PH/KH/CO2

[salci]

Egy remek táblázat, ami a víz paramétereit viszonyítja a Co2 szinthez.

 

[Moszat]

Egy táblázatot keresek, de megállt a tudományom sok órányi eredménytelen guglizás után. Olyanra lenne szükségem, ami a víz EGYENSÚLYI CO2 koncentrációjáról tartalmaz adatokat a vízkeménység függvényében. Tehát mennyi CO2 van a vízben, amikor nem adagolunk? Mikor van több simán oldott CO2(és nem bikarbonát), lágy vagy kemény vízben?

Ez a táblázat és a társai azt mutatják, hogyan változik a pH, amikor CO2-t adagolnak a különböző keménységű vizekhez, így nekem nem erre van szükségem. Arra vagyok kíváncsi, természetesen mennyi szabad CO2 van a különböző keménységű vizekben. Valakinek van elképzelése, hol találok erre vonatkozó adatokat?

 

[inadsz]

Egy táblázatot keresek, de megállt a tudományom sok órányi eredménytelen guglizás után. Olyanra lenne szükségem, ami a víz EGYENSÚLYI CO2 koncentrációjáról tartalmaz adatokat a vízkeménység függvényében.

Ez a táblázat és a társai azt mutatják, hogyan változik a pH, amikor CO2-t adagolnak a különböző keménységű vizekhez, így nekem nem erre van szükségem. Arra vagyok kíváncsi, természetesen mennyi szabad CO2 van a különböző keménységű vizekben. Valakinek van elképzelése, hol találok erre vonatkozó adatokat?

Értem mire gondolsz, de nincs ötletem nekem sem.

 

[Moszat]

Lassan már az is boldoggá tenne, ha tudnám, a desztillált vízben pontosan mennyi van. A pH-ja 5 körül van, de a "körül" nem elég pontos érték ahhoz, hogy érdemes legyen ez alapján visszaszámolni.

 

[inadsz]

Lassan már az is boldoggá tenne, ha tudnám, a desztillált vízben pontosan mennyi van. A pH-ja 5 körül van, de a "körül" nem elég pontos érték ahhoz, hogy érdemes legyen ez alapján visszaszámolni.

Megkérdezem holnap laboron, hátha valamelyik tanár tudja Elektromos ph mérője nincs senkinek aki közel lakik hozzád? Azzal már lehetne egy pontosat mérni.

 

[Moszat]

Nem nagyon, na meg nem is tudnék garantáltan tiszta desztvizet szerezni. A kommersz kereskedelmi desztvizek azért nem tökéletesek.

Alapvetően arra vagyok kíváncsi, CO2 adagolás nélkül mennyi az annyi, amennyiből a növényeknek boldogulnia kell. A fizikailag oldott CO2 és a szénsav az a két forma, amit elvileg minden növény képes hasznosítani. A bikarbonátot némelyik tudja, a karbonát pedig felejtős, így ezek annyira nem érdekelnek. Na most ha a CO2 bikarbonáttá meg karbonáttá alakul, azt is jelenti, hogy újabb CO2-nek lett hely beoldódni. Hogy ez az extra beoldódó mennyiség-e a több, vagy az, amit a vízkő táncba vitt, arról nincs egyértelmű elképzelésem. Itt ezt írják, ott meg azt. Azt szeretném kideríteni, hogy mennyi a felhasználható CO2 mondjuk egy 5nk, 12nk és 20 nk összkeménységű vízben, csak hogy néhány tipikus vízértékről legyenek elképzeléseim.

 

[vapega]

..................... nem is tudnék garantáltan tiszta desztvizet szerezni. ...........

Gyógyszertárban 800 Ft a 2 literes üveggel belőle, én a porból kevert Macro-hoz használom.

 

[robert]

Nem nagyon, na meg nem is tudnék garantáltan tiszta desztvizet szerezni. A kommersz kereskedelmi desztvizek azért nem tökéletesek.

