoveryn. Arról szólt milyen faszán mérgezzük a különböző vegyszerekkel világunkat. Mennyi komoly betegséget okoz a földben simán évtizedekig megmaradó káros anyag (daganatos betegségek, prosztata stb stb). Példának mutatták Franciaországot, ahol a táj egyébként gyönyörű volt, de a legtöbb vegyszert Európában ők használják. Mutatták Martinique-ot ahol gyakorlatilag kivégezték a banánhoz használt vegyszerekkel az ivóvíz készletet és még sok más országot. Millió olyan eset volt amiben mondták hogy elképzelhető, hogy akár 100 éve használtak bármit adott területek kezelésére amiről senkinek semmi fogalma sincs.... Ha ilyen helyeken is ez van nálunk szerinted mi lehet?
A fentieket azért írtam mert lehet kísérletezni ilyesmivel, de amikor a cél hogy egy egészséges, növények számára jól működő, lehetőleg algamentes és a halak számára is veszélytelen környezetet hozzunk létre az akváriumban nem gondolom hogy eddig el kellene menni...
Persze kísérletezni lehet. De tényleg mennyi sikeres erdei földes akit ismersz?
Szia Viktor!
Én ezeket ismerem erdei föld alkalmazásával:
igezo 60 literes: http://www.akvarista.hu/index.php?oldal ... =12027#kep
igezo 300 literes: http://www.akvarista.hu/index.php?oldal ... c=9486#kep
baropeter 150 literes: http://www.akvarista.hu/index.php?oldal ... album=1187
http://akvarisztika.budapet.hu/2009/01/ ... -es-akija/
A képeket látva én nem temetném a módszert .
Én ezeket ismerem erdei föld alkalmazásával:
igezo 60 literes: http://www.akvarista.hu/index.php?oldal ... =12027#kep
igezo 300 literes: http://www.akvarista.hu/index.php?oldal ... c=9486#kep
baropeter 150 literes: http://www.akvarista.hu/index.php?oldal ... album=1187
http://akvarisztika.budapet.hu/2009/01/ ... -es-akija/
A képeket látva én nem temetném a módszert
.
Emperor, igezo akváriumai tényleg szépek. Az igazi az lenne ha megosztanák ők maguk a tapasztalatokat az ilyen táptalajról és ezek hosszútávú használatáról.
Mennyire sarasodik, tömörül és emiatt döglik be? Mennyi algásodási problémával szembesültek/szembesülnek? Megérte-e a macerát és ha mégegyszer csinálnák ugyanezt használnák e? -- bár ez nem ide tartozik de igezo amazonia-ra valt ha jol tudom
A véleményem ettől függetlenül még áll. Az utóbbi években azok a talajok és táptalajok vannak használva leginkább és azok terjednek a növényes akvarisztikában ami aktívan részt tud venni a növény gyökereződésében fejlődésében, megfelelően szellőzik és képes akár hosszú időn át is tápanyagot tárolni magában.
Erre tart az összes távol keleti talaj, az ADA termékei, Oliver Knott, Tropica talajok stb.
Nem azt mondom hogy az erdei földes rendszer halott, csak azt, hogy ha már sok pénzt áldozol a teljes setupra, az alapokon spórolni és ezzel rizikót vállalni, szerintem fölösleges. A cél a növények számára lehető legjobb közeg megteremtése. Ha az adott módszert a spórolás miatt akarod kipróbálni, lehet később többe lesz amikor szét kell bombázni majd az akit. Ha az eredményesség miatt, akkor ebben a tekintetben bármennyire természetesnek hangzik az erdei föld, nincs ott, mint a speciálisan erre a célra gyártott profi talajok.
Nem akarok senkit letériteni erről az útról, hiszen az ember a saját kárán tanul leginkább, de ha a célod egy hosszú időn át jól működő, lehető legkevesebb gonddal járó növényes, akkor inkább a bevált módszereket ajánlom.
Mennyire sarasodik, tömörül és emiatt döglik be? Mennyi algásodási problémával szembesültek/szembesülnek? Megérte-e a macerát és ha mégegyszer csinálnák ugyanezt használnák e? -- bár ez nem ide tartozik de igezo amazonia-ra valt ha jol tudom
A véleményem ettől függetlenül még áll. Az utóbbi években azok a talajok és táptalajok vannak használva leginkább és azok terjednek a növényes akvarisztikában ami aktívan részt tud venni a növény gyökereződésében fejlődésében, megfelelően szellőzik és képes akár hosszú időn át is tápanyagot tárolni magában.
Erre tart az összes távol keleti talaj, az ADA termékei, Oliver Knott, Tropica talajok stb.
Nem azt mondom hogy az erdei földes rendszer halott, csak azt, hogy ha már sok pénzt áldozol a teljes setupra, az alapokon spórolni és ezzel rizikót vállalni, szerintem fölösleges. A cél a növények számára lehető legjobb közeg megteremtése. Ha az adott módszert a spórolás miatt akarod kipróbálni, lehet később többe lesz amikor szét kell bombázni majd az akit. Ha az eredményesség miatt, akkor ebben a tekintetben bármennyire természetesnek hangzik az erdei föld, nincs ott, mint a speciálisan erre a célra gyártott profi talajok.
Nem akarok senkit letériteni erről az útról, hiszen az ember a saját kárán tanul leginkább, de ha a célod egy hosszú időn át jól működő, lehető legkevesebb gonddal járó növényes, akkor inkább a bevált módszereket ajánlom.
Luna
Főkertész
Én a magam részéről végig elméleti szinten okoskodtam bele a topicba, hiszen gyári táptalajt használok.
