A. Kavicsos said:
Szia Tentaculata!
Légyszives írd meg a Tereprendezés topikba a Szárított tisztított, fűzfa ágakhoz az előkészítésed menetét!
Pl: menyire volt friss, főzted-, sütötted-, áztattad-, vegyszerezted-e, volt-e áztatás után hosszabb ideig szárazon...stb.
Köszönettel! A.ttila
Szia!
Az ágakat október/november környékén találtam, egy nagy vihar tört le néhány ágat. Ezeket csupaszoltam, majd 2-3 hónap száradás után (alacsony páratartalmú helységben fűtőtest fölött), méretre vágtam, és áztatni kezdtem. Pontosan már nem emlékszem meddig, de kb. 1-1.5 hónapig. 2-3 naponta cseréltem rajta a vizet, és közben 2x ki is főztem talán 2-2 órát, majd ismét kiszárítottam. Mikor kezdett összeállni a kép az akváriumot illetően újra főztem, ezúttal többször, több ideig. Vegyszeres kezelést nem kapott.
Ez csak egy próba volt, de általánosságban nem gondolom, hogy akvarisztikai célra megfelelnének a puhafák (fenyőfélék, nyár, fűz, nyír, hárs éger). A teljesség igénye nélkül: ezekben a fafélékben - eltekintve a fenyőféléktől - a fatestben kevés a rost elem, és a tracheák (szállítónyalábok) eloszlása egyenletes, így a víz később könnyebben átjárja.
Másrészt a fatest belső részei, amik már korosodnak, a legtöbb fánál befejezik a szállító tevékenységet és "elhalnak". A környező sejtek (parenchimák - a fa egyik szilárdító eleme-) benövései eltömítik, szigetelő, védő konzerváló részt hoznak létre. Ez a geszt rész, ami ha kivágsz egy fát, akkor a belső színes rész. A körülötte lévő még működő rész a szijács. Ez ugye még konzerválatlan, vagyis könnyen korhad, rothad. A fűz és a nyár ún. szijácsfák, vagyis nem található bennük geszt rész, így sokkal kevésbé lesznek ellenállóak a víz hatásainak.
Ha már "hazai" fajtákban gondolkoznék, akkor sokkal inkább kemény fát választanék (tölgy, akác, szil, kőris bükk) esetleg közepesen kemény fát, mint pl cseresznye vagy juhar. Ezeknek lényegi eltérések vannak a felépítésükben a puhákhoz képest (több rostanyag, kősejtek, lignin mennyiség stb,stb,stb), és sokkal jobban / tovább ellen fognak állni a víz pusztító hatásainak.
A legjobbak véleményem szerint mégis a trópusi kemény fák, mert azoknak egyrészt egész évben van elégséges, vagy közel elégséges mennyiségű fény és tápanyag, így a szerkezeti felépítésük sokkal egységesebb, másrészt a fáknak akár több, mint a felét is kitehetik a parenchimák, harmadrészt pedig ezen fafajok többsége eleve nedves, vizes környezetben él, így megfelelő védekezési módjai vannak.