• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Re: ADA nature akvárium

viktorlantos

Alapító
Admin
Vgábor said:
keymaker said:
Egy nap alatt három oldalnyi hozzászólás! ;) Ennyi. :)
Nekem az asztal (is) tetszik. :D

Az éjszakai levegőztetés dolgot nagyon támogatom!!!!

Balázs !
Bocs , de szerintem ezt a levegőztetés dolgot alaposan át kell gondolni.

Itt egy kis szösszenet , bár ez megérne egy külön topicot.
Talán ha külön mérnénk az oldott oxigént ........... :?:

A kérdés nem egyszerű és nem is biztos, hogy megfigyelhető bármilyen pozitív, negatív változás. Egy biztos Amano is nappali co2 éjjeli o2 beoldás mellett kardoskodik. Sokmindentől függ a képlet. Pl folyamatos halogén alatt eleve magasabb hőmérséklet (ha nincs állandó légkondi stb), lily pipe miatt kevesebb felszíni mozgás (esőztetőhöz képest), hatékony co2 beoldás miatt pedig co2 plafon van az akváriumban. Az esti oxigén bevitellel felfrissíti a növényzetet és az akváriumban taálható élővilágot is. Hogy ez most porlasztóval, üveg levegő difivel, vagy lily pipe üveg kiemelésével oldják meg, esetleg esőztető felcsavarásával az ilyen szempontból mind1. Persze az automatizált megoldás pl difi, porlasztó, szűrőcsőbe kötött levegőztetés kényelmesebb. Nem volt módom még így használni, mert a CO2 beoldásom sincs a plafonra húzva. De a fenti ADA akin egy jó reaktoros beoldásnál mind1 az elvesztegetett co2 és az extra oxigén bevitel beiktatható a körbe.
 
Nitrogénvegyületek körforgása az akváriumban

A nitrogén vegyületek leépítését "nitrogén-körforgás"-nak nevezzük.
A nitrogén a halak eleségéből és a csapvízből származik.
Haleledel maradványok által és anyagcsere termékekkel jut az akvárium vizébe.
Gondoljanak arra, hogy nem csak a halakat, hanem az egész akváriumot látjuk el tápanyagokkal a halak etetése által.



Ammónium (NH4+)
Ammóniák (NH3)
Az első selejt anyag az Ammóniák (NH3), ami a kopoltyúkon választódik ki és a vízben azonnal Ammónium (NH4+) lesz.
Az ammónium a halak számára nem mérgező és fontos növényi tápanyag, de gyorsan szétesik magas vízhőmérsékleten, és nagyobb, mint 7 pH –értéknél- ismét szabad Ammóniákká alakul át. Ekkor nagy problémánk van, mert NH3 a legmérgezőbb az itt megemlített nitrogén vegyületekből. Már 0,1 mg/liter szabad Ammóniák halálos tud lenni!!!!
Hirtelen pH -érték emelkedéssel ilyen veszélyes szituáció léphet fel.
pld. az elhanyagolt akváriumoknál a drasztikus vízcsere

A következőkben leírt lépéseket "Nitrifikációnak" nevezzük.
Első lépés az Ammóniák vagy Ammónium nitrosomas baktériumok segítségével, oxigén felhasználásával nitritté (NO2) lesz megváltoztatva (oxigén felhasználásával=oxidálva).

Nitrit (NO2)
A nitrit kevésbé mérgező, mint az Ammóniák, de 1 mg/liter elegendő ahhoz, hogy a halaink elpusztuljanak.
(Mérgezőképessége a nitritnek csökkenő pH értékkel és chlorid tartalommal növekszik.)
Ha a halak nehéz légzéssel levegő után kapkodnak, kedvetlenek és időnként magyarázat és ok nélkül a medencében ide-oda „kilövik” magukat, akkor a legnagyobb valószínűség szerint nitrit mérgezés lépett fel, és a nitrit értéket tesztelni kell.
A legtöbb új akvarista és egy-két „öreg akvarista róka” is, elveszíti a halait, és a kedvét az akvarizálástól a nitrit mérgezések miatt!
Elengedhetetlen egy akvárium új beindításakor vagy gyógyszeres kezelések után a nitrit- értéket kontrolálni.
A nitrosomas és nitrobacterium-ok különböző szaporodási sebessége miatt kényszerszerűen előáll nitrit-csúcs úgy (kb.) 10-14 nap után.
E miatt az újonnan beállított akváriumba, először csakis ez után lehet a halakat betelepíteni. Segítséget adhat magas nitrit-értékeknél, egy azonnali részleges vízcsere egyidejű alkalmazása alvó baktériumokat tartalmazó termékekkel.
(pl. Tetra Bactozym, Sera-nitrivec, stb)