Alapvetően arra vagyok kíváncsi, CO2 adagolás nélkül mennyi az annyi, amennyiből a növényeknek boldogulnia kell. A fizikailag oldott CO2 és a szénsav az a két forma, amit elvileg minden növény képes hasznosítani. A bikarbonátot némelyik tudja, a karbonát pedig felejtős, így ezek annyira nem érdekelnek. Na most ha a CO2 bikarbonáttá meg karbonáttá alakul, azt is jelenti, hogy újabb CO2-nek lett hely beoldódni. Hogy ez az extra beoldódó mennyiség-e a több, vagy az, amit a vízkő táncba vitt, arról nincs egyértelmű elképzelésem. Itt ezt írják, ott meg azt. Azt szeretném kideríteni, hogy mennyi a felhasználható CO2 mondjuk egy 5nk, 12nk és 20 nk összkeménységű vízben, csak hogy néhány tipikus vízértékről legyenek elképzeléseim.

Szia Moszat!

Látom van azért némi zürzavar...

Több kérdésem lenne, hogy mit jelent a te olvasatodban!

- A kommersz kereskedelmi desztvizek azért nem tökéletesek.
- A fizikailag oldott CO2 és a szénsav az a két forma (...)
- Na most ha a CO2 bikarbonáttá meg karbonáttá alakul (...)
- Hogy ez az extra beoldódó mennyiség-e a több, vagy az, amit a vízkő táncba vitt (...)

Mielött azonban ezekre válasz keresnénk és kapnánk, végig kellene gondolni, hogy egy adott anyagfajta (pl. a vízben oldott ionok, vagy akár a CO2) hogyan kerülhet a vízbe. CO2 effektíve csak úgy kerülhet a vízbe, hogy a vizünk érintkezik valahogy a gázfázissal, amiben CO2 található, vagyis beoldódik a légkörböl, vagy a vizzel érintkezésben levö gázfázisból (amennyiben volt CO2 abban).

Azt, hogy pl. a csapvízben mennyi CO2 van szerintem lehetelen megmondani, mivel a vízvételi helytöl (pH, ionerösség, TOC érték, stb.), vízkezelés módjától, technológiájától, vagy akár a csövezetékben eltöltött idövel (habár annak szigorúan zárt rendszernek kellene lennie(!)), változhat, illetve a rendszernyomás is meghatározza mennyi oldott gáz lehet (maradhat) a csapvízben (a túlnyomás folytán a csapból kiengedve a légköri nyomáson ez a gázmennyiség eltávozik és újfenn beáll a dimamikus egyensúly a gáz és a folyadékfázis között).

A palckozott, ioncserélt vizek megint egy más dolog, de hasonló a szitu...

Az ioncserélt víz es a desztillált víz fogalma közötti különbség gondolom rendben van!?

Csapvizzel vagy d. vízzel szertnéd tölteni az akváriumodat? Egyébként akarsz CO2-t adagolni, vagy nem?

 

[Moszat]

Egyensúlyi értékre vagyok kíváncsi, CO2 adagolás nélkül, lásd a legelső kérdésem. Van egy pohár vizem és van egy légköröm, ez két fázis, érintkeznek, idővel beáll az egyensúlyi érték. A pohár csapvizem álljon mondjuk 2 napot az ablakpárkányon, ennél egyensúlyibb már nem lehet. Ezt befolyásolja a hőmérséklet,a pH, azt meg a vízkeménység, de ezeken túl egy fix érték, mivel a levegőben állandó a CO2 koncentráció.

A maradék zavar: Carbon Dioxide - Carbonic Acid Equilibrium
Van a CO2, fizikailag beoldódik a vízbe. A nagy része nem is megy tovább és nem szól bele a pH-ba. Egy része átalakul H2CO3-má. Ezután a H2CO3 egy része elhagyja a protonjait és bikarbonát, majd karbonát lesz belőle. Ez a része a pH-tól függ, a pH meg ugyebár a keménységtől. A lúgos pH eltolja az egyensúlyt ebbe az irányba, de ez egyben CO2 hiányt is teremt, ami ugyanilyen egyensúlyi elven pótlódni is képes a levegőből. A kérdés, hogy meddig. És mivel hülye vagyok az ilyen számításokhoz, ezért reménykedem, hogy valahol szerepel a neten, hogy mennyi az annyi, legalább 1-1 adott értéknél. A lenti képen szépen látható, hogy nagyjából hogyan aránylanak ezek a formák egymáshoz, de konkrét értékek nem szerepelnek. És a fizikailag oldott CO2 sem, ami növényes szempontból nagyon is fontos.

