• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Mattenfilter

Egy régebbi szösszenetem, igaz, akkor nem növényes, hanem sügéres akváriumokhoz készítettem, de kiindulásnak talán megteszi.
Mindegyik példa konkrét -általam- megépített szűrőket mutat be, finomításokkal talán növényesben is alkalmazhatóak:

Pár külső szűrős gondolat


avagy éljen a sufni tuningos házi barkács!


Sokakkal sokszor beszélgettünk arról, hogy gyári, avagy házilag épített szűrőben érdemes-e gondolkodni amikor az akváriumunk szűrését tervezzük.

Hasonlóan az átlag akvaristához, kezdetekben azt hittem, hogy a gyári szűrők (ha már komoly tervezőgárdát feltételezünk egy-egy szerkezet mögött…) nagy valószínüséggel megfelelőek egy akvárium szűréséhez. Ekkor még igencsak a kis akvárium kategóriájában mozogtam, ez max 70 litert jelentett. Meg kell jegyezzem, hogy az ekkor vásárolt Aqua-El 350 l/h-s szűrőm az azóta látottakkal ellentétben jó konstrukció. Hogy miért, azt majd a későbbiekben kifejtem.

Jött a nagy változás: családi házat vettünk és én már jó előre sokkoltam életem párját, hogy ott bizony lesz egy komolyabb akvárium is! Ekkor már megvoltak első afrikai sügereim is, akik megérdemelték volna a tágasabb életteret…

Jött egy közel egyéves csörte a hova és mekkorát témakörben, aztán megszületett a döntés és megrendeltem a „hatalmas” 160x40x60-as medencémet…

…aztán amikor a boltos szólt, hogy elkészült, akkor a tanácsára vettem bele egy belső szűrőt, 900l/h teljesítmény, kb háromszoros vízforgatás, királyság…

… aztán jöttek a telepítés, átrendezés, átalakítás, újabb átrendezés jellegű, mindenkinek ismerős történetek, mindig ráment egy-egy vasárnap, asszony idegrendszere „kissé” megviselve, de ez ismerős.

… aztán ismétlődött rendszeresen mindennek ellenére, hogy látható jelei voltak a szűrés elégtelenségének…

… sztenderd dolgok: gyakori szűrőtisztítás, pedig tudtam már, hogy a minél ritkább lenne a cél, gyakoribb vízcserék, stb, stb…

… aztán megjött az ihlet, építek valami szűrést az akváriumomba, aminek sokszorosa lesz a szűrőfelülete az aktuálishoz képest és némileg még a szűrés teljesítményét is fokozom (itt a víz forgatásának az intenzitására gondolok), igaz, az úszótér róvására…

… olvastam, tervezgettem, telefonon beszéltem tapasztaltabb kollegákkal (így felsorolás nélkül is 1000 köszönet a tanácsokért) és megszületett a „nagy mű”. Az akvárium két hátsó sarkában egy nagyobb alapterületű (kb 22x22 cm-es) a 900 l/h-s szűrő fejével és egy kisebb alapterületű (kb 10x12 cm-es) egy 250 l/h-s szivattyúval. A szerkezet némi átalakítással a mai napig is hibátlanul működik (2005-ben épült) a legnagyobb örömömre.

… köszönhetően a hazai, kizárólagosan az afrikai nagy tavak sügérvilágával foglalkozó oldalnak megismerkedtem egy igazi baráttal, aki első találkozásunk alkalmával úgy fogadott, mintha legalább 10 éve járnánk össze. Nála láttam egy érdekes szerkezetet: egy közös barátunk által épített alsópolcos szűrőt, ami mellől nehéz volt felállnom, nagyon megmozgatta a fantáziámat, de egyelőre még nem volt aktuális. Ez 2007 februárjában volt…

… 2007 őszén elkezdtem a hobbiszobám kialakítását, ide már én is betervezhettem egy hasonlót. Jött az udvarlás az eredeti megalkotójának, nagyon tanulságos beszélgetések a szűrés lényegéről, alapelveiről, végül az én szűrőm megtervezése és kivitelezése. Eredetileg két db 410-es és egy 940-es akváriumot kötöttünk rá és a mester azt mondta, hogy elbírna még többet is. A szűrő mattenfilter és homokszűrő házasítása, 4 db 50x50-es szivacstábla van –villamosságból vett kifejezéssel- párhuzamosra kötve, tehát 1 m2 szivacson halad át egyszerre a víz, az egészet egy 3500 l/h-s szivattyú hajtja. Az akváriumokban afrikai sügerek, növényevők, ragadozók, melyikben milyen, de termetükből, számukból adódóan jelentős tápanyag igénnyel, ennek következtében jelentős mennyiségű végtermékkel. Ha kiszámolom a vízforgatást, akkor maximum másfélszeres és a rendszer még elbírna további akváriumokat is…

Sokat agyaltam, mert jöttek sorba az akváriumjaim, az ismerősök is többször kértek ötleteket, így aztán sokféle rendszert agyalgattam azóta.