Nitrát (NO3)
A következő lépésben a nitrifikációs baktériumok, a nitritet> nitráttá(NO3) építik.
Ebben a lépésben ugyancsak oxigént használnak fel. Nitrát úgy (kb.) 2000-szer kisebb mértékben mérgező mint a nitrit, de a nitrát-érték 25 mg/litert nem szabad, hogy túllépje.
Magasabb nitrát értékeknél csökken az általános jó közérzet (különösen a fiatal halak, rosszul vagy egyáltalán nem nőnek), a betegségekkel szemben az immunellenállása a halaknak csökken, és az algák növekedése élénkül.
A tudatos akvaristának, valamint az intenzív haltartóknak ajánlott a rendszeres kontrolja a nitrát-értékeknek különböző tesztekkel.
A nitrát az utolsó 'végterméke' a nitrifikációnak és jól növő vízinövényekkel (CO 2 trágyázás!), vízcserékkel vagy anaerob folyamatokkal, pl. a talajban vagy nitrát-filterekben, biológiailag értelemszerűen leépíthető.
Mindkét fent leírt lépése a Nitrifikációnak az alapját képezi a biológiai szűrésnek.
Mivel mindkét leépítési lépéshez oxigén szükséges, a szűrőben a víz átfolyásának nem szabad túlságosan lassúnak lennie. Oxigénnel való ellátása az egész akváriumnak életfontosságú.

A Nitrát leépítése

/ábra Sera.hu/
A kék nyíl az ábrán mutatja a nitrát-leépítésének az útját.
Itt anaerob (oxigén-kizáró) körülmények között, a nitrátot oxigén helyett, a különböző baktériumok "be/fel lélegzik". Így előáll egy gázformájú nitrogén, ami egyszerűen "elszáll".
Ez a folyamat ott történik meg, ahol kevés vagy egyáltalán nincs oxigén, tehát a talajban, különböző részén a filternek stb.
Ezt a környezetet az ún. Nitrát filterben szimulálhatjuk.
Van olyan szűrő anyag, ami a különleges struktúrája által, anaerobe részekkel rendelkezik úgy egy normális (közönséges) filterben,- vagy még jobb egy nagy porózusú szűrőanyagban, ami a nitrát leépítését lehetővé teszi (pld. sera Siporax).
A Tetra – JBL Nitrex funkciója más. Beletéve a szűrőbe, mint hosszú idejű Filter-anyag ill. valahol a dekorációban eldugva, vagy speciális Nitrex Boxban, elásva a talajban, a nitrátot le tudja építeni.
A Nitrex készítményeknél a trükk, hogy a baktériumoknak nemcsak optimális felületet nyújt, hanem a szükséges tápanyagokat, mint pl. a szén-vegyületet már gyárilag tartalmazza.

Foszfát -érték (PO4) /fontos víz paraméter/
A Nitrát érték,- aminek szívesen és sok figyelmet szentelnek-, a foszfát értéket csak "mostohagyerek"-nek tekinti a legtöbb akvarista.
Pedig gyakran, pontosan a magas foszfát érték az oka az erős alganövekedésnek.
A halaknak a rossz általános állapotáért (kondíciójáért) felelős, ami extrém esetekben az állatok halálához vezethet.
0,5 mg/l foszfát értéket nem szabad túl lépni.
Mi a különböző akváriumvíz vizsgálatoknál, 20-40 mg/l foszfát értékeket is mértünk.
Ezeknél az akváriumoknál sokkal magasabb hal elhalálozás volt megfigyelhető.
A foszfát az akváriumban a haleleségből származik. Az előálló rothadási termékek, nem megevett és megemésztett eledelnek a nagy részét, a foszfátok teszik ki.
Pontosan ezért a (a kereskedésekben kapható közönséges kerti) növényi trágya, az akváriumhoz alkalmatlan, mivel ez foszfátokat (és Nitrátot) mint növényi tápanyagot tartalmaznak.
Rendszeres vízcsere /medencénknek 25%-a/ hetente egyszer, jó megelőzés lehet a magas tápanyag megterhelés ellen.
A foszfát eltávolításához ajánlott:
Pld. Sera Phosvec