Elméleti szinten, mivel sokat sürgök-forgok a konyhában, annyit el tudok mondani, hogy ha a föld lassan, "kis lángon" van sütve, akkor elviekben ki kell száradnia valamelyest. Mint a kekszeknek, satöbbiknek. Tehát ezzel elvileg elérhetsz egy hasonló állagot, mint a gyári táptalajoknál.
Mindemellett én is azt mondom, hogy nem használnék egyszerű erdei földet, aminek az okai igen egyszerűek. Az egyik az, hogy sosem tudhatom milyen mérgező vegyszer van benne, a másik pedig az, hogy amilyen szerencsétlen vagyok félbe lapátolnék egy vakondot...
Elméleti szinten, mivel sokat sürgök-forgok a konyhában, annyit el tudok mondani, hogy ha a föld lassan, "kis lángon" van sütve, akkor elviekben ki kell száradnia valamelyest. Mint a kekszeknek, satöbbiknek. Tehát ezzel elvileg elérhetsz egy hasonló állagot, mint a gyári táptalajoknál.
Mindemellett én is azt mondom, hogy nem használnék egyszerű erdei földet, aminek az okai igen egyszerűek. Az egyik az, hogy sosem tudhatom milyen mérgező vegyszer van benne, a másik pedig az, hogy amilyen szerencsétlen vagyok félbe lapátolnék egy vakondot...
Szia Viktor!
Amiket írtál elfogadom és egyet is értek velük. Jól működő medencéim már vannak, belefér egy kísérleti, ha esetleg szét kell szedni nem gond. A szűrés is saját barkács lesz: 20x forgatás, hatalmas szűrő felület és mégis jó lebontás.
Talaj keverékben gondolkodom, felkészülve minden lehetséges probléma kivédésére.
Amiket írtál elfogadom és egyet is értek velük. Jól működő medencéim már vannak, belefér egy kísérleti, ha esetleg szét kell szedni nem gond. A szűrés is saját barkács lesz: 20x forgatás, hatalmas szűrő felület és mégis jó lebontás.
Talaj keverékben gondolkodom, felkészülve minden lehetséges probléma kivédésére.
Emperor_ said:
Ha sikerülne összedobni kiváncsian várom majd a tapasztalataidat. :geek:
Szerintem azért ne essünk túlzásokba. Azt még elismerem, hogy egy házi táptalaj nem olyan hatékony, mint pl. egy AS, de az, hogy káros az akváriumra közel sincs a valósághoz. Ha az ember rendesen kezeli, ahogy itt már többen is említették, gond nélkül lehet használni. EI tápozás mellett amúgy sincs akkora jelentősége a táptalajnak, csak ha az ember hanyagul tápoz. Ha valaki tud angolul, annak itt van erről egy egész jó kis cikk, bár nem tudom, hogy az említett hozzávalók mennyire beszerezhetők nálunk. (http://www.barrreport.com/co2-aquatic-p ... s-how.html)
Legalább annyira nem látom bizonyítottnak, hogy ezt otthon kikevered és gond nélkül lehet használni. Nem láttam még normális teszteket róla.
ezt most megint nem tudom értelmezni. A gyökérből erősen táplálkozó növénynél mennyiben segít az EI? Ráadásul úgy ha egy nulla puffer kapacitással bíró talajt raksz alá, ami nem is szellőzik megfelelően, tehát kizárt hogy a víz áramlással tápanyag kerüljön a növény gyökereihez.
A cikk jó bár Barr is legtöbbet Amazonia-t használ akváriumaiban. Miért nem használ ilyet akkor?
Az, hogy nem láttál tesztet erről nem azt jelentni, hogy nem működik. Ha megnézted a linket, akkor láthatod, hogy Barr-é az a post. Ha szerinte jó, én elhiszem neki, neked természetesen nem muszáj. Az, hogy ő nem ilyet használ pedig érthető, megteheti, hogy a drágább megoldást válassza(AS), de sajnos ez a kiváltság kis hazánkban nem mindenkinek adatott meg.
Ja és az összes vizinövény képes minden tápanyagot felvenni a levelein keresztül. Ültess sima homokba egy Echinodorust, világítsd 1 w/l-el, adagolj co2-t, tápozd EI szerint, és meglátod. Rendes tápozásnál a talaj kevésbé számít ezért simán lehet a HC-t fára vagy kövekre futtatni. (pl. így: http://www.flowgrow.de/aquarium_becken. ... cle&VID=33)
Mellesleg pufferkapacitása a sima agyagnak is van, azt meg szoktak használni a DIY táptalajokban is.
Ja és az összes vizinövény képes minden tápanyagot felvenni a levelein keresztül. Ültess sima homokba egy Echinodorust, világítsd 1 w/l-el, adagolj co2-t, tápozd EI szerint, és meglátod. Rendes tápozásnál a talaj kevésbé számít ezért simán lehet a HC-t fára vagy kövekre futtatni. (pl. így: http://www.flowgrow.de/aquarium_becken. ... cle&VID=33)
Mellesleg pufferkapacitása a sima agyagnak is van, azt meg szoktak használni a DIY táptalajokban is.
vartan said:
HC-t futtattam már kőre és homokon is neveltem. Az eredmény: fele akkora levelek, hatványozottan lassabb növekedés. Tehát valóban működik, életben lehet tartani a növényeket így is. De a cél nem ez. Hanem a lehető legjobb körülmények biztosítása. Vajon miért fektetnek tapasztalt növényes akvaristák ekkora hangsúlyt a növénytáptalajba, durva tápozás, fény és co2 mellett?