Ami a fontos egy szűrő építésénél/tervezésénél: mit is akarok elérni???????

Ha „csak” mechanikai szűrőt, akkor egy jó nagy teljesítményű power head (persze ésszerű határokon belül) és egy -az adott lehetőségek között- lehető leghoszabb szivacstömb. Az, hogy hasáb, avagy henger alakú, az csak esztétika kérdése, nem ez a fő szempont. Ez hatékony, olcsó, a gyakori tisztítása különösebb gond nélkül megoldható. Az, hogy elrejtjük-e egy kamrába, vagy csak úgy belelógatjuk az akváriumba, az megintcsak a „kinek a pap, kinek meg a lánya” kérdéskörbe tartozik.

Ha kicsit már komplexebb szűrést szeretnénk, akkor két út van: vagy azt mondom, hogy két részre osztom, csinálok egy gyors mechanikait és egy lassú biológiait, vagy a kettőt megpróbálom egyben megoldani. Na, itt már jönnek az agyalások, számigálások, hajtépések, stb, stb… …no meg a kinek a pap, kinek a … témakör

A legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a szűrésnél a felület a fontos, nem pedig a mélység (van olyan is, ahol a mélység, de az már egy másik, nagyon speciális dolog, az a denitrátor, amit egy kedves testvérpár mutatott meg, bemérték, működik), illetve tisztában kell lenni azzal, hogy a minél nagyobb felületen a minél lasabb vízáramlás a cél, hogy a nekünk dolgozó bacik elől ne suhanjon el a „kaja”, mint a viccben a nyugdíjas bácsi elől a csigák… Itt maximun 5-6 cm/perc áramlási sebesség az elfogadható.

Ezt úgy tudjuk kiszámolni, hogy a szivattyúnk TÉNYLEGES teljesítményét (l/h) megszorozzuk 1000-el és elosztjuk 60-al, így megkapjuk a szállított vízhozamot cm3/perc formátumban, ezt elosztjuk a vízáramra merőleges felülettel (cm2) és már meg is van a kívánt adat cm/perc mértékegységben. Ha a gyári szűrők szűrőfelületét így kiszámolva megnézzük az áramlási sebességet a szűrőközegen, akkor rájövünk, hogy a biológiai szűrőként árult csodák elég messze vannak a tényleges biológiai szűréstől.

Itt érkeztünk el oda, hogy miért is kell jó sokat törni a kobakot a jó méretezés érdekében.

A következőkben bemutatok néhány általam tervezett oldalpolcos, egy hátsópolcos, illetve egy alsópolcos külső szűrőt.

A korrektség oltárán el kell mondanom azt is, hogy számos alapgondolatot kaptam több barátomtól, rangsort nem biztos hogy szerencsés felállítani, de megnevezetlenül is ismételten köszönöm nekik azokat a gondolatokat, amik nélkül sokkal nehezebben alakult volna ki a fejemben az a kis tudás, ami messze van a tökéletestől, de talán a használható szintet már súrolja.


Tehát elsőre egy sima kétszivacsos oldalpolcos mattenfilter, aminek a megépítéséhez nincs szükség semmi flikk-flakkra, mindenkinek adaptálnia kell a saját medencéjének a méreteihez:

16485730191_fd260356cc_b.jpg


Ehhez kell egy átemelő „pipa”, amit ragasztós PVC idomokból ajánlok összeállítani:

16300040520_4e15fa4d74_b.jpg


Az alkalmazott cső átmérője mindig az alkalmazott szivattyú teljesítményével kell összhangban legyen. Akkor jó, ha a szűrőben lévő vízoszlop szintje és az akváriumban lévő víz szintje között max. 2 cm van.