Oxigén az akvárium motorja
A jól funkcionáló akváriumnak elegendő magas oxigén tartalma van.
A károsító anyagokat leépítő folyamatoknak, és a baktériumoknak a szűrőben, szükségessé tesznek (kb.) 6 mg/liter oxigén tartalmat.
Az oxigén tartalom az akvarisztikában gyakran alul értékelt víz paraméter.
Nitrit és Nitrát érték, pH és GH (teljes keménység) szívesen és gyakran mért értékek, de az oxigén tartalom (és ugyancsak a foszfát érték) a legtöbb esetben akkor kerülnek figyelembe, ha a problémák már felléptek.

Az oxigén jelentőségéről egy pár sor:
Majdnem minden, az akváriumainkban élő organizmusok, halak, növények, baktériumok, egysejtűek, gerinc nélküliek, stb. felhasználják a sejtlélegzéshez az oxigént.
Nagy problémája a vízben élő organizmusoknak, hogy a vízben az oxigén relatíve kicsiny.
25° C hőmérsékletnél, ideális körülmények között csak 8,3 mg/liter tud oldódni.
Ellenben a levegő majdnem mindig 21% oxigént tartalmaz. Ez megnehezíti a trópusi akváriumok gondozását, és ehhez jön még, hogy az oxigén magasabb hőmérsékletnél rosszabbul oldódik a vízben, mint az alacsonyabbnál.
Minél magasabb a hőmérséklet, annál kevesebb az oxigén tartalom.
De nemcsak a légzés, hanem ezzel az akváriumnak a biológiai funkciója függ az oxigén tartalomtól.
Ugyancsak az oldott anyagok -mint pl. a vastartalom vagy a nyomelemek- keretében történő leépítési folyamatok az oxigén tartalomtól függenek.
Az organikus vegyületeknek leépítése a fő oxigén igénylője (felhasználója) az akváriumainknak.
Sok táplálék vagy hosszú ideig nem tisztított filter által, oxigénben nagy hiány jelentkezhet, és így a leépítése a nitrogén vegyületeknek nitrittől-nitrátig, csak részben történik meg. Ami egy egyáltalán nem ritka rossz "víz teszt képet„ eredményez.
Nevezetesen magas Nitrit-értéket, annak dacára, hogy az akvárium rég beállított és működőképes volt.
Milyen magasnak kell lennie az oxigén értéknek ?
Alapvetően ezt a kérdést nem lehet megválaszolni, mert ez függ a halak populációjától, valamint a növényzet sűrűségétől (nagyságától), és ettől függően változik ugyancsak az oxigén igény.
Ha a halak gyorsan folyó és oxigénben gazdag vizekből származnak; pl. a Loriicaridae csekélyebb toleranciájuk van az oxigén hiányra, mint pl. a labirintkopoltyús halaknak (Belontiidae), akik speciális légzőszervvel (labirint) rendelkeznek, hogy az atmoszférikus levegőből oxigént felvehessenek.
Középértékként az oxigén tartalom 6 mg/liter alatt ne legyen, itt természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a legfontosabb természetes oxigéntermelők a vízinövények, így este az oxigén tartalom a legmagasabb.
Az éjszaka után, ha minden akváriumi lakó szorgalmasan oxigént használt fel és a vízinövények sem adtak le oxigént a vízbe, az O 2 tartalom a legalanyosabb, de nem léphet 4 mg/liter alá.
Ha a halak levegő után kapkodnak, az akváriumnak teljes működőképessége a problémás, mivel a halaknak erősen csökkentett mechanizmusa van ellenállásként az alacsony, illetőleg süllyedő oxigén értékekhez a vízben.
Először a halak megnagyobbítják a szájüregük térfogatát és lehajtják a szájuk fenekét. De ez optikailag nem jól felismerhető. Ha ez nem lenne elegendő, megemeli a hal a légzésszámát, hogy az alacsony oxigén értékeket kiegyenlítse.
A magas légzés szám különösen a fiatal halaknál jelentkezhet, de sajnos ennek következtében nem jól nőnek a sok energia veszteségük miatt, amit a légzésükre fordítanak.
Hogyan lehet az oxigén tartalmat megemelni ?
A legszebb és a legjobb módja a jól növő növényzet.
Egy akváriumnak több oxigént kell termelnie, mint amennyit felhasznál, mivel csak így biztosított, hogy a halak rövid áramszünetet, szűrő kiesését, átvészeljék.
A légpumpának, vagy diffusor-nak használata (a felülről befolyó/befröcskölő csöveknek) külső szűröböl, napközben nem ajánlott, mivel a vízben oldódott CO 2 -ki lesz hajtva.
De a szűröböl visszafutó csöveket úgy is be lehet állítani, hogy inkább kissé a vízfelületet mozgassa, és így a gázcserének is kedvez. Tisztítsa a filtert elég gyakran, és etesse a halakat a fajoknak megfelelően, tehát változatosan és csak annyit, amelyet azonnal elfogyasztanak...
Levegőztető pumpa porlasztó-kővel jó alternatíva az akváriumhoz, melyben nincs növényzet.
Növényekkel beültetett akváriumnál arra kell figyelemmel lenni, hogy a porlasztó köves megoldás, a CO 2-nek a hiányát okozhatja, mivel a porlasztással a CO 2 ki lesz hajtva.

