Szerintem a "duplázódás <<<1 òra vs 10-20 óra a gond. Ez pontosappan 50 perc vs 8,5-9,5 óra max!!!
Van ott más gond is. Pl. az összefüggéstelen részigazságok tudományos köntösbe bújtatása engem jobban zavar Illetve úgy vélem, hogy a kolléga keveri a nitrifikáció és a denitrifikáció fogalmát is.
Az autotróf baktériumok olyan baktérium, amelyik szervetlen anyagokból építi fel saját szerves anyagait)
- fotoautotróf - fényenergiát hasznosít
- kemoautotróf - kémiai energiát hasznosít
-- nitrifikáló baktérium
-- denitrifikáló baktérium
-- kénbaktérium... stb.
A nitrifikáló baktériumok fajtól függően ammóniából nitritet, illetve nitritből nitrátot állítanak elő oxidációval oxidatív közegben (aerob folyamat), ebből nyerik az energiájukat. A szénforrásuk szervetlen eredetű (CO2).
A denitrifikáló baktériumok a nitrát redukciójából nyerik az energiát, a folyamat végén nitrogén (N2) keletkezik. A szénforrásuk szerves szén ('CH2O').
A heterotróf baktériumok a felvett szerves vegyületekből építi fel saját szerves anyagaikat, szénfixációra képtelenek.
Ha viszont C bevitel aránya magas N-hez képest (halak étrendje, vagy vodka, cukor kerül be) és DOC rendelkezésre áll, akkor a heterotroph baktériumok dominálnak extrém gyors szaporodásuk miatt és a NH4+-t nagyon gyorsan eltávolitjak, amig DOC el nem fogy.
Ha képes lenne ez a nagyon gyorsan szaporodó baktériummassza ammóniát "eltávolítani", akkor miért lenne szükségünk a nitrifikálókra, elég lenne csak cukrozni a vizet, mert a heterotrófok majd eltávolítják. Nem lenne soha ammóniacsúcs, ami algásodáshoz vezetne, hiszen ez a baktériummassza "<<<1 óra" alatt duplázná magát, ahogy felszökik az ammónia koncentrációja. Nem?! De. Legalább is ez következik az írásodból.
A heterotrófok között ugyan vannak olyan fajok, amik képesek akár a légköri nitrogént, vagy oldott ammóniumvegyületeket is megkötni, de az igazság az, hogy a heterotróf bacik sosem fognak kizárólag ammónián/ammóniumon éldegélni, ha van DOC, ha nincs. Sokkal inkább egy kényszermegoldás ez nekik.
Az akvárium indításakor azért adunk baktériumkultúrát (ami kizárólag heterotrófok baktériumokat tartalmaz, nitrifikálót nem!), hogy azokat a szerves anyagokat etessük meg velük, amikből kémiai úton ammónia keletkezne (pl. a fa kioldódó "leve", a talajból kioldódó anyagok, az élőlények ürüléke, a pusztuló növényi részek, stb.). Tehát indításkor nem az ammóniát vesszük kezelésbe, hanem megelőzzük azt, hogy ammónia keletkezzen - persze így is keletkezik, de minél kevesebb, annál jobb.
Egyébként akvárium inditásánál, denitrifikáló baktériumok esetén megfigyelhető az ammónia szint növekedése, lassú szaporodásuk miatt.
Ha egy denitrifikáló baktérium ammóniát termelne, akkor az a baci lenne a perpetum mobile Kivéve persze a pusztulásával járó ammóniafelszabadulás. Csak gondold végig.
Azért szórunk halkaját az induló akváriumba, hogy minél jobban elszaporodjanak a heterotrófok, és amikor az aktív talaj elkezdi ontani a szerves anyagokat, meg a fadekorból jön a lé, meg a növények elkezdik az emers-submers átalakulást, és tolják a vízbe az elpusztuló sejtjeiket, akkor legyen, ami megeszi, és ne csak akkor kezdjen el szaporodni.
Összegészében tehát az egyetlen ok, amiért érdemes a vodkát a vízbe önteni, az az, hogy ha van egy denitrifikációra alkalmas (anaerob!) szűrőnk, akkor bevigyük a szükséges szerves szenet, hogy a bacik felhasználják a nitrifikáció során keletkező nitrátot. Mondjuk erre csak gyéren vagy sehogy sem növényesített akváriumokban van szükség, de a lehetőség még ott sem biztos, hogy adott, mert az anaerob közeg előállítása/fenntartása nem is olyan egyszerű feladat.
Mondjuk tényleg mehetne a szűréshez