Hogy mire is vagyok kíváncsi? A víz konkrétan mennyi CO2-t tartalmaz, amikor nem adagolunk külön? Mivel sokféle víz van, ezért néhány tipikus értékre lennék kíváncsi, például az 5 nk egy tipikus lágy vizes, garnélás, Dél-Amerikai biotópos érték. A 20 nk meg egy tipikus magyar csapvíz, éppen jó sügerezni. Csak hogy viszonyítani tudjak. Például, hogy ezekben a vizekben a hasznosítható CO2 koncentrációja nagyságrendileg mennyire van alatta az ideálisnak? Alatta van, addig oké, de tizede, százada, fele? Oxigénből 8.2 mg/liter van egyensúlyi helyzetben a vízben 25 fokon, ez egy könnyen hozzáférhető adat.

"A kommersz kereskedelmi desztvizek azért nem tökéletesek." - A teszkós vízen öles betűkkel van, hogy desztvíz, közben meg ioncserélt és a vezetőképessége alapján nem vegytiszta. Ennyi. És így számolni is hülyeség lenne belőle. De jobban belegondolva nem is akarok mérni és számolni, amíg látok más lehetőséget. Az ehhez hasonló szép színes grafikonokat is kimért értékek alapján rajzolják fel, valaki valahol csak megosztotta a közzel ezeket .....

 

[robert]

Van egy pohár vizem és van egy légköröm, ez két fázis, érintkeznek, idővel beáll az egyensúlyi érték. A pohár csapvizem álljon mondjuk 2 napot az ablakpárkányon, ennél egyensúlyibb már nem lehet. Ezt befolyásolja a hőmérséklet,a pH, azt meg a vízkeménység, de ezeken túl egy fix érték, mivel a levegőben állandó a CO2 koncentráció.

És befolyásolja, illetve döntően meghatározza a CO2 parciális nyomása.

A gázok folyadékokban történő oldhatóságára az ún. Henry-Dalton-törvény mondja ki:

Egy gázoldhatósága (c) egy folyadékban adott hőmérsékleten egyenesen arányos a gáznak a folyadék feletti parciális nyomásával (p). Ha a gázoldásakor kémiai reakció nem megy végbe, akkor:
c = K * p,
ahol K a gáz minőségétől és hőmérsékletétől függő anyagi állandó.

A görbe, amit citáltál az egy úgynevezett "eloszlásgörbe", ami az egyes speciesek (anyagfajták) egymáshoz viszonyított mennyiségét hivatott szemléltetni, elméleti számolások alapján. Ezek az elméleti eloszlásgörbék akkor érvényesek 100%-ban, ha a rendszerben nincs más az egyensúlyokat befolyásoló tényező, értsd anyagféleség.

"Ez a része a pH-tól függ, a pH meg ugyebár a keménységtől."

A pH egyedül a szabad protonkoncentrációtól függ, definíció szerint pH = -log[H+], illetve pOH = -log[OH-], pH+pOH=14, de már ez önmagában is igen sok elhanyagolást és egyszerűsítést tartalmaz, mivel a pH inkább az ún. ionaktivitással van összefüggésben. De ez most itt teljesen lényegtelen és túl is lenne lihegve a téma! Ez már a fizikai-kémia - nekem is - göröngyös ösvénye...

A változó keménység szólhat bele annyiban a témába, hogy mekkora lesz a rendszerünk ún. pufferkapacitása, azaz mennyi savat (u.i. ebben az esetben a CO2 adagolással indirekt adagolunk szénsavat) kell adagolnunk egységnyi pH változás kiváltásához.

Mivel a téma igen bonyolult és szövevényes, továbbá mindenképpen szükséges valamennyi kémiai előtanulmány, nagyon nehéznek gondolom a kérdésed egzakt megválaszolását. Ha mindenképpen tudni szeretnéd, hogy mennyi pl. a levegőn állt csapvíz CO2 tartalma, akkor azt tudom még felajánlani, hogy utánanézek valami egyszerű analitikai eljárásnak és tájékoztatlak, hogy miként lehetne kimérni.

További netröl gyűjtött segítség a témához:

Szén-dioxid (CO2, szénsav H2CO3)
A szén-dioxid játssza az élővizekben végbemenő anyagcsere folyamatokban az egyik legfontosabb szerepet. A szén-dioxid a felszíni vizekbe többnyire a növénytáplálkozás szénasszimilációja és fotoszintézise, továbbá szerves anyagoknak a vízben lejátszódó oxidációja révén és csak kismértékben a levegőből kerül. A szén-dioxid asszimilációkor beépül a növényi szervezetbe, disszimilációkor pedig szén-dioxid válik szabaddá. Felszín alatti vizekbe szerves anyagoknak vízben lejátszódó oxidációja, vagy szén-dioxid gáz szivárgása útján kerül. A szén-dioxid megjelenési formái a következők lehetnek a vízben.
Szabad szén-dioxid
A vízben oldott és bázishoz nem kötött szén-dioxid gázt értjük alatta. Természetes vizeinkben a szabad szénsav nem szokott nagyobb mennyiségben előfordulni. Többnyire 50, egyes esetekben 100 mg/l alatt tartalmaz a víz szén-dioxidot illetve szabad szénsavat. Ásvány- és gyógyvizeinkben, szénsavas forrásokban 2000 – 3000 mg/l is elfordulhat.
Kötött széndioxid
A hidrogénkarbonátban (HCO3) és a karbonátban (CO3) lev szén-dioxid (CO2) kötött és félig kötött állapotban lehet jelen a vízben. A hidrogénkarbonátok bizonyos körülmények között karbonátokká alakulnak, miközben a bennük kötött szén-dioxid fele felszabadul:
Ca(HCO3)2 = CaCO3 + H2O + CO2
Ezért a hidrogénkarbonátok szén-dioxidjának csak a felét tekintjük kötöttnek, míg a másik felét félig kötöttnek, mert bomláskor a kalcium-hidrogénkarbonát Ca(HCO3)2 két szén-dioxidja közül az egyik a karbonátban (CaCO3) kémiailag teljesen megkötve marad, míg a másik fele szén-dioxid gáz formájában felszabadul. Kötött szénsav a vízben csekély mennyiségben oldódó kalcium- és magnéziumkarbonátban, valamint a nátrium-karbonátban fordulhat el. Mivel a természetes vizekben karbonát-ionok az esetek túlnyomó részében gyakorlatilag nincsenek, ezért a kötött és félig kötött szén-dioxid mennyisége egyenlő.
Egyensúlyi, vagy tartozékos szén-dioxid
Túlnyomórészt a kalcium-hidrogénkarbonátok oldatban tartásához szükséges széndioxid. Ha a víz éppen az egyensúlyi (tartozékos) szénsavnak megfelel szabad szénsavat tartalmazza, akkor mész-szénsav egyensúlyban van. Ez az egyensúlyi, illetve tartozékos szénsav mennyiség függvénye a víz kalcium- hidrogénkarbonát tartalmának és ennek növekedésével hatványozottan emelkedik.
(...)
Érdekes adatokat tartalmaz az alábbi táblázat is...

Remélem azért valamennyire hasznos volt, amit írtam...

 

[Beni]

Asszem eltévedtem, ide nem jövök többet!

 

[Nigro]

Őőő... pár darab ő"-t" beledobtam. Ennyit tudtam hozzátenni
Köszi egyébként nagyon hasznos, bár nehezen emészthető infó
A kérdés: hogy a növények A CO2 melyik formáját veszik fel?