forrás: Vgábor
 
Nos, én a saját tapasztalatomból mondom, hogy az éjszakai levegőztetésnek egyetlen pozitív hatását láttam: jelentősen magasabbra tudtam tekerni a CO2-t napközben. A gyakorlatban az oxigén és co2 koncentrációnak egyszerre van jelentősége egy akváriumban. Tudjuk, hogy ha magasabb az oxigénszint, akkor a halak a magasabb co2 szintet is jobban elviselik. A nagy akvaristák mind a megfelelő oxigénszint szükségességét emlegetik. Ez alól pl. Tom Barr sem kivétel (Amanoról már volt szó). A legtöbben azonban azt a technikát használják levegőztetés helyett, hogy a vízfelszínt a megtörése nélkül folyamatosan és minél jobban mozgatják a szűrő-befolyó megfelelő elhelyezésével.

Gábor, az általad leírtakkal egyébként szerintem a fentiek nem mondanak ellent. (Barr egyébként mérte az oxigénszintet éjjel és nappal is, és ezekkel együtt jutott arra a következtetésre, hogy a folyamatos magas oxigénszint fontos).

A nitrifikáció, mint folyamat valóban a szűrőben zajlik le, de hajlok arra, hogy egy megfelelő méretezésű szűrővel ellátott akvárium esetében a szűrőfelület belsejében megtalálható anaerób közeg felülete elég nagy a hatékony nitrifikációhoz még oxigénben gazdag éjszakák mellett is. Nem ismerem a lebontó baktériumok életciklusát, de hosszú távon bizonyára sok éjszakai levegőztetést használó akvarista nitrifikációs problémák miatti algásodásra és halpusztulásra panaszkodna, ha az éjszakai események megtizedelnék a baciállományt.
 
Az éjszakai levegőztetésre visszatérve. Volt egy két időszak mikor kimaradt az éjszakia 1-1,5 órás levegőztetés.(Kelett a sóráknak a pumpa :) ) (+Néha mikor látom, hogy nagyon beindul az élesztő rátolok még 1-2 osztást az időkapcsolóra) Amikor keltetés után visszatettem másnap olyan érzésem volt, hogy mintha tisztább lett volna a vizem.
 
Balázs ! A problémát ott látom / szomoru tapasztalat / hogy :" Az első selejt anyag az Ammóniák (NH3), ami a kopoltyúkon választódik ki és a vízben azonnal Ammónium (NH4+) lesz.
Az ammónium a halak számára nem mérgező és fontos növényi tápanyag, de gyorsan szétesik magas vízhőmérsékleten, és nagyobb, mint 7 pH –értéknél- ismét szabad Ammóniákká alakul át. Ekkor nagy problémánk van, mert NH3 a legmérgezőbb az itt megemlített nitrogén vegyületekből. Már 0,1 mg/liter szabad Ammóniák halálos tud lenni!!!!
Hirtelen pH -érték emelkedéssel ilyen veszélyes szituáció léphet fel."
A levegőztetés hatására ugy e jelentősen kihajtjuk a CO2 a vízből és a ph emelkedésnek indúl.
Elég egy kis hiba és halpusztuláshoz vezethet.Ez a kora reggeli órákban szokott problémát okozni.
Főleg kisebb akvariumoknál.
 
Kérdés, hogy milyen mennyiségű ammónia tudott abban az akidban éjszakára felszabadulni, hogy ez előfordulhatott. Mivel az algásodáshoz sokkal-sokkal kevesebb ammónia is elég mint a halak egészségének bármilyen romlásához ezért én úgy tekintem, hogy amíg nem látok algát egy éjszakára levegőztetett akinál, addig nagy gond nem lehet. Szóval én a másik oldalról nézem a dolgok.
 
keymaker said:
Kérdés, hogy milyen mennyiségű ammónia tudott abban az akidban éjszakára felszabadulni, hogy ez előfordulhatott. Mivel az algásodáshoz sokkal-sokkal kevesebb ammónia is elég mint a halak egészségének bármilyen romlásához ezért én úgy tekintem, hogy amíg nem látok algát egy éjszakára levegőztetett akinál, addig nagy gond nem lehet. Szóval én a másik oldalról nézem a dolgok.

Ne felejtsd el , hogy a növényes aksiknál csak felületesen lehet az akvárium talajt takarítani.
Ki van zárva a talaj "porszívózása "
 
Hali!

Nem vitatkozásként, bár ez nem is tudom mennyire fontos , de a talaj porszívózását egy powerfejjel megoldottam.Egy tölcsér, v. fél lityis üdítős palack (alja levágva), a kifújó csonkra egy filterbag és kész.Hasonló mint a gyári semmi újdonság nincs benne.

A glosso, a H.C. "cuba" és hasonló növények felett közvetlen porszívózással kijön minden kosz, ha kell akkor jobbra-balra egy egy hirtelen mozdulattal legyező mozdulatot végzek,és a leülepedett kosz máris felkavarodik amit ugye rögtön fel is porszívózok..Semmi nem sérül, a "gyep" sértetlen és tiszta lesz.
 
jojo said:
Hali!

Nem vitatkozásként, bár ez nem is tudom mennyire fontos , de a talaj porszívózását egy powerfejjel megoldottam.Egy tölcsér, v. fél lityis üdítős palack (alja levágva), a kifújó csonkra egy filterbag és kész.Hasonló mint a gyári semmi újdonság nincs benne.

A glosso, a H.C. "cuba" és hasonló növények felett közvetlen porszívózással kijön minden kosz, ha kell akkor jobbra-balra egy egy hirtelen mozdulattal legyező mozdulatot végzek,és a leülepedett kosz máris felkavarodik amit ugye rögtön fel is porszívózok..Semmi nem sérül, a "gyep" sértetlen és tiszta lesz.


Szia !

Gondolj arra , hogy egy ülepítő gödörnek csak a felszinét tisztítgatjuk :)
Az igazi biológiai folyamatok a talajban mennek végbe.

Neked van tengeri akváriumod :cool: , nagy különbség nincs ......... ;)
 
Hali!

Persze, csak azoknak akartam "fülest "adni akiknél esetleg nem elég az áramlás, és a kelleténél jobban megül a növények között a kosz.
 
Igaz, Gábor. Azokban az időkben amikor még gyenge szűrésem volt (régen volt) akkor viszonylag sok mulm keletkezett az aljzaton. Ezt rendszeresen fellegyeztem és elszippantottam vízcserekor (kvázi-porszívózás effect). Nos, akkor volt is algám rendesen.
 
