PH/KH/CO2

[robert]

Itt valami nagyon-nagyon nem stimmel. A növények alapvetően csak oldott CO2-t vesznek fel. Ami vagy a légkörből érkezik, vagy szerves anyag formájában kerül a vízbe, amiből helyben jön létre az oldott gáz, és úgy veszik fel a növények. De a növények nem varázsolnak CO2-t a víz alá, legfeljebb tárolják az általuk létrehozott szerves anyagokban, és felszabadul, ha a növény kipurcan.

Tananyag lett hivatkozva, ezt tanítják egyes helyeken...

Azt azért értsd jól, hogy az összes oldott szén-dioxid egy része az ún. szabad CO2 a másik része a kötött CO2.

 

[hszilvia]

Ugyan én nem vagyok se biológus, se vegyész, se kémikus, de nekem ez az olvasmány sok segítséget adott és ad még most is. Amiről itt beszélgettek, az valahol az 5.2 pont környékén van. Talán ebből is valaki megtud többet.

Akvarisztika

 

[inadsz]

Üdv
Nem akar valaki esetleg ilyen témából diplomamunkát írni? Már látom is magam elött a munka címét: "Vizinövények fotoszintézisének anyagmérlege a kiindulási vízparamétek és környezeti hatások függvényében"

Üdv: Robi

Majd ha már a diploma munkámnál tartok igyekszem emlékezni erre a témára.

 

[Moszat]

A szén-dioxid a felszíni vizekbe többnyire a növénytáplálkozás szénasszimilációja... révén...kerül.

Lehet hogy tananyag, de hogy nem 100-as, az biztos. Szép magyar nyelven azt jelenti, hogy a növények viszik be a CO2-t a vízbe. Ami nagyon félrevezető. Mert a növények fogyasztják a vízből a CO2-t, akármelyik formáját is nézzük. Este mondjuk termelik, de nem többet, mint amit nappal fogyasztottak. Ha nagyon akarom, akkor úgy is nézhetem, hogy a növények elfogyasztják a CO2-t, ezáltal lehetőséget teremtenek új CO2 beoldódására. És akkor azt a mondatot írom le, hogy "a növények szénasszimilációja fokozza a beoldódás ütemét". De itt nem erről volt szó.

Ha valaki szakirodalmat keres, akkor a Berend Mihály féle Biológia I-et ajánlom. Ez a legjobb gimnáziumi könyv, és ha valaki nem tanul konkrétan valamilyen biológiát érintő területen, akkor ennek sokkal több hasznát veszi, mint bármelyik egyetemi növénytan könyvnek. Az egyetemi könyvekben annyi a járulékos adat és számítás - aminek hobbi szinten az égvilágon semmi értelme - hogy egy laikus olvasó fejfájást kap az első fél oldalon.

A pH egyedül a szabad protonkoncentrációtól függ

Ami függ egyes vízben oldott anyagoktól. Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok vizes oldatai enyhén lúgosak. A változó keménységet meg pontosan ezek alkotják. Úgy szokták mondani, hogy kemény és lúgos víz, de ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor azért lúgos, mert kemény. Ha a CO2 mennyiségét akarjuk megítélni, akkor a pH az egyik legfontosabb kérdés, ez pedig erősen függ a keménységtől.

 

[robert]

Ami függ egyes vízben oldott anyagoktól. Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok vizes oldatai enyhén lúgosak. A változó keménységet meg pontosan ezek alkotják. Úgy szokták mondani, hogy kemény és lúgos víz, de ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor azért lúgos, mert kemény. Ha a CO2 mennyiségét akarjuk megítélni, akkor a pH az egyik legfontosabb kérdés, ez pedig erősen függ a keménységtől.

Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok egy erös bázis gyenge savval alkotott sói! Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok vizes oldatai azért enyhén lúgosak, mert vizes oldatokban lúgosan hidrolizálnak​

(HCO3− + H2O → H2CO3 + OH−), vagyis az oldatban nöni fog a hidroxidion koncentráció, ami pH emelkedéshez vezet.

Még egyszer a pH = -log[H+], illetve pOH = -log[OH-]; és pH+pOH=14.

Moszat, vagy befejezzük ezt a parttalan diszkussziót, vagy tényleg komoly kémiai megfontolások alapján tárgyalunk tovább. Ilyen szinten én nem kívánok többet a témához hozzászólni.

Üdv: Robi

 

[Moszat]

Nem értem, mi neked az ilyen szint. Nem használtam pár szakkifejezést, mert úgy gondolom, hogy anélkül is érthetően körülírtam a fogalmakat és jelenségeket, amikről beszélni akarok és amikkel kapcsolatban kérdéseim vannak. Alapvetően szeretném, hogy az is megértse, amit írok, aki nem tanult fizikai kémiát. Ráadásul tudományterületektől függően itt-ott teljesen más kifejezéseket használnak, én például még soha az életben nem hallottam a "tartozékos CO2" kifejezést, pedig tanultam hidrobiológiát.