 

[robert]

A kérdés: hogy a növények A CO2 melyik formáját veszik fel?

Józan paraszti (vegyészes ) ésszel azt mondanám, hogy a szabad CO2 az ami a növények számára a CO2 forrást jelenti. Utána kellene néznem, hogy miként működik a gázcsere a vízinövények esetében. Anno, nagyon régen a gimiben (t.i. biol.-kém. szak) a szárazföldi növények sztómán keresztüli gázcseréje még "megvolt", de a vízinövényeké nem...

Mindennek utána lesz nézve!!!

Addig is szerintem érdekes olvasmány, egy kis növényélettan a növények légzésével kapcsolatban!Remélem vannak még rajtam kívül, akik szívesen tanulnak ezt-azt,még ha nem is kötelező!

A környezeti tényezők hatása a sztómákra
A sztómanyitás a vízleadást és a széndioxid felvételt biztosítja. A növények különböző módon gondoskodnak arról, hogy elegendő széndioxid jusson a levélbe a fotoszintézishez, ugyanakkor a lehető legkisebb legyen az ezzel egyidejű vízleadásuk.

A sztómamozgást a külső környezeti tényezők közül elsősorban a széndioxid koncentráció, a fény, a hőmérséklet és a levegő páratartalma befolyásolja. A sztómamozgásban döntő szerepe van a levelek sejtközötti járataiban lévő széndioxid koncentrációnak. A nagyobb koncentráció sztómazáródáshoz, míg a kisebb koncentráció sztómanyitódáshoz vezet.

A fény a legkülönbözőbb módokon befolyásolja a sztómák nyitását és zárását. A fotoaktív sztómanyitódás megvilágítás hatására következik be, míg a szkotoaktív sztómazáródás a fényintenzitás csökkenésével. Egyes növényeknél ez pontosan fordítva történik. Az úgynevezett CAM fotoszintézisű pozsgás növényekre a szkotoaktív sztómanyitódás a jellemző, amikoris sötétben nyílnak ki a sztómák. A fotoaktív sztómazáródás ugyanezeknél a növényeknél a fény hatására bekövetkező sztómazáródást jelenti. Az éjszakai sztómanyitás előnye az, hogy ezek a növények éjjel veszik fel a fotoszintézishez szükséges széndioxidot, miközben a nyitott sztómákon kevesebb vizet veszítenek, mint ha ugyanezt a nappali hőségben tennék. A hidroaktív sztómazáródás a nappali vízvesztés hatására bekövetkező sztómazáródás.

A hőmérséklet hatása abban áll, hogy magasabb hőmérsékleten erőteljesebben növekszik a légzés, mint a fotoszintézis, ami nagyobb széndioxid koncentrációhoz vezet a levélben és ez serkenti a sztómazáródást. A környezeti tényezők közül a levegő páratartalma úgy hat, hogy a páratartalom csökkenésével a nyitott sztómákon át növekszik a transzspiráció.

A sztómamozgás szabályozása
A zárósejtek vízfelvétele, vagy vízleadása határozza meg, hogy a sztóma nyitott, vagy zárt állapotban van (lásd ábra). A vízfelvételt a zárósejtekben a (K+ + Cl- ) vagy ( K+ + almasav) felhalmozódása okozza, ami negatívabbá teszi a zárósejtek ozmozisnyomását, végülis a sejt vízpotenciálját. Az is előfordul, hogy a K+ felvétele H+ leadásával jár együtt. Így a zárósejtek pH értéke jelentősen nem változik. A zárósejtek alatt lévő sejtekből származó cukrok a Calvin-ciklus enzimeit nem tartalmazó zárósejtekben éjjel keményítővé alakulnak. Nappal a keményítő almasavvá alakul át, ezzel csökkenti a zárósejtek ozmozisnyomását és növeli a vízfelvételét.