Következő fokozatnak egy előülepítővel kombinált szűrőt mutatok be, ahol a szivacs felületét részben „feláldozom”, de az előülepítőnek a lényege az, hogy tehermentesíti a szivacsot, így annak a tisztítási intervalluma lényegesen növelhető. A szivattyú alá betöltött zeolit pedig a nitrát megkötését segíti bizonyos fokig. Ezt vegyi úton teszi, a sárga elszíneződése jelzi, hogy töltet csere esedékes. A zeolit helyett lehet alkalmazni pl siporax-ot, apróra őrölt lávakövet (10-15 mm átmérőjűt) is.

16487474165_851f15ca73_b.jpg


Ugyanez az elv egy másik elrendezésben, ahol a lényeg, hogy az ülepítő rekesz a két szivacs között helyezkedik el, így nagyobb szivacs alkalmazható, igaz, a szűrő szélességi mérete nagyobb lesz. Az szintén fontos, hogy az ülepítő magassága kb 2-3 cm-el kisebb legyen, mint az akvárium/szűrőakvárium magassága, mert itt az ülepített víz át kell bukjon az ülepítő peremén, a többi lényegében megegyezik az előzővel.


16300038960_b23f8c7e7e_b.jpg


Ugyanez a szerkezet egy homokszűrővel is kombinálható. Ide már egy „izmosabb” szivattyú kell, hiszen a homok megmozgatása víznyomást/vízhozamot igényel. Javaslom a sima marosi homokot, vagy a rágcsálók „fürdetéséhez” árusított homokot. Ha valakinek fontos az esztétikum, akkor lehet költeni kvarchomokra meg egyéb ilyen fehér, majdnem liszt finomságú csodákra. Amit nem lehet megúszni: kell egy műanyag csapot (gömbcsapot) beépíteni, amivel a homokszűrőbe áramló víz mennyisége/hozama beállítható.

16461481886_605a2a55d9_b.jpg


Egy nagyobb, előülepítővel és homokszűrővel, négy szivaccsal tervezett oldalpolcos, amihez nemcsak felülnézetet készítettem, hanem az oldalnézeten látszik a homokszűrő kialakításának a lényeges eleme is.

16485730191_fd260356cc_b.jpg


Lehet még tovább is variálni az oldalpolcos szűrést, de az alapgondolatokat talán sikerült bemutatni.


Jöjjön egy hátsópolc is a teljesség igénye nélkül:

16461482606_320801dc62_b.jpg


Persze, az ülepítő kamra nem kötelező, meg az sem, hogy két oldalról emeljük ki a vizet, de ha egy közepes, vagy nagyobbacska (minimum 100-120 cm-es) akváriumunk van, akkor már érdemes elgondolkodni a dolgon. Ez is egy mattenfilter lényegében, így itt is a lehető legnagyobb szivacsfelület alkalmazása a cél.


Jöjjön végül egy alsópolcos szűrő modell is. Ehhez szükséges egy úgynevezett „ablauf”, ami a víz biztonságos kiemeléséhez kell. Ez valamennyi hanghatással jár, így ezzel számolni kell ha pl az ágy mellé a hálószobába, vagy a nappaliban a hifi cucc mellé kerül az akvárium. Nem veszélyes, de a fülünk érzékenysége nem egyforma…

A homokszűrő kialakítása az utolsó oldalpolcosnál látható, ami a fontos: a puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy az akvárium 8-10 cm magasságának megfelelő vízoszlop térfogatának bele kell férnie. Az apró részleteket pü-ben szívesen leírom, ez a méretezés nem bíztos, hogy mindenkit érdekel.

Az alábbi rajzon egy kollegának adott méretű akváriumához tervezett szűrő van, ez nem szentírás, mindig minden akváriumhoz külön-külön kell megtervezni.

16487475005_c0e16c1d7f_b.jpg



Végül pár általános gondolat:

- a víz kiemeléséhez minden esetben a ragasztós PVC csöveket javaslom: könnyű beszerezni őket, vágásuk nem jelent problémát, VINILFIX ragasztóval gyorsan, erősen, garantáltan lég- és csepegés mentesen ragaszthatóak, így a szívó és a nyomó ág kialakításánál is alkalmazható 10bar nyomásig, ez többszöröse az esetünkben elvárandónak.