Nem akarom isteníteni Amanót, de a nálunk megszokottaktól eltérően sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az akváriumban lezajó biológiai folyamatokra, amelynek egy része a megfelelő O2 szint. Megpróbálom sorra venni szerintem ez miért is olyan fontos, részben saját tapasztalatokra, nagyrészt a termékeire alapozva. Mivel ő az aki a növényes akvarisztikát úgymond feltalálta biztosan nem jókedvéből ajánlja a levegőztetést.

Szűrő:
Saját 120 l-es akváriumomhoz a következő paraméterekkel rendelkező szűrőt ajánlja: vízforgatás 330l/h-360l/h (50hz-60hz)
emelési magasság 2,1-2,7m, szűrőtérfogat 6l Ezek az értékek nem túl nagyok kivéve az emelési magasságot.
A vízforgatás sebessége nem túl nagy mivel a növényes akváriumoknál nem túl előnyös a nagy vízáramlás, azonban a szűrő nyomatéka az átlagosnál nagyobb így jobban meg lehet tömni a szűrőt és több időbe telik míg eltömődés miatt csökkenne a teljesítménye. A szűrőanyag vulkáni eredetű, ami nagyon porózus anyag így naggyon sok baktérium tud rajta megtelepedni plussz 2 féle baktérium terméket is ajánl hozzá.

Talaj:
A táptalaj Special változatában eleve 2 fajta baktérium termék van plussz 4 féle, baktériumokat illetve mikroorganizmusokat elősegítő terméket ajánl hozzá, tehát részben ide is O2 kell.

Víz:
Ide 1 féle baktériumokat elősegítő termék ajánl plusz 1növénytápban is van hasonlóanyag és egy algásodást gátló termékben is.

Az éjszakai levegőztetéssel valóban megnő a Ph (saját tapasztalat alapján is) érték ami a káros anyagokat segíti, azonban a mikroorganizmusoknak szükségük van O2-re, és az így a megnövekedett biológiai aktivitás segít azok lebontásában, és mivel az áramlás sem túl nagy, és növényekkel is sűrűn be van ültetve az akvárium így elkerülhetetlen olyan helyek kialakulása ahol minimális vagy nincs áramlás, ezáltal még nagyobb a jelentősége a mikroorganizmusoknak amelyeknek O2-re is szükségük van.

Ezek csak egy kezdő következtetései.
 
A talajban denitrifikóciós folyamatok történnek.
Ezen folyamatok 7, 5 pH alatt lelassulnak.
CO2 vel napközben ez így is van .

7 pH fölött robbanásszerűen megnő a baktériumoknak a biológiai aktivitása.
Itt látom és tapasztaltam sok-sok problémát. :shock:


. A nitrátból redukciós folyamatok végén nitrogén gáz keletkezik.
Bár a nitrátoknak ammónia- illetve amino szintig, de legalább nitrit-ion szintig történő redukcióját rendkívül sok baktérium képes megvalósítani, mégis magát a szorosabb értelemben vett denitrifikációt csak viszonylag kevés faj tudja kivitelezni.

A denitrifikáció folyamatát jelentősen befolyásolja az oxigén jelenléte.

Ennek oka, hogy az oxigén nagyobb energianyereséget jelent, mint a nitrát és nitrit redukálása.
Tehát ha több az oxigén akkor ugye alig van denitrifikáció.

Valóban van néhány denitrifikációra képes baktériumfaj mely oxigén jelenlétében, bár nagyon csökkent mértékben, de megtartja denitrifikációs képességét, így egyszerre képes oxigén és nitrát redukcióra . / Bár én úgy emlékezem, igaz , hogy kitűnően bontják a nitrogént , de cserébe nitrogén oxid és nitrogén monoxid keletkezik : valamit valamiért :) …/

Ha nem így van majd kijavítottok :? :p

Valószinüsíthető , hogy Neked azért nem volt eddig problémád mert a baci készítményekből valamelyik tudje ezt .


Nem tudom érdemes –e / nem tudom milyen bacikat is árul az ADA / ezekre hagyatkozni ,
mivel meg van a természetes biológiai folyamat .

A talajban végbemenő biológiához hozzá kell tennem, hogy a szulfátokat redukáló környezet is csak anaerob lehet.

A szulfátredukálók tevékenysége révén nemcsak a szulfátok elvonása valósul meg, hanem pl. többek között a nehézfémek elvonása is, amelyek fémszulfidok alakjában kicsapódnak.

Mivel a talajokban a foszfátok gyakran ferrit-foszfátok alakjában fordulnak elő, ezek felbontása vas-szulfiddá növeli a talaj termékenységét, mivel így a foszfátok a növények számára hozzáférhetővé válnak.

Nem lehetséges , hogy Amanó a különböző problémákra kínál a készítményeivel nagyszerű megoldásokat ?

Mindenesetre elnézést a sok hozzászólásért , nehogy személyesnek vedd a dolgot. :angel: :angel:

Szeretek „hangosan „ gondolkodni és csak komunikációval juthatunk előre.

Mindenesetre ezeket az ADA baci készítményeket feltétlen kipróbálom.
 
Szegény Konen topikját kicsit szétoffoltuk. :D
A talajban végbenő folyamatok alapja, a normális talajvastagság. A leírt folyamatok minimum 8-10 cm vastag talajban mennek végbe. Régebben nem használtak ilyen sok aljzatot, ezért ezek a folyamatok csak elméletben léteztek.
Dusko Bojic írt erről részletesebben a DSM módszernél. Az alábbi ábra szemléletesen magyarázza a rétegekben végbemenő folyamatokat.

aquatic-substrate.jpg


A levegőztetésre visszatérve. A növények éjszaka szintén oxigént fogyasztanak. Idézném egy barátom mondását: " Nappal mindent megadunk a növénynek CO2, fény, táp stb. Éjszaka nincs szüksége másra, csak oxigénre. Ezt miért nem adjuk meg nekik?"
Jó mondás, bár a saját tapasztalatom, hogy levegőztetés nélkül is tökéletesen működik a növényezés. Viszont kísérletezni érdemes vele. ;)
 
Érdekességként bedobok ide egy PDF file-t távolkeleti barátainktól. Akvárium indítása és működtetése ADA termékekkel.

http://greenaqua.hu/download/W48xD18xH18.pdf

ebben a példában egy 226 literes akvárium indítása és üzemeltetése van táblázatba rakva.
ami érdekes, hogy bejáratás alatt a 20-24 órában nyomják az oxigént. a baktériumok gyors elszaporodásához és később sem veszik vissza 14-16 óráról. A táblázat persze nem tudományos, de érdekes megfigyelni, hogy használják az oxigént egy akvárium életciklusa alatt. ezért linkeltem be.
 
Nem Konen topicja, jó régen kimentettem onnan ezt... :D

Viktor, nagyon jó ez a PDF, elmentettem magamnak. Érdekes, hogy milyen kevés Phyton Git-et használ a 120x45x45-ös akiban. Jóval az ADA ajánlás alatt.

A svéd barátunk, Dusko által rajzolt ábrán is látható, hogy miért erőlteti az ADA a szűrőanyag jellegű nagyfelületű "kavicsok" használatát a saját növény táptalajukban. A nitrifikációt rendkívüli módon meggyorsítja a megfelelő minőségű növény táptalaj használata. Tartok tőle, hogy ez sokkal fontosabb a nitrifikációs folyamatban, mint az, hogy a vízben valójában mennyi oxigén van.

Az anaerób közeg és a kinti világ oxigénellátására van egy hasonlatom. Képzeljük el magunkat, ahogy egy barlang mélyén vagyunk, ahol folyamatosan 4-5 fok van, annyira távol vagyunk a felszíntől. A barlangban akkor is ennyi lesz, ha kint mínuszok dörögnek, és akkor is ennyi lesz, ha kint kánikula van. Ez biztosítja a barlangban azoknak a baktériumoknak a túlélését, amelyek egyébként elpusztulnának, ha a levegő felmelegedne, akár csak néhány fokkal is. A szűrőanyagban az anaerób bacik túléléséhez szükséges oxigénmennyiség ugyanúgy működik mint a példámban a hőmérséklet.
 
keymaker said:
Nem Konen topicja, jó régen kimentettem onnan ezt... :D

Viktor, nagyon jó ez a PDF, elmentettem magamnak. Érdekes, hogy milyen kevés Phyton Git-et használ a 120x45x45-ös akiban. Jóval az ADA ajánlás alatt.