A sztóma zárósejtek működése (Forrás: Salisbury-Ross, 1992)

A kék fény a levelekben lévő széndioxid koncentrációtól függetlenül sztómanyitódást okoz. A növényi hormonok közé tartozó abszcizinsav (ABA) vízhiánystressz állapotában sztómazáródást idéz elő. Ezzel megakadályozza a növény további vízleadását, esetleges teljes kiszáradását. A sztómamozgást befolyásoló visszacsatolási mechanizmusok a széndioxiddal és az ABÁ-val kapcsolatosak. A széndioxid csökkenése a levéllemezben a zárósejtek vízfelvételével és sztómanyitódással jár együtt. Ha vízhiánystressz állapot alakul ki akkor az ABA jelenik meg és záródnak a sztómák. A két mechanizmus egymásra kölcsönösen hatva fejti ki sztómamozgató hatását.

(forrás: Növényélettan, Ördög Vince, Molnár Zoltán (2011), DE)

Üdv: Robi

 

[robert]

Kicsit OFF, ezért bocsánatot kérek, lehet, hogy nyitnom kellene egy témát a "Növények" topicban, de kicsit hülyén érzem így is magam, hogy a biológusok helyett okoskodok...

A lényeg, hogy röviden utánaolvastam a vízinövények fotoszintézisének és légzésének. Talán a legnagyobb különbség, hogy a fotoszintézishez szükséges "trió"-ból, azaz fény, CO2, víz, ez utóbbi rendelkezésre állítása nem okoz különösebb gondot, legalábbis az édesvízi növények esetében nem (a tengeri növényeknél a só miatt van egy kis kavar, de ez most mellékes).

Tehát marad a CO2 és a fény. A CO2 normális, természetes helyzetben alacsony koncentrációban van jelen a vízben, mivel főként a légköri beoldódásból, valamint a vízi élőlények légzéséből származik. Ráadásul a CO2 diffúziója a vízben sokkal lassabb, mint a gázfázisban (értsd levegőben). Ebből kifolyólag a növényeknek, amelyeknek csak vízalatti (submers) leveli vannak alkalmazkodnak ehhez a szituációhoz. (Ezt szerintem eddig mindenki tapasztalta is, jól meg is ijednek sokan a kertészek közül, hogy haldoklik a frissen beültetett növényke. ) Ez abban nyilvánul meg, hogy a víz alatti élethez (víz alatti gázcseréhez) alkalmazkodott növények levelein nem minden esetben találhatók gázcserenyílások (lásd előző posztomban a sztómát), hanem kvázi az egész levél felülete alkalmas, pórusossága révén a gázcserére, amit a szárazföldi növények levelein található kutikulánál sokkal vékonyabb kutikula kialakulása tesz lehetővé. Még egyszer, ez az átalakulás, illetve alkalmazkodás azért szükséges, hogy a kis mennyiségű (azaz a légkörben található mennyiségnél jóval kisebb), nehezen hozzáférhető CO2-t hatékonyabban fel tudják venni.

Hát egyelőre ennyi, de ezzel is szeretném motiválni a biológus végzettségű akvakertészeinket, hogy pls. írjatok, vagy esetleg javítsatok ki ha kell, te terjedjen esetleg hamis, félrevezető infó a fórumon (habár eddig én törekedtem, hogy ne írjak légből kapott dolgokat ) !

Üdv: Robi

 

[inadsz]

Ebből a 3 hsz.-bol a kutikulat megtudom erositeni. Én is így tanultam bioszbol nem is olyan régen. a többi olvasása közben pedig csak bólogattam.

 

[Nigro]

A CO2 normális, természetes helyzetben alacsony koncentrációban van jelen a vízben, mivel főként a légköri beoldódásból, valamint a vízi élőlények légzéséből származik.

Itt van még egy dolog, amit sokan elfelejtenek és sajna tudományos leírásokból is kimarad. Főleg a trópusokon, ahol igen erős "talajélet" van, az ezen keresztül áramló csapadék, komolyan megdobja a víz széndioxid szintjét. Innentől kezd értelmet nyerni a CO2 adagolás.

