• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Növények a természetben

viktorlantos

Alapító
Admin
csababá-tól kaptam a következő kérdést privátban, szerintem mindenki tud hozzáfűzni valamit.

A legigényesebb növények milyen természetes körülmények közt kapják meg azt a fényt, tápanyagot, CO2-t és sok egyéb dolgot, amit a legelhivatottabb akvakertészek biztosítani igyekeznek?

Fény: A napnál erősebb fényt nemigen tudunk produkálni akváriumi körülmények között. A világításainkkal inkább hasonló fényeket próbálunk előidézni.
CO2: Rengeteg növény víz alatt és víz felett is nevelkedik. Itt eleve megoldott a CO2. De ha jól rémlik más körülmények között is megoldott a tápanyag (szén) felvétel. Akkor is ha a növény teljesen víz alatt van.
Tápanyag: Az akváriumi talajokkal igyekszünk megfelelő táptalajt biztosítani a növényeknek, de a természetben ezek a tápanyagban gazdag talajok nem csak kimerülésig tartanak, mint nálunk az akikban. Folyamatosan kapja gyökerein keresztül a növény a tápot és a folyókban szerintem levélen keresztül felszívható szerves tápanyagból sincs hiány.

Talán a félreértés itt van. Természetes élőhelyükön a növények mindent megkapnak ami az egészséges fejlődésükhöz kell. Kemény-lágy víz, vasban gazdag vizek, hideg-meleg stb. Akváriumi körülmények között próbálunk a lehető legtöbbet megadni ezeknek a növényeknek, hogy életben maradjanak és lehetőleg még belátható időn belül (néhány hónap) megfelelő formára fejlődjenek. Így van az például, hogy inkább EI módszerrel minden tápból maximumot adunk csak ne legyen hiány. A tápanyag többlet kárt nem okoz.

Ha valami eszetekbe jut nyugodtan írjatok. Most csak rohanás közben válaszoltam.
 
Sziasztok!

Fotóztam én is egyet :)

Rotala rotundifolia:
nyáron 10cm magasra is kijön a vízből, most lehet, hogy kicsit fázik
6615543109_aec27b16da.jpg

6615548139_ef2f744345.jpg


Cabomba caroliniana:
ez a kép nyáron készült,csak később vettem észre, hogy ott van a bal sarokban
6623762285_166276b054.jpg


Tavasszal, ha újra felélednek, akkor összenőve ezekről is tudok képet csinálni,
kész wabi kusa csak bele kell rakni egy tálba :)
Rotala rotundifolia+Bacopa monnieri+Ceratopteris thalictroides+ valamelyik utricularia
 
illesmarton said:
Sziasztok!

Fotóztam én is egyet :)

Rotala rotundifolia:
nyáron 10cm magasra is kijön a vízből, most lehet, hogy kicsit fázik
6615543109_aec27b16da.jpg

6615548139_ef2f744345.jpg


Cabomba caroliniana:
ez a kép nyáron készült,csak később vettem észre, hogy ott van a bal sarokban
6623762285_166276b054.jpg


Tavasszal, ha újra felélednek, akkor összenőve ezekről is tudok képet csinálni,
kész wabi kusa csak bele kell rakni egy tálba :)
Rotala rotundifolia+Bacopa monnieri+Ceratopteris thalictroides+ valamelyik utricularia

Szuper valóban! :clap: Ezek a növények a Te tavadban vannak a kertben vagy hol?
És ezek szerint fagyállóak?
 
2 hete a hétvégét a Kis Balatonnál töltöttem, így a Hévízi csatornát sem hagyhattam ki. A nemzeti park egyik vezetője mesélte Fenékpusztánál, hogy a csatorna télen sem fagy be, számtalan madárfaj tanyázik itt telente. A tündérrózsák is május elejétől virágoznak, azért ez nem semmi! Autóval mentem a csatorna parton délről Hévíz felé. Délen a susnyásban semmi tiltás nem volt, de az északi részen már kint volt a "Behajtás csak engedéllyel" tábla. Szép kirándulás, ajánlom mindenkinek!
Pár kép:
az útvonal:

Hévízi csatorna by zilahytibor, on Flickr
és a növényzet:

P1050437 by zilahytibor, on Flickr

P1050445 by zilahytibor, on Flickr

A rotala is jól van:

P1050434 by zilahytibor, on Flickr

P1050432 by zilahytibor, on Flickr

Őket nem ismerem:

P1050431 by zilahytibor, on Flickr

P1050430 by zilahytibor, on Flickr

Az expedíciós jármű a főnökkel:

P1050446 by zilahytibor, on Flickr

A végére 3 kis video:
 
Sziasztok!

