Egy szivattyú emelési magasságát valójában nem szigorúan magasságként kell értelmezni, hanem közvetlenül a szívattyúrotor előtti és utáni nyomás különbségeként, azaz amennyi nyomást a szivattyú növelni tud. (Ez ugyebár átszámolható a következő egyenlettel: p = ρ * g * h, ahol p a nyomáskülönbség, ρ a víz sűrűsége = 1000 kg/m³, g = 9,81 m/s², h az emelőmagasság)
De ha belegondolsz, az akváriumban lévő szívócsonk és nyomócsonk között nem csak az a pár centis magasságkülönbség van, hanem ott a belépési veszteség, a csővezeték vesztesége, ami egyenesben kicsit kisebb, de minden ív jeletősen megdobja, a szűrőanyagon való vízátáramoltatás vesztesége, a kilépési veszteség a lily pipe-on, és még ott van a kilépő víz mozgási energiája is (ami szintén nyomás-egyenértékűsíthető: p = ρ / 2 * v²), ami az egész
akvárium vízkörforgását biztosítja. Ez mind az emelőmagasságból táplálkozik, és ezek egyáltalán nem elhanyagolhatók!
(Részletesebben lásd:
Bernoulli-egyenlet)