A svéd barátunk, Dusko által rajzolt ábrán is látható, hogy miért erőlteti az ADA a szűrőanyag jellegű nagyfelületű "kavicsok" használatát a saját növény táptalajukban. A nitrifikációt rendkívüli módon meggyorsítja a megfelelő minőségű növény táptalaj használata. Tartok tőle, hogy ez sokkal fontosabb a nitrifikációs folyamatban, mint az, hogy a vízben valójában mennyi oxigén van.

Az anaerób közeg és a kinti világ oxigénellátására van egy hasonlatom. Képzeljük el magunkat, ahogy egy barlang mélyén vagyunk, ahol folyamatosan 4-5 fok van, annyira távol vagyunk a felszíntől. A barlangban akkor is ennyi lesz, ha kint mínuszok dörögnek, és akkor is ennyi lesz, ha kint kánikula van. Ez biztosítja a barlangban azoknak a baktériumoknak a túlélését, amelyek egyébként elpusztulnának, ha a levegő felmelegedne, akár csak néhány fokkal is. A szűrőanyagban az anaerób bacik túléléséhez szükséges oxigénmennyiség ugyanúgy működik mint a példámban a hőmérséklet.

?????
Valamit nem értek! Nitrifikációról vagy denitrifikációról van itt szó Key?
A nitrifikáció aerób folyamat, tehát a baktériumoknak oxigénre van szükségük, míg az anaerób baktériumok számára épp hogy nem kell oxigén.Vagy rosszul tudom?
Ha tehát nitrifikációról beszélsz (már pedig a talajnál ezt írtad) akkor nem mondhatod, hogy a felület többet számít a folyamatban, mint az hogy mennyi a hozzáférhető oxigén a baktériumok számára.Ez is olyan, mint Liebig törvénye, ha nincs elég valamelyik összetevőjéből a folyamatnak akkor hiába van más tényezőből jelen nagyobb számban az az egy összetevő hiánya korlátozza a folyamatot. Hiába volna elég hely ahhoz, hogy a baktériumok elszaporodjanak ha ezek a baktériumok szaporodásukhoz oxigént használnak, amiből pedig nincs elég!

A barlangban anaerób baktériumok vannak?
mert ha igen akkor számukra a hőmérséklet növekedése kevésbé ártó, mintha aerób baktériumok lennének.Ha viszont aerób baktériumok akkor érthető a példa hiszen a víz hőmérsékletének növekedésével növekszik az oxigénfelhasználás csökken az oxigénszint, tehát épp az oxigén hiánya ami a pusztulást okozza!
Vagy az egészet félreértettem?
 
Attila - Balázs !

Nem a növényekről van most nagy-baszó :D
Hanem az állatokról -halakról- garnélákról .

Nekik veszélyes a pH emelkedés a CO2 levegőztetéssel való kiüzetése :cool:
Fentebb leírtam , hogy miért is.

Keytől idézek " A nitrifikációt rendkívüli módon meggyorsítja a megfelelő minőségű növény táptalaj használata. Tartok tőle, hogy ez sokkal fontosabb a nitrifikációs folyamatban, mint az, hogy a vízben valójában mennyi oxigén van."
Ez így igaz .

De magamtól :D : "A denitrifikáció folyamatát jelentősen befolyásolja az oxigén jelenléte.
Ennek oka, hogy az oxigén nagyobb energianyereséget jelent, mint a nitrát és nitrit redukálása.
Tehát ha több az oxigén akkor ugye alig van denitrifikáció. "


Nagyon jó kis topic :D
 
Akkor lehet, hogy az ADA szűrők azért vannak fémből, hogy hűvösebb környezetet biztosítsanak a baktériumoknak!?
 
Back
Oldal tetejére