- az oldal-/hátsópolcos szűrőkhöz megfelel egy megfelelő teljesítményű, már meglévő belső szűrőnk motorja, ha ez nincs elfekvőben, akkor a power head-ek általában bírnak olyan teljesítménnyel, ami elegendő, fölösleges túlmisztifikálni és egy rakat pénzt elkölteni ezekre

- alsópolcos szűrés tervezésénél minden esetben nézzük meg a kinézett modell vízszállítási görbéjét, amit a gyártó az oldalán elvileg közzé kellene tegyen. Az a fontos esetünkben, hogy 1 méteres emelőmagasság mellett kb mennyi a TÉNYLEGESEN szállított víz mennyisége (l/h). Azért 1 méter, mert nagy átlagban a puffer tartályban lévő víz szintje és az akváriumban lévő víz szintje között kb 1 méter a szintkülönbség és ezt kell leküzdenie a szivattyúnak. Felejtsük el a dobozon megadott csábító vízhozamot, mert kevés kivételtől eltekintve azt 0 cm emelőmagassághoz adják meg, illetve a néha gigászinak tűnő emelőmagasságot, mert olyan magasság mellett legfeljebb csöpögni fog a cső végén a víz. Amire még nem árt odafigyelni, hogy a kiválasztott szivattyú a számunkra szükséges vízhozamot/emelőmagasságot milyen fogyasztással hozza létre.


Hírtelenjében kb ennyit szerettem volna elmondani, ha valakit komolyabban/mélyebben érdekel a dolog, az ismereteim, tapasztalataim erejéig szívesen állok a rendelkezésére pü-ben, vagy telefonon is.

Jó tervezést, és szépen szűrt vizeket minden érdeklődőnek.

1. A szükséges mattenfilter felületét ,hogy kell kiszámítani a szűrni kívánt akvárium méretéhez képest?

2. Ha nem akváriumon belül helyezzük el, hanem mondjuk oldalpolcosra (az nyilvánaló ,hogy a teteje egy magasságban van) a szűrőakvárium magasságának (víz mélységének) van e szerepe?

3. Sok hal esetén ,hogyan növelhetjük a denitrifikációt?
 
Utoljára módosított:
3. Sok hal esetén ,hogyan növelhetjük a denitrifikációt?

Mondjuk itt lehet hülyeséget írtam...
Lehet, hogy a nitrifikációra gondoltál, ezesetben az a megoldás, hogy a szűrőanyagon a víz áramlási sebessége ne haladja meg a 6 cm/perc értéket, így hatékony nitrifikáció jön létre.
Ha a denitrifikációról van szó (NO3 lebontása), akkor egy nagyságrenddel lassabb áramlásra van szükség, tehát max 0,6 cm/perc áramlásod lehet.
Megoldható két módszerrel: lebegtetett (vagy olyan, mint az enyém) homokszűrő, vagy pedig nagyon-nagyon lassú áramlás, aminél vagy brutálisan növelni kell a felületet, vagy nagyon kicsi vízhozammal kell számolni.
Mindegyik járható út, de azt tudni kell, hogy a denitrifikációt végző baktériumok nagyon lassan telepednek meg a szűrőanyag felületén (kb 6 hónaptól beszélhetünk hatékony denitrifikációról), és a lebegtetett homokszűrő kivételével anaerob körülmények között végzik a dolgukat.

Szóval lehet, hogy nem azt írtad, amire gondoltál, de nem hülyeség amit kérdeztél, hiszen létező probléma létező megoldásokkal.

@Victor jó a belinkelt cikk(y)
Volt korábban a diszkosz.hu oldalon is egy mattenfilteres cikk méretezési tanácsokkal, de azt most már nem tudom megnyitni.:(
 
1. A szükséges mattenfilter felületét ,hogy kell kiszámítani a szűrni kívánt akvárium méretéhez képest?
Ha mattenfilterben gondolkodsz, mindig a körülmények adta lehetőségeiden belül a lehető legnagyobb felületben kell gondolkozni, de a méretezés itt fordítva van: adott az, hogy mekkora felületet tudsz biztosítani és ehhez számolod ki a szivattyú méretét a belinkelt cikkben található képlet segítségével. Az áramlási sebességnek 6 cm vagy kissebb értéket kell venni.

2. Ha nem akváriumon belül helyezzük el, hanem mondjuk oldalpolcosra (az nyilvánaló ,hogy a teteje egy magasságban van) a szűrőakvárium magasságának (víz mélységének) van e szerepe?
Annyi mindenképpen, hogy -azzal együtt, hogy ahogy írtad is: az akva és az oldalpolc teteje egy síkban kell legyen- minél nagyobb, annál nagyobb szűrőfelületet tudsz kialakítani.
Készítettem már olyan oldalpolcos szűrőt is, ahol a szűrőakvárium lényegesen magasabb volt, mint a szűrt akvárium. Ezesetben a szűrő állványa volt alacsonyabb, így nem volt semmi gond.
 