Elnézést kérek előre is hogy nem vizi növényekről lesz itt most szó és kép!
Egyszerű gyomokon és füveken (a tudományosság látszatát is kerülve nem egy- és kétszikűek leírása, meg latin nevek halmaza lesz) szeretném bemutatni a megfigyeléseimet a növények szabad egymás mellett- és között éléséről egy mesterséges környezettel körülhatárolt szigeten!
A nyár elején tűnt fel először az aljnövényzet érdekes sokfélesége, egymással versengése tőlünk pár utcányira a beton dzsungel közepén.
Körülbelül 50x2 méteres területen fényképeztem, ahonnan pár éve kihaltak a fák (a távfűtés csövei mennek alatta, az új kisfákat meg nem locsolták, ráadásul a kérgüket is leborotválták körbe a damilos fűkaszával:cry:) és egyszer volt tavasz végén nyírva a növényzet.
Kipróbáltam az állványt is (y) , ezért egy fokkal jobb képeket láthattok mint amiket eddig produkáltam.
Látható hogy egy-egy kis területen pár féle növény él együtt, nagyjából elhatárolódva a szomszédaiktól és néhány méterenként más-más az összetétellel folytatódik a flóra takaró, helyenkét egy növény teljes egyeduralmával!
Vannak füvek, nagyra növő gyomok, futó-kúszó, virágzó, vagy éppen magot termő élőlények közöttük.

Ha az akvárium berendezésnél a természetességre szeretnénk törekedni, akkor hasonló képpen kellene a növényeket csoportosítani.

Kép özön:

Az utca részlet:

IMG


IMG

A részletek:
IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG


IMG




A.ttila
 
Ha az akvárium berendezésnél a természetességre szeretnénk törekedni, akkor hasonló képpen kellene a növényeket csoportosítani.
Én viszont azt gondolom, hogyha a természetességre törekszünk akkor nem egy emberi befolyás alatt álló területet kell vizsgálni. A képeken sok olyan növény van Pl.:3. kép ami egy természetes hazai flórában nem fordul elő. Ezek a növények az úgynevezett rudeális gyomok olyan területen fordulnak elő ahol a természetes növényzet valami miatt pl kaszálás szántás okán kikopik megsemmisül így teret adva ezeknek a gyomoknak. Az általad fényképezett növények többsége ilyen. És mint írtad pont tavasz végén kaszáltak amikor ezek a meleg igényes növények elkezdenek csírázni és így nagyobb területet kaptak. Ha ezt a területet nem bolygatnák tovább akkor ezek a fajok kikopnának és csak a honos többségében fűfélék maradnának. Majd később megjelennének a pionír fák és cserjék (nyír, nyár) később a keményebb időt álló fák (tölgy kőris) foglalnák el helyüket. Ha egy ugyanekkora és ugyanilyen adottságokkal rendelkező területet vizsgálnánk a természetben, az képeken található növények kb 15 faja helyett csak kb 5 faj lenne. De az a megfigyelésed, hogy a növények csoportokban nőnek helyes. Viszont később ezek a foltok egybenőnek és csak a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó fajok maradnak elnyomva a többit.
Ilyen rudeális gyom pl parlagfű is amivel szélmalom harcot vívunk mivel pont a bolygatott területeken jelennek meg. Aztán védekezés képpen lekaszálják amivel a helyzet csak ideig óráig van megoldva. Ha ezeket a területeket szintén békén hagynánk a parlagfüvet más fajok a térhódításukkal tartanák kordában.
 
Szia Punkdraco!

Teljesen egyet értek Veled!

Igen-igen olvastam hasonlót egy tanösvényen.
Örülök hogy igazi szakértők is látogatják az oldalt!

Azért pont itt készítettem a képeket mert több féle növény él egymástól nem nagy távolságban együtt (és főleg közel volt)!

Igazából egy akvárium méretben leginkább csak egy féle növény fordulna elő, ha a természetet nézzük (Pl. a Balatonban (déli parton van nyaralónk) négyzetméteres részeken nincs többféle növény).

Persze kicsit unalmas lenne egy egy fajos medence!

A.ttila
 
Persze unalmas lenne, de egy akváriumban egy kicsinyített világot hozol létre így érhető a több faj használata. Viszont ha a természetet ily módon figyeled és próbálod utánozni akkor nem esel abba a hibába, hogy mindenből egyet-egyet beültetsz mert tetszik hanem csoportokban alkalmazol növényeket mint ahogy az látható a környezetben. És a végén összhang lesz a végeredmény nem egy gyűjteményes akvárium. A Balaton nem a legjobb példa ide mert viszonylag fajszegény a part, helyette inkább a Tisza tavat vagy a Kis Balatont kéne venni. Ott azért vadabb, természetesebb a környezet. Ezen kívül egy akvárium szempontjából nem csak hosszában a parttal párhuzamosan kell vizsgálni egy élőhelyet hanem befelé is. Ott már vannak hínárok is pl amiket nem is látsz.

Én meg annak örülök, hogy olyan növényeket is megfigyelsz amik nem is tűnnek érdekesnek, mindenhol vannak, és mégis ilyen észrevételeid vannak velük kapcsolatban. (y)
 
Szia!

Én meg annak örülök, hogy olyan növényeket is megfigyelsz amik nem is tűnnek érdekesnek, mindenhol vannak, és mégis ilyen észrevételeid vannak velük kapcsolatban. (y)

Sajnos időnként azt veszem észre magamon hogy a világ összes dolgán keresztül csak az akvarisztika szűrődik át számomra!

A.ttila
 
Sziasztok!
Elnézést kérek előre is hogy nem vizi növényekről lesz itt most szó és kép!
Egyszerű gyomokon és füveken (a tudományosság látszatát is kerülve nem egy- és kétszikűek leírása, meg latin nevek halmaza lesz) szeretném bemutatni a megfigyeléseimet a növények szabad egymás mellett- és között éléséről egy mesterséges környezettel körülhatárolt szigeten!
A nyár elején tűnt fel először az aljnövényzet érdekes sokfélesége, egymással versengése tőlünk pár utcányira a beton dzsungel közepén.
Körülbelül 50x2 méteres területen fényképeztem, ahonnan pár éve kihaltak a fák (a távfűtés csövei mennek alatta, az új kisfákat meg nem locsolták, ráadásul a kérgüket is leborotválták körbe a damilos fűkaszával:cry:) és egyszer volt tavasz végén nyírva a növényzet.
Kipróbáltam az állványt is (y) , ezért egy fokkal jobb képeket láthattok mint amiket eddig produkáltam.
Látható hogy egy-egy kis területen pár féle növény él együtt, nagyjából elhatárolódva a szomszédaiktól és néhány méterenként más-más az összetétellel folytatódik a flóra takaró, helyenkét egy növény teljes egyeduralmával!
Vannak füvek, nagyra növő gyomok, futó-kúszó, virágzó, vagy éppen magot termő élőlények közöttük.
Ha az akvárium berendezésnél a természetességre szeretnénk törekedni, akkor hasonló képpen kellene a növényeket csoportosítani.
Kép özön:
Az utca részlet:

Én egyetértek veled. Mikor az utcán járok, én is sokszor elgondolkozok egy-egy növényösszetétel által kialakított kompozíción. És szerintem itt mindegy, hogy invazív, bennszülött, reliktum, vagy bármilyen fajról van szó. A lényeg az, hogy a jelenlegi növényfajok hogyan helyezkednek el. A különböző tényezők miatt növényfajtól függetlenül természetesen helyezkednek el a szemünk számára, mivel ezt a szerkezetet láthatjuk bárhol, ott is, ahol nem zavart a terület. Ha zavarjuk is a területet, a növények úgy is elfoglalják a teret, ahogy nekik jó, és ebben van a kulcs.

Nem véletlen, hogy sokkal természetesebbnek látunk egy sima, egynemű gyep helyett egy olyat, ahol itt-ott tarkítva van más faj egyedeivel is, mivel a természetben is így jelenik meg.
 
Én viszont azt gondolom, hogyha a természetességre törekszünk akkor nem egy emberi befolyás alatt álló területet kell vizsgálni. A képeken sok olyan növény van Pl.:3. kép ami egy természetes hazai flórában nem fordul elő. Ezek a növények az úgynevezett rudeális gyomok olyan területen fordulnak elő ahol a természetes növényzet valami miatt pl kaszálás szántás okán kikopik megsemmisül így teret adva ezeknek a gyomoknak. Az általad fényképezett növények többsége ilyen. És mint írtad pont tavasz végén kaszáltak amikor ezek a meleg igényes növények elkezdenek csírázni és így nagyobb területet kaptak. Ha ezt a területet nem bolygatnák tovább akkor ezek a fajok kikopnának és csak a honos többségében fűfélék maradnának. Majd később megjelennének a pionír fák és cserjék (nyír, nyár) később a keményebb időt álló fák (tölgy kőris) foglalnák el helyüket. Ha egy ugyanekkora és ugyanilyen adottságokkal rendelkező területet vizsgálnánk a természetben, az képeken található növények kb 15 faja helyett csak kb 5 faj lenne. De az a megfigyelésed, hogy a növények csoportokban nőnek helyes. Viszont később ezek a foltok egybenőnek és csak a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó fajok maradnak elnyomva a többit.
Ilyen rudeális gyom pl parlagfű is amivel szélmalom harcot vívunk mivel pont a bolygatott területeken jelennek meg. Aztán védekezés képpen lekaszálják amivel a helyzet csak ideig óráig van megoldva. Ha ezeket a területeket szintén békén hagynánk a parlagfüvet más fajok a térhódításukkal tartanák kordában.

Sziasztok.
Pár kérdésem lenne
Magyarországon van emberi befolyás alatt nem álló területet?
Mit jelent, hogy a természetes hazai flórában nem fordul elő, hol élt az ember előtt?
Mi az, hogy gyom?
Mit értesz természetes növényzet alatt?
"Ha ezt a területet nem bolygatnák tovább akkor ezek a fajok kikopnának és csak a honos többségében fűfélék maradnának. Majd később megjelennének a pionír fák és cserjék (nyír, nyár) később a keményebb időt álló fák (tölgy kőris) foglalnák el helyüket." Ebbe te biztos vagy? Mit jelent, hogy keményebb időt álló fák?
"Ha egy ugyanekkora és ugyanilyen adottságokkal rendelkező területet vizsgálnánk a természetben, az képeken található növények kb 15 faja helyett csak kb 5 faj lenne."
Ebbe te biztos vagy?
egy érdeklődő
 

Hasonló topikok

Back
Oldal tetejére