 

[dobti]

Csak annyi, hogy nem vagytok 100asok, de jo ertelembe.
Tatott szajjal probalom kovetni a fejlemenyeket, asszem meg parszor atolvasom a parbeszedeteket.

Küldve Tapatalk 2-ről

 

[Moszat]

A növények többféle formát is fel tudnak venni. A szabad vagy fizikailag oldott CO2 minden növény számára elérhető. A szénsavvá alakult formája is. A bikarbonát egyes növények számára hasznosítható, de a legtöbb nem tud vele mit kezdeni. És amelyik igen, annak sem jó, ha bikarbonátot hasznosít, mivel ez mészkiválással jár a levélen, kvázi vízkövesedik. Ennek biogén mészkiválás néven lehet utána nézni. A karbonát meg hasznosíthatatlan a vízinövényeknek. Ezért olyan fontos a diagram, amit korábban mutattam, mert ezeknek a formáknak az arányát befolyásolja a pH. Ha csak a diagramot olvasom ki, akkor azt mutatja, hogy 5-ös pH környékén csak szénsav van és nincs bikarbonát, 6-os pH környékén fele-fele az arány, 8-as pH-nál pedig elfogy a szénsav és csak bikarbonát marad. Tehát egy kemény, 8-as pH-jú sügeres vízben nem valami jó a növényeknek.

A konkrét értékekre főleg azért vagyok kíváncsi, mert van egy halom elméleti kérdésem, aminek a megválaszolásához nem ártana tudni. Például CO2 adagolás nélkül mekkora szerepe van a heterotróf szervezetek légzésének a légköri CO2-höz képest? A természetes vizek itt nem mérvadóak, egy akváriumban nem egészséges hagyni pangani a vizet, mozgatva pedig sokkal jobb a gázok beoldódása, mint egy pocsolyában vagy lápban.
Vagy például az ilyen táblázatokból sokan vonják le azt a következtetést, hogy ha savat adagolnak a vízhez, akkor több lesz benne a CO2. Pedig a táblázat azt mutatja, hogy ha mesterséges adagolással megnöveljük a CO2 mennyiségét, akkor az savassá teszi a vizet, és a savasságból visszakövetkeztethetünk a CO2 mennyiségére. Amennyire én értem az egészet, egy másik sav(mondjuk csersav) adagolásának pont a rossz irányban kellene eltolnia az egyensúlyt.

A számoláshoz sajnos nem elég a Henry-Dalton törvény, mivel itt kémiai reakció történik az oldódáskor. Rögtön 4féle is, amik egyenként egymásra visszaható dinamikus egyensúlyt tartanak.
Desztillált víznél még viszonylag átlátható a helyzet. A pH alapján adott a H+ mennyisége. Ebből ki lehet számolni a szénsav disszociációs állandója alapján az oldott szénsav összmennyiségét. A szénsav mennyisége alapján pedig hidrációs állandó segítségével az oldott CO2 mennyiségét.
A táblázatot köszönöm, de sajnos nekem nem segít. A kutak vize nem egyensúlyi, hiszen nyomás alól érkeznek. És az sem egyértelmű, hogy ezek a vizek tartalmaznak-e más, pH-t befolyásoló anyagokat(a keménységen kívül), ami olyan mélységekbe bonyolítaná a kérdést, amit már nem is próbálok átlátni.

A kutikula átalakulása jól megfigyelhető pár akváriumi fajnál. Pl. a Rotala és a Marsilea esetében jól látható, hogy a víz alá merített emers hajtások felszíne hamvas. Ez a hamvasság a viasz kutikula. A submers hajtásokon pedig nincs ilyen. A sztómamozgás egy izgalmas dolog, de vízinövények esetében ennek nincs különösebb jelentősége. Ha van is egy növényen, nincs rá szükség(nem is szokott működni), mivel az egész rendszer arra való, hogy a CO2 felvételt és a vízleadást összehangolja. A szárazföldi növények rengeteg vizet veszítenek gázcsere közben, ezért csak akkor nyitják ki a gázcserenyílásokat, amikor tényleg szükséges. Mivel szárazföldön a CO2 felvétele sokkal könnyebb(kivéve nagy melegben, lásd C4, CAM fotoszintézis), ezért a növények a vízzel spórolnak, és nem a CO2-vel. Vízinövényeknél fordított a helyzet.