Volt korábban a diszkosz.hu oldalon is egy mattenfilteres cikk méretezési tanácsokkal, de azt most már nem tudom megnyitni.:(
Én is arra emlékeztem, az is valami hasonló leírás volt, mert tutira emlékszem, hogy ott is azt írták, hogy a szivacsban max. 10 centit haladjon a víz percenként.
 
Nekem az egyszerűsége tetszik. A hatásfoka meg elválik:)
A hatásfoka is jó, de arra figyelni kell, amit a cikkben is írnak, hogy a mechanikai szűrést (itt a leg látványosabb a mulm kérdése) és a biológiai szűrést (ebben jó a mattenfilter) külön kell kezelni.
Főleg ott verhetetlen, hogy a tisztítási ciklusa akár több év is lehet, ha jól sikerült méretezni (ha volt elég helyed;))
 
A hatásfoka is jó, de arra figyelni kell, amit a cikkben is írnak, hogy a mechanikai szűrést (itt a leg látványosabb a mulm kérdése) és a biológiai szűrést (ebben jó a mattenfilter) külön kell kezelni.
Főleg ott verhetetlen, hogy a tisztítási ciklusa akár több év is lehet, ha jól sikerült méretezni (ha volt elég helyed;))
JBL kék szűrőszivacs - 50x50x5 cm lap (durva) most csak 4 590,00 Ft - Green Aqua Green Aqua
Szerinted @Pecás ez a szivacs nem túl ritka mattenhez?
 
A PPI10-es jelölést sajnos nem ismerem, amikor még én vettem, a TM30 volt a leginkább elterjedt matten, illetve külső építés terén, de a link alapján jónak kell lennie. (még mindig van kb három táblányi, de remélem már nem sokáig;))
Ha a harmadik képen látható szerkezet kb 1/1 méretarányt mutat, akkor jó lesz.
Azt kell tudni róla, hogy idő kell neki (kb 1-2 hónap) mire a megfelelő baktérium telepek kialakulnak rajta, addig opálos lehet a vized, ha nincs utána valami sűrű közeg (pl perlon vatta, vagy az ezt kiváltó műanyag kabát bélés anyag), de miután a baktérium telepek megfelelően kialakultak, ez már tökéletesen fog működni.
 
A PPI10-es jelölést sajnos nem ismerem, amikor még én vettem, a TM30 volt a leginkább elterjedt matten, illetve külső építés terén, de a link alapján jónak kell lennie. (még mindig van kb három táblányi, de remélem már nem sokáig;))
Ha a harmadik képen látható szerkezet kb 1/1 méretarányt mutat, akkor jó lesz.
Azt kell tudni róla, hogy idő kell neki (kb 1-2 hónap) mire a megfelelő baktérium telepek kialakulnak rajta, addig opálos lehet a vized, ha nincs utána valami sűrű közeg (pl perlon vatta, vagy az ezt kiváltó műanyag kabát bélés anyag), de miután a baktérium telepek megfelelően kialakultak, ez már tökéletesen fog működni.
Most egy kicsit hülye kérdés jutott eszembe ... :)
Tudom, tudom... túlszűrt akvárium nincs! Mivan ha mégis??? Mármint ha mondjuk a szűrőkapacitás nagyobbra sikeredik egy akváriumban mint amit elbír, ami ideális lenne.
Éhen halnak a bacik? Ha igen akkor, amég újraszaporodnak megugrik az ammónia, nitrit, nitrát szint? Akkor egy hullámzó lebontás jön létre, vagy beáll az a bacimennyiség ami ideális és a lebontás is egyenletes marad, csak éppen "elpazaroltam" egy csomó felületet?
Tudom eszement felvetés, de így fáradtan csak ennyire futotta! :D
 
Most egy kicsit hülye kérdés jutott eszembe ... :)
Tudom, tudom... túlszűrt akvárium nincs! Mivan ha mégis??? Mármint ha mondjuk a szűrőkapacitás nagyobbra sikeredik egy akváriumban mint amit elbír, ami ideális lenne.
Éhen halnak a bacik? Ha igen akkor, amég újraszaporodnak megugrik az ammónia, nitrit, nitrát szint? Akkor egy hullámzó lebontás jön létre, vagy beáll az a bacimennyiség ami ideális és a lebontás is egyenletes marad, csak éppen "elpazaroltam" egy csomó felületet?
Tudom eszement felvetés, de így fáradtan csak ennyire futotta! :D
Csak annyira szaporodnak el a bacik, amennyi kaja van nekik.
 