Azt sem értem, mi szükség belekeverni a pH definícióját meg a hidrolizációt. Befolyásolja a keménység a pH-t vagy sem? Szerintem igen, ezen nem értem mit kell még variálni. Esetleg cáfolni, hogy nem így van. De ha így van, akkor alapvetően befolyásolja a keménység az eloszlásgörbét, amit korábban citáltam, ezért nagyon fontos szempontról van szó. Ez az eloszlásgörbe, ami gyönyörűen ábrázolja hogyan viszonyul egymáshoz a H2Co3, A HCO3- és a CO3(2-). Igen, ez elmélet és csak tökéletes körülmények között pontos. De mivel a körülmények mindenkinél máshogy tökéletlenek, ezért még mindig jó dolognak tartom a görbékből kiindulni. Az egésszel egyedül az a baj, hogy egymáshoz viszonyított mennyiségeket ábrázol, és nem egzakt értékeket. Így nem tudom használni arra, hogy viszonyítsak más mennyiségekhez, amik nem szerepelnek az ábrán. És végső soron ez a célom.

Meg az olyan őselemi kérdések megválaszolása, hogy most kemény vagy lágy vízben van több CO2? Az eddigi adatokból az derül ki, hogy kemény vízben, csak éppen ennek a mennyiségnek nagy része nem felhasználható(mert bikarbonát), így mégiscsak a lágy víz a jobb.

Érdekességképpen, ez a cikk például tele van olyan állításokkal, mint:

Megállapítható tehát, hogy a keményebb vizek több széndioxidot képesek "tárolni", ezért kedvezőbbek a növényi szervezetek szaporodásához

Ha megvizsgáljuk a táblázat adatait, láthatjuk, hogy egészen lágy vízben pH 8,0 körül már alig van jelen szabad széndioxid a vízben, melynek mennyisége viszont enyhe savanyítás hatására növekszik.

Az (CO2) adagolást legcélszerűbb este végezni, mivel a vízinövények az asszimiláció ún. sötét fázisában kötik meg a széndioxidot.

Na ezek itt az érdekes kérdések. Na jó, a legutolsó nem az, mert ez egyértelműen nem stimmel.

 

[Satu]

Bocsánat, hogy belepofázok, de én vagyok a tömeg egyik képviselője

Ha pH+pOH=14 akkor ez nekem azt jelenti, hogy minél lúgosabb egy folyadék, annál több benne a szabad Co2, de mivel ez bikarbonát, ezért tökmindegy.

Nekem tetszik ahogy elbeszélgettek, de a lényeg nem teljesen tiszta. Azért keressük a tökéletes Co2 koncentrációt, hogy a növények gyorsabban, szebben növekedjenek, vagy csak meg akarjuk érteni, hogy mit is csinálunk pontosan?

Viszont, hogy szítsam a tüzet, :devil: abba az irányba nem mentek el, hogy a hőmérséklet változásával, a szabad ionok koncentrációja, és ezzel egyibőben, a növények "étvágya hogyan változik? Ez is érdekes lehet

 

[robert]

Ha pH+pOH=14 akkor ez nekem azt jelenti, hogy (...)

Nem!

De az utolsó kérdést még fejeljük meg azzal, hogy hőmérséklet változásával hogyan változik az oldott gázok koncentrációja (ezt egyébként mindenki tudja) és annak függvényében a tápanyagfelvétel, azaz az "étvágy"!

 

[Moszat]

Bocsánat, hogy belepofázok, de én vagyok a tömeg egyik képviselője

Ha pH+pOH=14 akkor ez nekem azt jelenti, hogy minél lúgosabb egy folyadék, annál több benne a szabad Co2, de mivel ez bikarbonát, ezért tökmindegy.

Nekem tetszik ahogy elbeszélgettek, de a lényeg nem teljesen tiszta. Azért keressük a tökéletes Co2 koncentrációt, hogy a növények gyorsabban, szebben növekedjenek, vagy csak meg akarjuk érteni, hogy mit is csinálunk pontosan?

Viszont, hogy szítsam a tüzet, :devil: abba az irányba nem mentek el, hogy a hőmérséklet változásával, a szabad ionok koncentrációja, és ezzel egyibőben, a növények "étvágya hogyan változik? Ez is érdekes lehet

Minél lúgosabb a víz, annál több a bikarbonát, ami NEM szabad CO2. Tehát hiába van a vízben.

Azért lényeges ez a kérdés, mert sokan nem adagolnak CO2-t, és ilyenkor elviekben sokat számít, hogy pontosan milyen vizet használsz. Azért kellenének konkrét számadatok, hogy ennek a mértékéről pontosabb következtetéseket lehessen levonni. Például ha valakinek egy low-tech akváriumban CO2 hiányból eredő problémái vannak, akkor praktikus lenne csak a vizet lágyítani a helyzet javításához.

Ha növeled a hőmérsékletet, a gázok oldódási képessége leromlik, így a növényeknek rosszabb lesz. Az étvágyuk valószínűleg növekszik mellé, mert a hőmérséklet általánosan gyorsítja az anyagcsere-folyamatokat. De mivel a CO2 felvétele nehezebb lesz, nem fognak jobban növekedni.