Robotpilóta
Kertész szaki
Egy régebbi szösszenetem, igaz, akkor nem növényes, hanem sügéres akváriumokhoz készítettem, de kiindulásnak talán megteszi.
Mindegyik példa konkrét -általam- megépített szűrőket mutat be, finomításokkal talán növényesben is alkalmazhatóak:
Pár külső szűrős gondolat
avagy éljen a sufni tuningos házi barkács!
Sokakkal sokszor beszélgettünk arról, hogy gyári, avagy házilag épített szűrőben érdemes-e gondolkodni amikor az akváriumunk szűrését tervezzük.
Hasonlóan az átlag akvaristához, kezdetekben azt hittem, hogy a gyári szűrők (ha már komoly tervezőgárdát feltételezünk egy-egy szerkezet mögött…) nagy valószínüséggel megfelelőek egy akvárium szűréséhez. Ekkor még igencsak a kis akvárium kategóriájában mozogtam, ez max 70 litert jelentett. Meg kell jegyezzem, hogy az ekkor vásárolt Aqua-El 350 l/h-s szűrőm az azóta látottakkal ellentétben jó konstrukció. Hogy miért, azt majd a későbbiekben kifejtem.
Jött a nagy változás: családi házat vettünk és én már jó előre sokkoltam életem párját, hogy ott bizony lesz egy komolyabb akvárium is! Ekkor már megvoltak első afrikai sügereim is, akik megérdemelték volna a tágasabb életteret…
Jött egy közel egyéves csörte a hova és mekkorát témakörben, aztán megszületett a döntés és megrendeltem a „hatalmas” 160x40x60-as medencémet…
…aztán amikor a boltos szólt, hogy elkészült, akkor a tanácsára vettem bele egy belső szűrőt, 900l/h teljesítmény, kb háromszoros vízforgatás, királyság…
… aztán jöttek a telepítés, átrendezés, átalakítás, újabb átrendezés jellegű, mindenkinek ismerős történetek, mindig ráment egy-egy vasárnap, asszony idegrendszere „kissé” megviselve, de ez ismerős.
… aztán ismétlődött rendszeresen mindennek ellenére, hogy látható jelei voltak a szűrés elégtelenségének…
… sztenderd dolgok: gyakori szűrőtisztítás, pedig tudtam már, hogy a minél ritkább lenne a cél, gyakoribb vízcserék, stb, stb…
… aztán megjött az ihlet, építek valami szűrést az akváriumomba, aminek sokszorosa lesz a szűrőfelülete az aktuálishoz képest és némileg még a szűrés teljesítményét is fokozom (itt a víz forgatásának az intenzitására gondolok), igaz, az úszótér róvására…
… olvastam, tervezgettem, telefonon beszéltem tapasztaltabb kollegákkal (így felsorolás nélkül is 1000 köszönet a tanácsokért) és megszületett a „nagy mű”. Az akvárium két hátsó sarkában egy nagyobb alapterületű (kb 22x22 cm-es) a 900 l/h-s szűrő fejével és egy kisebb alapterületű (kb 10x12 cm-es) egy 250 l/h-s szivattyúval. A szerkezet némi átalakítással a mai napig is hibátlanul működik (2005-ben épült) a legnagyobb örömömre.
… köszönhetően a hazai, kizárólagosan az afrikai nagy tavak sügérvilágával foglalkozó oldalnak megismerkedtem egy igazi baráttal, aki első találkozásunk alkalmával úgy fogadott, mintha legalább 10 éve járnánk össze. Nála láttam egy érdekes szerkezetet: egy közös barátunk által épített alsópolcos szűrőt, ami mellől nehéz volt felállnom, nagyon megmozgatta a fantáziámat, de egyelőre még nem volt aktuális. Ez 2007 februárjában volt…
… 2007 őszén elkezdtem a hobbiszobám kialakítását, ide már én is betervezhettem egy hasonlót. Jött az udvarlás az eredeti megalkotójának, nagyon tanulságos beszélgetések a szűrés lényegéről, alapelveiről, végül az én szűrőm megtervezése és kivitelezése. Eredetileg két db 410-es és egy 940-es akváriumot kötöttünk rá és a mester azt mondta, hogy elbírna még többet is. A szűrő mattenfilter és homokszűrő házasítása, 4 db 50x50-es szivacstábla van –villamosságból vett kifejezéssel- párhuzamosra kötve, tehát 1 m2 szivacson halad át egyszerre a víz, az egészet egy 3500 l/h-s szivattyú hajtja. Az akváriumokban afrikai sügerek, növényevők, ragadozók, melyikben milyen, de termetükből, számukból adódóan jelentős tápanyag igénnyel, ennek következtében jelentős mennyiségű végtermékkel. Ha kiszámolom a vízforgatást, akkor maximum másfélszeres és a rendszer még elbírna további akváriumokat is…
Sokat agyaltam, mert jöttek sorba az akváriumjaim, az ismerősök is többször kértek ötleteket, így aztán sokféle rendszert agyalgattam azóta.