Éhen halnak a bacik?

Csak annyira szaporodnak el a bacik, amennyi kaja van nekik.
Beni megadta a választ. Amit felvetettél az abban az esetben fordulhatna elő, ha mondjuk sokáig alig-alig van terhelése a szűrőnek, beáll (redukálódik) erre a terhelésre a biológia, aztán hirtelen a többszörösére nő a terhelés, akkor időszakosan lehet nitrát bumm a sok bomlásanyag miatt, de pár nap, max egy hét alatt azért a biológia is felszaporodik a feladatnak megfelelően.
Ha túlméretezed, nagy hülyeséget nem csináltál, maximum a hellyel túl gálánsan bántál, viszont azt összehoztad, hogy a szűrőd takarítását nagyjából el lehet felejteni, mivel egy kvázi önfenntartó, egyensúlyban lévő rendszert hoztál létre.
Egy zárójeles megjegyzés: mivel egy bizonyos nitrát szint elvárt a növényesben, ha a szűrőfelület egy bizonyos mértéket meghalad (mondjuk, ez nagyon extrém lenne), beindul a nitrát bontás, ami a tápozásod ellen dolgozik.
Erre mondjuk akkor lenne esélyed, ha egy nagy felületű mattent egy komoly homokszűrővel kombinálnál, ahol a matten által elvégzett nitrifikációt követően a homokszűrő (kb félévi folyamatos üzemeltetést követően, ha a megfelelő baktérium állomány kialakult) szépen nekiáll és lebontja a nitrátodat...
 
Beni megadta a választ. Amit felvetettél az abban az esetben fordulhatna elő, ha mondjuk sokáig alig-alig van terhelése a szűrőnek, beáll (redukálódik) erre a terhelésre a biológia, aztán hirtelen a többszörösére nő a terhelés, akkor időszakosan lehet nitrát bumm a sok bomlásanyag miatt, de pár nap, max egy hét alatt azért a biológia is felszaporodik a feladatnak megfelelően.
Ha túlméretezed, nagy hülyeséget nem csináltál, maximum a hellyel túl gálánsan bántál, viszont azt összehoztad, hogy a szűrőd takarítását nagyjából el lehet felejteni, mivel egy kvázi önfenntartó, egyensúlyban lévő rendszert hoztál létre.
Egy zárójeles megjegyzés: mivel egy bizonyos nitrát szint elvárt a növényesben, ha a szűrőfelület egy bizonyos mértéket meghalad (mondjuk, ez nagyon extrém lenne), beindul a nitrát bontás, ami a tápozásod ellen dolgozik.
Erre mondjuk akkor lenne esélyed, ha egy nagy felületű mattent egy komoly homokszűrővel kombinálnál, ahol a matten által elvégzett nitrifikációt követően a homokszűrő (kb félévi folyamatos üzemeltetést követően, ha a megfelelő baktérium állomány kialakult) szépen nekiáll és lebontja a nitrátodat...
Köszönöm a válaszokat.
Még az idén (legkésőbb novemberben) mindenképp szeretnék egy nagyobb akvát, hátsó vagy oldalpolcos mattennel. Kettéválasztott kamrával. Egy lassú biológiai és egy gyorsabb mechanikai szűrésre kialakítva. (Sügeres lenne, minimális növénnyel)
@Pecás megkérnélek egy képet linkelhetnél a homokszűrős mattenodról. Természetesen a korábbi rajzaidat már átt tanulmányoztam. Nagyon foglalkoztat a dolog. Előre is köszönöm.
 
@Pecás szerinted 3 vagy 5 cm vastagságú szivacs a megfelelőbb hamburg mattennek? (n)
Egyszerűen szürke színben nem találok :(:rage: Csak kékben. De az sarokmattennek szerintem idegen szín.
 
Az 5 cm az ideálisabb, de a 3 cm is működni fog, a hatásfoka lesz kisebb.
Az okosok azt matekolták ki, hogy kb 5-7 cm mélység után a nitrifikáló baktériumok már nem kapnak annyi kaját, hogy értelme lenne a mélység további növelésének. (nem elhanyagolható az oxigénszint csökkenése sem, ami az anaerob körülmények miatt sem teszi lehetővé a hatékony oxidációt)
A színnel ne foglalkozz: pár hónap alatt kap egy bájos zöldes-barnás színt, akkor már nem annyira rikít az a kék sarok;)
 
Back
Oldal tetejére