 

[Moszat]

A szén-dioxid a felszíni vizekbe többnyire a növénytáplálkozás szénasszimilációja és fotoszintézise, továbbá szerves anyagoknak a vízben lejátszódó oxidációja révén és csak kismértékben a levegőből kerül.

Itt valami nagyon-nagyon nem stimmel. A növények alapvetően csak oldott CO2-t vesznek fel. Ami vagy a légkörből érkezik, vagy szerves anyag formájában kerül a vízbe, amiből helyben jön létre az oldott gáz, és úgy veszik fel a növények. De a növények nem varázsolnak CO2-t a víz alá, legfeljebb tárolják az általuk létrehozott szerves anyagokban, és felszabadul, ha a növény kipurcan.

 

[robert]

Üdv!

A konkrét értékekre főleg azért vagyok kíváncsi, mert van egy halom elméleti kérdésem, aminek a megválaszolásához nem ártana tudni. Például CO2 adagolás nélkül mekkora szerepe van a heterotróf szervezetek légzésének a légköri CO2-höz képest? A természetes vizek itt nem mérvadóak, egy akváriumban nem egészséges hagyni pangani a vizet, mozgatva pedig sokkal jobb a gázok beoldódása, mint egy pocsolyában vagy lápban.
Vagy például az ilyen táblázatokból sokan vonják le azt a következtetést, hogy ha savat adagolnak a vízhez, akkor több lesz benne a CO2. Pedig a táblázat azt mutatja, hogy ha mesterséges adagolással megnöveljük a CO2 mennyiségét, akkor az savassá teszi a vizet, és a savasságból visszakövetkeztethetünk a CO2 mennyiségére. Amennyire én értem az egészet, egy másik sav(mondjuk csersav) adagolásának pont a rossz irányban kellene eltolnia az egyensúlyt.

Hát igen, változatlanul megválaszolatlan maradt igazából a kérdés. Sajnos. Azt tudnám csak javasolni, hogy kérdezz utána esetleg valamelyik vízmünél, illetve vízkémiával, hidrobiológiával foglalkozó szakembernél, mert úgy gondolom, hogy itt ezt most mi (én legalábbis széttárom a kezem) nem tudjuk nagy biztonsággal megválaszolni. Nem tudom, hogy te szakmabeli vagy-e vagy sem, mármint valami természettudománnyal kapcsolatos szakmát üzöl-e, mert akkor kicsit abszraktabb szinten is lehetne folytatni a diskurzust (föleg kémiai irányba)? Pont amiatt is kérdezem, mert az általad említett csersav, vagy a természetes vizekben elöforduló huminsavak nagyon más tészta a H2CO3-hoz képest.

Más! Épp a tegnapi netes keresgélésem alkalmával találtam egy kísérletet, hogy miként lehet kísérletileg kimérni a fotoszintézis intenzitását a növényeknél. Tök érdekes lenne, ha valaki elvégezne egy modellkísérletet, hogy mennyi lenne a víz alatti fotoszintézis anyagmérlege egy ciklus, vagy több ciklus folyamán. Ekkor láthatnánk, hogy a mennyi az annyi CO2 tartalmat illetöen, illetve talán, hogy a kötött vagy a szabad CO2 milyen arányben vesz részt a folyamatban, továbbá CO2-mérleget is fel lehetne állítani. Erre nincs esetleg bátor, szakmailag felkészült jelentkezö??? Nem akar valaki esetleg ilyen témából diplomamunkát írni? Már látom is magam elött a munka címét: "Vizinövények fotoszintézisének anyagmérlege a kiindulási vízparamétek és környezeti hatások függvényében"

Üdv: Robi