Ami a fontos egy szűrő építésénél/tervezésénél: mit is akarok elérni???????
Ha „csak” mechanikai szűrőt, akkor egy jó nagy teljesítményű power head (persze ésszerű határokon belül) és egy -az adott lehetőségek között- lehető leghoszabb szivacstömb. Az, hogy hasáb, avagy henger alakú, az csak esztétika kérdése, nem ez a fő szempont. Ez hatékony, olcsó, a gyakori tisztítása különösebb gond nélkül megoldható. Az, hogy elrejtjük-e egy kamrába, vagy csak úgy belelógatjuk az akváriumba, az megintcsak a „kinek a pap, kinek meg a lánya” kérdéskörbe tartozik.
Ha kicsit már komplexebb szűrést szeretnénk, akkor két út van: vagy azt mondom, hogy két részre osztom, csinálok egy gyors mechanikait és egy lassú biológiait, vagy a kettőt megpróbálom egyben megoldani. Na, itt már jönnek az agyalások, számigálások, hajtépések, stb, stb… …no meg a kinek a pap, kinek a … témakör
A legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a szűrésnél a felület a fontos, nem pedig a mélység (van olyan is, ahol a mélység, de az már egy másik, nagyon speciális dolog, az a denitrátor, amit egy kedves testvérpár mutatott meg, bemérték, működik), illetve tisztában kell lenni azzal, hogy a minél nagyobb felületen a minél lasabb vízáramlás a cél, hogy a nekünk dolgozó bacik elől ne suhanjon el a „kaja”, mint a viccben a nyugdíjas bácsi elől a csigák… Itt maximun 5-6 cm/perc áramlási sebesség az elfogadható.
Ezt úgy tudjuk kiszámolni, hogy a szivattyúnk TÉNYLEGES teljesítményét (l/h) megszorozzuk 1000-el és elosztjuk 60-al, így megkapjuk a szállított vízhozamot cm3/perc formátumban, ezt elosztjuk a vízáramra merőleges felülettel (cm2) és már meg is van a kívánt adat cm/perc mértékegységben. Ha a gyári szűrők szűrőfelületét így kiszámolva megnézzük az áramlási sebességet a szűrőközegen, akkor rájövünk, hogy a biológiai szűrőként árult csodák elég messze vannak a tényleges biológiai szűréstől.
Itt érkeztünk el oda, hogy miért is kell jó sokat törni a kobakot a jó méretezés érdekében.
A következőkben bemutatok néhány általam tervezett oldalpolcos, egy hátsópolcos, illetve egy alsópolcos külső szűrőt.
A korrektség oltárán el kell mondanom azt is, hogy számos alapgondolatot kaptam több barátomtól, rangsort nem biztos hogy szerencsés felállítani, de megnevezetlenül is ismételten köszönöm nekik azokat a gondolatokat, amik nélkül sokkal nehezebben alakult volna ki a fejemben az a kis tudás, ami messze van a tökéletestől, de talán a használható szintet már súrolja.
Tehát elsőre egy sima kétszivacsos oldalpolcos mattenfilter, aminek a megépítéséhez nincs szükség semmi flikk-flakkra, mindenkinek adaptálnia kell a saját medencéjének a méreteihez:
Ehhez kell egy átemelő „pipa”, amit ragasztós PVC idomokból ajánlok összeállítani:
Az alkalmazott cső átmérője mindig az alkalmazott szivattyú teljesítményével kell összhangban legyen. Akkor jó, ha a szűrőben lévő vízoszlop szintje és az akváriumban lévő víz szintje között max. 2 cm van.
Következő fokozatnak egy előülepítővel kombinált szűrőt mutatok be, ahol a szivacs felületét részben „feláldozom”, de az előülepítőnek a lényege az, hogy tehermentesíti a szivacsot, így annak a tisztítási intervalluma lényegesen növelhető. A szivattyú alá betöltött zeolit pedig a nitrát megkötését segíti bizonyos fokig. Ezt vegyi úton teszi, a sárga elszíneződése jelzi, hogy töltet csere esedékes. A zeolit helyett lehet alkalmazni pl siporax-ot, apróra őrölt lávakövet (10-15 mm átmérőjűt) is.
Ugyanez az elv egy másik elrendezésben, ahol a lényeg, hogy az ülepítő rekesz a két szivacs között helyezkedik el, így nagyobb szivacs alkalmazható, igaz, a szűrő szélességi mérete nagyobb lesz. Az szintén fontos, hogy az ülepítő magassága kb 2-3 cm-el kisebb legyen, mint az akvárium/szűrőakvárium magassága, mert itt az ülepített víz át kell bukjon az ülepítő peremén, a többi lényegében megegyezik az előzővel.
Ugyanez a szerkezet egy homokszűrővel is kombinálható. Ide már egy „izmosabb” szivattyú kell, hiszen a homok megmozgatása víznyomást/vízhozamot igényel. Javaslom a sima marosi homokot, vagy a rágcsálók „fürdetéséhez” árusított homokot. Ha valakinek fontos az esztétikum, akkor lehet költeni kvarchomokra meg egyéb ilyen fehér, majdnem liszt finomságú csodákra. Amit nem lehet megúszni: kell egy műanyag csapot (gömbcsapot) beépíteni, amivel a homokszűrőbe áramló víz mennyisége/hozama beállítható.
Egy nagyobb, előülepítővel és homokszűrővel, négy szivaccsal tervezett oldalpolcos, amihez nemcsak felülnézetet készítettem, hanem az oldalnézeten látszik a homokszűrő kialakításának a lényeges eleme is.
Lehet még tovább is variálni az oldalpolcos szűrést, de az alapgondolatokat talán sikerült bemutatni.
Jöjjön egy hátsópolc is a teljesség igénye nélkül:
Persze, az ülepítő kamra nem kötelező, meg az sem, hogy két oldalról emeljük ki a vizet, de ha egy közepes, vagy nagyobbacska (minimum 100-120 cm-es) akváriumunk van, akkor már érdemes elgondolkodni a dolgon. Ez is egy mattenfilter lényegében, így itt is a lehető legnagyobb szivacsfelület alkalmazása a cél.
Jöjjön végül egy alsópolcos szűrő modell is. Ehhez szükséges egy úgynevezett „ablauf”, ami a víz biztonságos kiemeléséhez kell. Ez valamennyi hanghatással jár, így ezzel számolni kell ha pl az ágy mellé a hálószobába, vagy a nappaliban a hifi cucc mellé kerül az akvárium. Nem veszélyes, de a fülünk érzékenysége nem egyforma…
A homokszűrő kialakítása az utolsó oldalpolcosnál látható, ami a fontos: a puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy az akvárium 8-10 cm magasságának megfelelő vízoszlop térfogatának bele kell férnie. Az apró részleteket pü-ben szívesen leírom, ez a méretezés nem bíztos, hogy mindenkit érdekel.
Az alábbi rajzon egy kollegának adott méretű akváriumához tervezett szűrő van, ez nem szentírás, mindig minden akváriumhoz külön-külön kell megtervezni.
Végül pár általános gondolat:
- a víz kiemeléséhez minden esetben a ragasztós PVC csöveket javaslom: könnyű beszerezni őket, vágásuk nem jelent problémát, VINILFIX ragasztóval gyorsan, erősen, garantáltan lég- és csepegés mentesen ragaszthatóak, így a szívó és a nyomó ág kialakításánál is alkalmazható 10bar nyomásig, ez többszöröse az esetünkben elvárandónak.
- az oldal-/hátsópolcos szűrőkhöz megfelel egy megfelelő teljesítményű, már meglévő belső szűrőnk motorja, ha ez nincs elfekvőben, akkor a power head-ek általában bírnak olyan teljesítménnyel, ami elegendő, fölösleges túlmisztifikálni és egy rakat pénzt elkölteni ezekre
- alsópolcos szűrés tervezésénél minden esetben nézzük meg a kinézett modell vízszállítási görbéjét, amit a gyártó az oldalán elvileg közzé kellene tegyen. Az a fontos esetünkben, hogy 1 méteres emelőmagasság mellett kb mennyi a TÉNYLEGESEN szállított víz mennyisége (l/h). Azért 1 méter, mert nagy átlagban a puffer tartályban lévő víz szintje és az akváriumban lévő víz szintje között kb 1 méter a szintkülönbség és ezt kell leküzdenie a szivattyúnak. Felejtsük el a dobozon megadott csábító vízhozamot, mert kevés kivételtől eltekintve azt 0 cm emelőmagassághoz adják meg, illetve a néha gigászinak tűnő emelőmagasságot, mert olyan magasság mellett legfeljebb csöpögni fog a cső végén a víz. Amire még nem árt odafigyelni, hogy a kiválasztott szivattyú a számunkra szükséges vízhozamot/emelőmagasságot milyen fogyasztással hozza létre.
Hírtelenjében kb ennyit szerettem volna elmondani, ha valakit komolyabban/mélyebben érdekel a dolog, az ismereteim, tapasztalataim erejéig szívesen állok a rendelkezésére pü-ben, vagy telefonon is.
Jó tervezést, és szépen szűrt vizeket minden érdeklődőnek.
1. A szükséges mattenfilter felületét ,hogy kell kiszámítani a szűrni kívánt akvárium méretéhez képest?
2. Ha nem akváriumon belül helyezzük el, hanem mondjuk oldalpolcosra (az nyilvánaló ,hogy a teteje egy magasságban van) a szűrőakvárium magasságának (víz mélységének) van e szerepe?
3. Sok hal esetén ,hogyan növelhetjük a denitrifikációt?
Utoljára módosított: