Mattenfilter

[Dumber]

Re: Szűrés a növényes akváriumban

Sziasztok!

Olvasgattam a hozzászólásokat és sajnos nekem az jön le, hogy mindenki csak azzal foglakozik (ha figyelmetlen voltam akkor elnézést), hogy minnél NAGYOBB szűrési sebességet érjen el..
Sajnos a szűrés szerintem egy kicsit másról szól, hacsak nem pusztán mechanikai szűrésről beszélünk.
Én már 3 éve "tökéletesítgetem" a szűrésemet, és eddig csak a DIY megoldással jutottam kielégítő szűréshez, hacsak nem nyúltam volna mélyen a pénztárcámba.

Elöljáróban annyit, hogy ez az oldal a szűréstechnikában az etalon szerintem: http://www.diszkosz.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=72

Nem azt mondom, hogy ilyen szűrőt kell csinálni, de ha az ott megtanultakat alkalmazzuk, legyen az belső, külső, vagy talajszűrő, akkor tökéletes bioszőrést lehet létrehozni.
Ugyanis, ha az áramlási sebesség a szűrőben túl nagy akkor a szűrőbacik bizony csak haleledelek lesznek, és nem tisztítják a vizet.
Persze nagyon is számít, hogy az aki vize 3x 4x legyen átszűrve óránként, de szerintem a 2x es bioszűrés még mindíg jobb mint a 4x-es nagyon gyors mechanikai szűrés.
A kereskedelemben kapható szűrők alapjáraton nem tudnak bioszűrést csinálni. Igy ha valaki onnan vásárol szűrőt akkor vegyen egyből 2 db-t. Az egyiket használja mechanikainak az alapkiépítésben, a másikat szabályozza le és legyen pusztán bioszűrő lassú keringetéssel.
A miértet ide nem írom le, azt az előző linken elolvashatja mindenki.

Nem akarom az észt osztani, csak kikívánkozott belőle, és ha már én 3 évet rászántam akkor más inkább tanuljon, hisz ezért vannak a fórumok, hogy segítsünk egymáson.

Én egy 180 literes medence szűrését először egy MARATON 500 típussal kezdtem, majd egy EHEIM 2015 lett belőle.
Az utóbbival nagyon meg voltam elégedve.
most egy saját szűrő működik.
Ez a következőből áll: alapakvárium: 80x45x50
Az aki hátsó 9cm-t leválasztottam, és középen két rekeszre osztottam:
tehát 2 db 40x9x50 cm-es rekeszem van.
MIndkét rekeszből egy eheim 300 pumpa tolja vissza a vizet. az egyik maxon kb 280 l/h-val a másik 200l/h-ra állítva. (megmértem) (tudom ez nem 3x 4x -es, de sajna ennyire volt helyem)
A gyorsabb a mechanikait, a lassabb a bioszűrést látja el.
mindkét pumpa egy kb 9x45 cm és felületű egyszerű TM20 szivacson szív át.
A lassabb 8.5cm/perc míg a gyorsabb 11,5 cm/perc áramlási sebességű.
1 éve működnek és tökéletesen, mindezt kb 6000 Ft-ból.

A problémám az, hogy szeretném 3x 4x átszűrni a vizet és ehhez egy nagyobb pumpa kéne ami jelenleg az áramlási sebességemen növelne. Ezt csak nagyobb szűrőfelülettel tudnám elérni ami szivacsból jelenleg kivitelezhetetlen a hely miatt.
Az akiból kivezetni nem akarom a vizet, tehát csak belső szűrő jöhet szóba.
Ugyanakkor ott a tajal, elég nagy szűrőfelülettel. Volt már ebben az akiban talajszűrőm és jól is működött,- értsd: növények nőttek -ugyanakkor ezt még nem növényes akira készült.

Azért kisérletezem ezzel a "kicsi" akival, mivel szeretnék egy nagyobbat kb 2 év múlva, amibe már a megszerzett tudás birtokában szerelném a technikát.

Szerintetek egy nyomással (alulról felfelé történő áramlás a talajban) működő talajszűrő mennyire jó a növényeknek egy növényes akiban?

 

[keymaker]

Re: Szűrés a növényes akváriumban

Szia Dumber és üdv az akvakertész fórumon!

Adtál egy ötleted, össze fogom foglalni, hogy mit is gondolok a szűrésről, hogy ne kelljen 2000-ben írt mattenfilteres cikkeket belinkelni....
Megvan itt az info a fórumon az általad felvetett problémák és kérdések többségére, csak sajnos kicsit többet kell olvasni hozzá.

A válasz a problémafelvetésedre röviden egyébként annyi, hogy szerencsére alapesetben fölösleges a szűrőn belüli flow vizsgálata és az egész átfolyási sebesség/szűrőteljesítmény kérdésfelvetés.

Elég laboratóriumi körülmények között vizsgálni, hogy egy adott X mennyiségű akváriumvízbe juttatott ammóniát mennyi idő alatt bont le egy Y típusú szűrő és Z típusú szűrőanyag.

Természetesen a DIY topicban abszolutte van helye ilyen jellegű okfejtéseknek, úgyhogy át is mozgattam a hozzászólásainkat ide.

 

[tibicuk]

Re: Szűrés a növényes akváriumban

Sziasztok!

Olvasgattam a hozzászólásokat és sajnos nekem az jön le, hogy mindenki csak azzal foglakozik (ha figyelmetlen voltam akkor elnézést), hogy minnél NAGYOBB szűrési sebességet érjen el..
Sajnos a szűrés szerintem egy kicsit másról szól, hacsak nem pusztán mechanikai szűrésről beszélünk.
Én már 3 éve "tökéletesítgetem" a szűrésemet, és eddig csak a DIY megoldással jutottam kielégítő szűréshez, hacsak nem nyúltam volna mélyen a pénztárcámba.

viewtopic.php?f=7&t=127

Ha ezt elolvasod,mindent meg fogysz érteni.Nincs minden kőbe vésve,de a nagy részét illik betartani egy növényes akinál.

 

[Dumber]

Re: Szűrés a növényes akváriumban

viewtopic.php?f=7&t=127

Ha ezt elolvasod,mindent meg fogysz érteni.Nincs minden kőbe vésve,de a nagy részét illik betartani egy növényes akinál.

Köszönöm a tippet.. ez is hasznos és átböngészem.
Megmondom őszintén, hogy én még nem vagyok olyan szinten, hogy a kémiával álllítsam be az akimat.
Jelenleg ott tartok, hogy több figyelmet fordítok a növényekre mint ezelőtt, tehár nemcsak az fontos, hogy legyen és hogy nőjenek. Sokkal több időt fordítok a berendezésre is...

Az igazi kérdés inkább a talaszűrő lett volna :roll:

 

[Dumber]

Re: Szűrés a növényes akváriumban

Természetesen a DIY topicban abszolutte van helye ilyen jellegű okfejtéseknek, úgyhogy át is mozgattam a hozzászólásainkat ide.

Légyszi hagyd meg az eredeti helyen, mivel nem a MATTENFILTERT kívánnám kiemelni, hanem a talajszűrőt.. (nem is erről írtam, hanem az elvről)
Oda majd leírom, hogy hogyan csináltam.. ha majd lesz időm

Köszönöm

 

[Emperor_]

dumber!

Nem jellemző növényes akvárium esetén talajszűrő használata, iránytól (fentről/le vagy lentről/fel) függetlenül. Egyetlen verseny akváriumban nem láttam alkalmazni.

Mattenfilter igen jó megoldás, több nevelő akváriumnál (nagy halsűrűség, intenzív etetés) is alkalmaztam. Növényesben még nem, ugyanis a 3-4x átforgatást nehézkes megvalósítani Mattenfilter esetén. A nagy átforgatásra pedig szükség van az ammónia mielőbbi szűrőbejuttatása és lebontása érdekében.

 

[jojo]

Re: Szűrés a növényes akváriumban

Természetesen a DIY topicban abszolutte van helye ilyen jellegű okfejtéseknek, úgyhogy át is mozgattam a hozzászólásainkat ide.

Légyszi hagyd meg az eredeti helyen, mivel nem a MATTENFILTERT kívánnám kiemelni, hanem a talajszűrőt.. (nem is erről írtam, hanem az elvről)
Oda majd leírom, hogy hogyan csináltam.. ha majd lesz időm

Köszönöm

Én alkalmaztam a fordított talajszűrést, a tiszta vizet alulról nyomattam be.Van amelyik növény bírta, van amelyik nem.(ne kérdezd, melyik igen és melyik nem már nem emlékszem mert sokféle volt)

Több ember irományait olvastam, vak akinek sokkal szebbek lettek a növényei, van akinek megálltak a növésben, stagnáltak.

Ezt ki kell tapasztalni ha van rá mód, hogy melyik bírja.

 

[NZoli]

Egy hozzászólásomban már írtam, hogy mi a különbség a növényes akvárium és a sügéres akvárium szűrése között (Nekem van mindkettő és a sügisben nincs, vagy kevés a növény, így ellentéte a növényesnek).
Szerencsére egyre több akvarista téved erre a fórumra és meglepődnek bizonyos módszereken, mind pl. a szűrés.
A matten-szivacsszűrő másra jó, más feladatot lát el, nekem is van egy sügérnevelőben, oda kitűnő.
A legfontosabb különbség a halas akikkal szemben a kevés hal-sok növény, a nitrát itt tápanyag, nem csökkenteni kell, hanem hozzáadni, így a szűrés fő feladata az a ammóniából nitrátot gyártani gyorsan.
Javaslom én is a leendő akvakertészeknek, tanulmányozzák át a fórumot, és néhány akvakertész kitűnő blogját.

 

[Dumber]

Köszönön a reakciókat.
Sajnos a moderátor is féreértett és nem a Mattenről akartam írni, csak annak az elméletéről és a szűrés számítási részéről.
Ugyhogy ha van lehetőség akkor inkább a "Talajszűrő" legyen a topik címe ne a MATTEN.
Sajnos más fórumokon is vegyes képet kaptam a talajszűrő-növény kapcsolatáróé.
Nekem is volt pont ebben az akiban évekkel ezelött az EHEIM nyomóágára kötve egy Y elágazással, de már sajna nem emlékszem miért kapcsoltam ki (talán azért mert nem volt megfelelő az áramlás a maradék vízzel).
Ha az emlékeim nem csalnak akkor az én növényeim egész jól fejlődtek (sajna már az emlékezetem sem a régi - öregszem ) Én olyan akit szeretnék amiben kertészkedem egy kicsit, de a halakról azért nem mondanák le, ugyanakkor elég kevés helyem van (lesz) szűrőre. Ezért is gondolkodom a talajban.

Ha lehet ide sokan megírhatnák a tapasztalataikat, feltéve ha a moderátor átnevezi a cimet

 

[viktorlantos]

Köszönön a reakciókat.
Sajnos a moderátor is féreértett és nem a Mattenről akartam írni, csak annak az elméletéről és a szűrés számítási részéről.
Ugyhogy ha van lehetőség akkor inkább a "Talajszűrő" legyen a topik címe ne a MATTEN.
Sajnos más fórumokon is vegyes képet kaptam a talajszűrő-növény kapcsolatáróé.
Nekem is volt pont ebben az akiban évekkel ezelött az EHEIM nyomóágára kötve egy Y elágazással, de már sajna nem emlékszem miért kapcsoltam ki (talán azért mert nem volt megfelelő az áramlás a maradék vízzel).
Ha az emlékeim nem csalnak akkor az én növényeim egész jól fejlődtek (sajna már az emlékezetem sem a régi - öregszem ) Én olyan akit szeretnék amiben kertészkedem egy kicsit, de a halakról azért nem mondanák le, ugyanakkor elég kevés helyem van (lesz) szűrőre. Ezért is gondolkodom a talajban.

Ha lehet ide sokan megírhatnák a tapasztalataikat, feltéve ha a moderátor átnevezi a cimet

Mivel az első hozzászólásod jó része a matten témáról szólt javaslom inkább nyiss egy tiszta topikot a talajszűrési kérdésedről.
Legalább nem lesz kavar.

 

[becherovka]

Helló!

Olvasgatva ezt a topikot találtam pár hasonlóságot azzal, amit a közeljövőben meg szeretnék valósítani a saját akváriumomban is, de előtte ki szeretném kérni a véleményeteket a dologgal kapcsolatban!
Az akváriumom méretei miatt sajnos(anyagi megfontolásból) nem kivitelezhető, hogy teljesen beültessem növényekkel, így ezeket kisebb-nagyobb szigetekben telepítem majd, értelemszerűen táptalajt is csak ezekre a részekre helyezek az ajzat alá. A maradék nagyobb 2-4mm-es kaviccsal feltöltött tisztások alá pedig talajszűrőt szeretnék elhelyezni, ami nem teljesen a szokványos módon működne(kerestem a fórumon hasonlót, hogy nehogy leírjam még egyszer ugyanazt, de pont ilyet nem találtam). Az elgondolásom az lenne, hogy a talajszűrő összeömlő csövének(amiben a légporlasztó felfelé áramoltatja a vizet) a tetejére egy kb bögre méretű kis nyitott tetejű tartályt helyeznék el, ennek a felső fele a víz színe felett helyezkedne el. A változtatás a szokványos talajszűrőktől eltérően annyi lenne, hogy a porlasztó által felpumpált víz nem az akvárium felső vízrétegébe kerülne vissza, hanem a kis tartály aljából a növényes szigetek alá azok (táp)talajába vezetné vissza egy-egy cső(ahány növénysziget, annyi cső), mivel a kis tartály pereme a víz szint felett van, így a felpumpált,a talaj és bacik által megszűrt víz csak a növények alá vezető csöveken tud visszatérni az akváriumba, egyenesen a növények gyökereihez. Mivel itt kimondottan lassú áramlásról beszélünk, szerintem csak jó irányban befolyásolhatja a növények életét. A növények tápozását is ezen keresztül tervezem megoldani, úgy hogy a kis tartályba öntöm a tápszert, amit így a lassú vízáram szintén egyenesen a növények gyökereihez és pufferkén szolgáló táptalajba juttatna. Ebben az esetben a dolog lassúsága előny lehet, hisz így a növényeknek és a táptalajnak is több ideje lenne felvenni/raktározni a tápanyagokat.
Ha sikerül jó illusztrációt készítenem azt is felrakom, addig is várom a hozzászólásaitokat!

 

[A. Kavicsos]

Szia becherovka!

A táptalajt ebben az esetben elhagynám, mert valószínű akárnilyen lasú az áramlás idővel fölfelé kimosná a nyílt víztérbe, ami elszineződést, zavarosodást, algásodást okozna.

Egy rajz azért segítene, mert lehet nem jól értelmeztem az elképzelésed!
Azért várd meg más véleményét is!

A.ttila

 

[becherovka]

Szia!
Konkrétan a táptalajt mosná ki, vagy csak a benne lévő tápanyagokat? Mondjuk már olvastam olyat a fórumon, hogy ezek a táptalajok idővel szétesnek, elmorzsolódnak... Erre gondoltál?
Az illusztráció készülődik!

 

[Kovi Boy]

Sziasztok
Hol lehet kapni TM20 vagy TM30-as szivacsot jó nagy táblában? Mondjuk 60x60 vagy 100x50 stb. méreten egy 60cm-es aki hátoldalára szeretném de egy darabban ezért kérdezem hol lehet nagyobb méretben venni mert 50x50-est már találtam!
Köszi előre is

 

[magzoli]

Sziasztok.Nekem egy 400literes akváriumba van matterem.Mérete 65*50cm.Egy EX-1200l/h külső szűrő szívja a vizet mögötte.Kiváló biológiai szűrést csinál.TM-50 a szivacs.Gizella utcában van minden méretben.

 

[lewyyke]

sziasztok, valaki tudna segiteni mattenfilterrel kapcsolatban?

 

[Pecás]

Egy régebbi szösszenetem, igaz, akkor nem növényes, hanem sügéres akváriumokhoz készítettem, de kiindulásnak talán megteszi.
Mindegyik példa konkrét -általam- megépített szűrőket mutat be, finomításokkal talán növényesben is alkalmazhatóak:

Pár külső szűrős gondolat

avagy éljen a sufni tuningos házi barkács!


Sokakkal sokszor beszélgettünk arról, hogy gyári, avagy házilag épített szűrőben érdemes-e gondolkodni amikor az akváriumunk szűrését tervezzük.

Hasonlóan az átlag akvaristához, kezdetekben azt hittem, hogy a gyári szűrők (ha már komoly tervezőgárdát feltételezünk egy-egy szerkezet mögött…) nagy valószínüséggel megfelelőek egy akvárium szűréséhez. Ekkor még igencsak a kis akvárium kategóriájában mozogtam, ez max 70 litert jelentett. Meg kell jegyezzem, hogy az ekkor vásárolt Aqua-El 350 l/h-s szűrőm az azóta látottakkal ellentétben jó konstrukció. Hogy miért, azt majd a későbbiekben kifejtem.

Jött a nagy változás: családi házat vettünk és én már jó előre sokkoltam életem párját, hogy ott bizony lesz egy komolyabb akvárium is! Ekkor már megvoltak első afrikai sügereim is, akik megérdemelték volna a tágasabb életteret…

Jött egy közel egyéves csörte a hova és mekkorát témakörben, aztán megszületett a döntés és megrendeltem a „hatalmas” 160x40x60-as medencémet…

…aztán amikor a boltos szólt, hogy elkészült, akkor a tanácsára vettem bele egy belső szűrőt, 900l/h teljesítmény, kb háromszoros vízforgatás, királyság…

… aztán jöttek a telepítés, átrendezés, átalakítás, újabb átrendezés jellegű, mindenkinek ismerős történetek, mindig ráment egy-egy vasárnap, asszony idegrendszere „kissé” megviselve, de ez ismerős.

… aztán ismétlődött rendszeresen mindennek ellenére, hogy látható jelei voltak a szűrés elégtelenségének…

… sztenderd dolgok: gyakori szűrőtisztítás, pedig tudtam már, hogy a minél ritkább lenne a cél, gyakoribb vízcserék, stb, stb…

… aztán megjött az ihlet, építek valami szűrést az akváriumomba, aminek sokszorosa lesz a szűrőfelülete az aktuálishoz képest és némileg még a szűrés teljesítményét is fokozom (itt a víz forgatásának az intenzitására gondolok), igaz, az úszótér róvására…

… olvastam, tervezgettem, telefonon beszéltem tapasztaltabb kollegákkal (így felsorolás nélkül is 1000 köszönet a tanácsokért) és megszületett a „nagy mű”. Az akvárium két hátsó sarkában egy nagyobb alapterületű (kb 22x22 cm-es) a 900 l/h-s szűrő fejével és egy kisebb alapterületű (kb 10x12 cm-es) egy 250 l/h-s szivattyúval. A szerkezet némi átalakítással a mai napig is hibátlanul működik (2005-ben épült) a legnagyobb örömömre.

… köszönhetően a hazai, kizárólagosan az afrikai nagy tavak sügérvilágával foglalkozó oldalnak megismerkedtem egy igazi baráttal, aki első találkozásunk alkalmával úgy fogadott, mintha legalább 10 éve járnánk össze. Nála láttam egy érdekes szerkezetet: egy közös barátunk által épített alsópolcos szűrőt, ami mellől nehéz volt felállnom, nagyon megmozgatta a fantáziámat, de egyelőre még nem volt aktuális. Ez 2007 februárjában volt…

… 2007 őszén elkezdtem a hobbiszobám kialakítását, ide már én is betervezhettem egy hasonlót. Jött az udvarlás az eredeti megalkotójának, nagyon tanulságos beszélgetések a szűrés lényegéről, alapelveiről, végül az én szűrőm megtervezése és kivitelezése. Eredetileg két db 410-es és egy 940-es akváriumot kötöttünk rá és a mester azt mondta, hogy elbírna még többet is. A szűrő mattenfilter és homokszűrő házasítása, 4 db 50x50-es szivacstábla van –villamosságból vett kifejezéssel- párhuzamosra kötve, tehát 1 m2 szivacson halad át egyszerre a víz, az egészet egy 3500 l/h-s szivattyú hajtja. Az akváriumokban afrikai sügerek, növényevők, ragadozók, melyikben milyen, de termetükből, számukból adódóan jelentős tápanyag igénnyel, ennek következtében jelentős mennyiségű végtermékkel. Ha kiszámolom a vízforgatást, akkor maximum másfélszeres és a rendszer még elbírna további akváriumokat is…

Sokat agyaltam, mert jöttek sorba az akváriumjaim, az ismerősök is többször kértek ötleteket, így aztán sokféle rendszert agyalgattam azóta.

Ami a fontos egy szűrő építésénél/tervezésénél: mit is akarok elérni???????

Ha „csak” mechanikai szűrőt, akkor egy jó nagy teljesítményű power head (persze ésszerű határokon belül) és egy -az adott lehetőségek között- lehető leghoszabb szivacstömb. Az, hogy hasáb, avagy henger alakú, az csak esztétika kérdése, nem ez a fő szempont. Ez hatékony, olcsó, a gyakori tisztítása különösebb gond nélkül megoldható. Az, hogy elrejtjük-e egy kamrába, vagy csak úgy belelógatjuk az akváriumba, az megintcsak a „kinek a pap, kinek meg a lánya” kérdéskörbe tartozik.

Ha kicsit már komplexebb szűrést szeretnénk, akkor két út van: vagy azt mondom, hogy két részre osztom, csinálok egy gyors mechanikait és egy lassú biológiait, vagy a kettőt megpróbálom egyben megoldani. Na, itt már jönnek az agyalások, számigálások, hajtépések, stb, stb… …no meg a kinek a pap, kinek a … témakör

A legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a szűrésnél a felület a fontos, nem pedig a mélység (van olyan is, ahol a mélység, de az már egy másik, nagyon speciális dolog, az a denitrátor, amit egy kedves testvérpár mutatott meg, bemérték, működik), illetve tisztában kell lenni azzal, hogy a minél nagyobb felületen a minél lasabb vízáramlás a cél, hogy a nekünk dolgozó bacik elől ne suhanjon el a „kaja”, mint a viccben a nyugdíjas bácsi elől a csigák… Itt maximun 5-6 cm/perc áramlási sebesség az elfogadható.

Ezt úgy tudjuk kiszámolni, hogy a szivattyúnk TÉNYLEGES teljesítményét (l/h) megszorozzuk 1000-el és elosztjuk 60-al, így megkapjuk a szállított vízhozamot cm3/perc formátumban, ezt elosztjuk a vízáramra merőleges felülettel (cm2) és már meg is van a kívánt adat cm/perc mértékegységben. Ha a gyári szűrők szűrőfelületét így kiszámolva megnézzük az áramlási sebességet a szűrőközegen, akkor rájövünk, hogy a biológiai szűrőként árult csodák elég messze vannak a tényleges biológiai szűréstől.

Itt érkeztünk el oda, hogy miért is kell jó sokat törni a kobakot a jó méretezés érdekében.

A következőkben bemutatok néhány általam tervezett oldalpolcos, egy hátsópolcos, illetve egy alsópolcos külső szűrőt.

A korrektség oltárán el kell mondanom azt is, hogy számos alapgondolatot kaptam több barátomtól, rangsort nem biztos hogy szerencsés felállítani, de megnevezetlenül is ismételten köszönöm nekik azokat a gondolatokat, amik nélkül sokkal nehezebben alakult volna ki a fejemben az a kis tudás, ami messze van a tökéletestől, de talán a használható szintet már súrolja.


Tehát elsőre egy sima kétszivacsos oldalpolcos mattenfilter, aminek a megépítéséhez nincs szükség semmi flikk-flakkra, mindenkinek adaptálnia kell a saját medencéjének a méreteihez:



Ehhez kell egy átemelő „pipa”, amit ragasztós PVC idomokból ajánlok összeállítani:



Az alkalmazott cső átmérője mindig az alkalmazott szivattyú teljesítményével kell összhangban legyen. Akkor jó, ha a szűrőben lévő vízoszlop szintje és az akváriumban lévő víz szintje között max. 2 cm van.

Következő fokozatnak egy előülepítővel kombinált szűrőt mutatok be, ahol a szivacs felületét részben „feláldozom”, de az előülepítőnek a lényege az, hogy tehermentesíti a szivacsot, így annak a tisztítási intervalluma lényegesen növelhető. A szivattyú alá betöltött zeolit pedig a nitrát megkötését segíti bizonyos fokig. Ezt vegyi úton teszi, a sárga elszíneződése jelzi, hogy töltet csere esedékes. A zeolit helyett lehet alkalmazni pl siporax-ot, apróra őrölt lávakövet (10-15 mm átmérőjűt) is.



Ugyanez az elv egy másik elrendezésben, ahol a lényeg, hogy az ülepítő rekesz a két szivacs között helyezkedik el, így nagyobb szivacs alkalmazható, igaz, a szűrő szélességi mérete nagyobb lesz. Az szintén fontos, hogy az ülepítő magassága kb 2-3 cm-el kisebb legyen, mint az akvárium/szűrőakvárium magassága, mert itt az ülepített víz át kell bukjon az ülepítő peremén, a többi lényegében megegyezik az előzővel.




Ugyanez a szerkezet egy homokszűrővel is kombinálható. Ide már egy „izmosabb” szivattyú kell, hiszen a homok megmozgatása víznyomást/vízhozamot igényel. Javaslom a sima marosi homokot, vagy a rágcsálók „fürdetéséhez” árusított homokot. Ha valakinek fontos az esztétikum, akkor lehet költeni kvarchomokra meg egyéb ilyen fehér, majdnem liszt finomságú csodákra. Amit nem lehet megúszni: kell egy műanyag csapot (gömbcsapot) beépíteni, amivel a homokszűrőbe áramló víz mennyisége/hozama beállítható.



Egy nagyobb, előülepítővel és homokszűrővel, négy szivaccsal tervezett oldalpolcos, amihez nemcsak felülnézetet készítettem, hanem az oldalnézeten látszik a homokszűrő kialakításának a lényeges eleme is.



Lehet még tovább is variálni az oldalpolcos szűrést, de az alapgondolatokat talán sikerült bemutatni.


Jöjjön egy hátsópolc is a teljesség igénye nélkül:



Persze, az ülepítő kamra nem kötelező, meg az sem, hogy két oldalról emeljük ki a vizet, de ha egy közepes, vagy nagyobbacska (minimum 100-120 cm-es) akváriumunk van, akkor már érdemes elgondolkodni a dolgon. Ez is egy mattenfilter lényegében, így itt is a lehető legnagyobb szivacsfelület alkalmazása a cél.


Jöjjön végül egy alsópolcos szűrő modell is. Ehhez szükséges egy úgynevezett „ablauf”, ami a víz biztonságos kiemeléséhez kell. Ez valamennyi hanghatással jár, így ezzel számolni kell ha pl az ágy mellé a hálószobába, vagy a nappaliban a hifi cucc mellé kerül az akvárium. Nem veszélyes, de a fülünk érzékenysége nem egyforma…

A homokszűrő kialakítása az utolsó oldalpolcosnál látható, ami a fontos: a puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy az akvárium 8-10 cm magasságának megfelelő vízoszlop térfogatának bele kell férnie. Az apró részleteket pü-ben szívesen leírom, ez a méretezés nem bíztos, hogy mindenkit érdekel.

Az alábbi rajzon egy kollegának adott méretű akváriumához tervezett szűrő van, ez nem szentírás, mindig minden akváriumhoz külön-külön kell megtervezni.




Végül pár általános gondolat:

- a víz kiemeléséhez minden esetben a ragasztós PVC csöveket javaslom: könnyű beszerezni őket, vágásuk nem jelent problémát, VINILFIX ragasztóval gyorsan, erősen, garantáltan lég- és csepegés mentesen ragaszthatóak, így a szívó és a nyomó ág kialakításánál is alkalmazható 10bar nyomásig, ez többszöröse az esetünkben elvárandónak.

- az oldal-/hátsópolcos szűrőkhöz megfelel egy megfelelő teljesítményű, már meglévő belső szűrőnk motorja, ha ez nincs elfekvőben, akkor a power head-ek általában bírnak olyan teljesítménnyel, ami elegendő, fölösleges túlmisztifikálni és egy rakat pénzt elkölteni ezekre

- alsópolcos szűrés tervezésénél minden esetben nézzük meg a kinézett modell vízszállítási görbéjét, amit a gyártó az oldalán elvileg közzé kellene tegyen. Az a fontos esetünkben, hogy 1 méteres emelőmagasság mellett kb mennyi a TÉNYLEGESEN szállított víz mennyisége (l/h). Azért 1 méter, mert nagy átlagban a puffer tartályban lévő víz szintje és az akváriumban lévő víz szintje között kb 1 méter a szintkülönbség és ezt kell leküzdenie a szivattyúnak. Felejtsük el a dobozon megadott csábító vízhozamot, mert kevés kivételtől eltekintve azt 0 cm emelőmagassághoz adják meg, illetve a néha gigászinak tűnő emelőmagasságot, mert olyan magasság mellett legfeljebb csöpögni fog a cső végén a víz. Amire még nem árt odafigyelni, hogy a kiválasztott szivattyú a számunkra szükséges vízhozamot/emelőmagasságot milyen fogyasztással hozza létre.


Hírtelenjében kb ennyit szerettem volna elmondani, ha valakit komolyabban/mélyebben érdekel a dolog, az ismereteim, tapasztalataim erejéig szívesen állok a rendelkezésére pü-ben, vagy telefonon is.

Jó tervezést, és szépen szűrt vizeket minden érdeklődőnek.

 

[samss]

Jó látni, hogy nemcsak gyári külső szűrővel lehet eredményesen akváriumot működtetni. (y)
Az utolsó ábrán szereplő szűrő milyen méretű medencéhez lett tervezve?
Igaz, hogy nem tartozik szorosan a matten filter témához, de ha már megemlítetted a fluidized bed filter (homokszűrő) is megérdemelne szerintem egy bővebb kifejtést.

 

[Pecás]

Az utolsó egy alsópolcos, ezért a puffer tér.
Ha az emlékeim nem csalnak egy 1000 liter körülihez terveztem, de 2000 literrel is vígan elbír.
A homokszűrő érdekes dolog, ugyanis nitrát bontásra is alkalmas, bár sok tűrelem kell hozzá, hisz' legalább fél év, mire beáll és igazán dolgozni kezd.

 

[Pecás]

a fluidized bed filter (homokszűrő) is megérdemelne szerintem egy bővebb kifejtést.

Pár gondolat, azt azonban előre kell bocsátanom, hogy nem tudományos igénnyel

A homokszűrő lényege, hogy a benne lévő homokszemcsék elképzelhetetlenül nagy felületet jelentenek, ami miatt hatékony szűrőanyagnak bizonyul.
Nem kell sokat gondolkodni azon, hogy minél kisebb a homokszemek átmérője, egységnyi térfogatú homoknak annál nagyobb lesz a felülete.
Természetesen egy ésszerű határon belül értendő mindez, ugyanis ha az ülepedési hajlama nagyon lecsökken (kb 0,1-0,2 mm-re tenném ezt a határt), akkor vagy nagyon nagy tér bővülés kell az ülepítéshez -ami pazarlás- vagy pedig nem tudjuk megakadályozni a homok szivattyúba kerülését, ami tönkreteszi a rotorunkat.

A homokszűrőket alapvetően két csoportba sorolnám:
- lebegtetett homokszűrő,
- nem lebegtetett homokszűrő.

Az első lényege, hogy nagyon apró szemcséjű homokot alkalmazunk és a vízhozamot szabályozó csappal tudjuk beállítani a lebegtetés mértékét (ezt úgy szoktuk mondani, hogy széthúzzuk a lebegő homokot). Itt arra kell figyelni, hogy maradjon meg a homokszűrő térből annyi, ami a biztonságos visszaülepedéshez kell.
Pár éve kereskedelemben kapható volt még (meglepően kis térfogata ellenére jól/hatékonyan működő) ilyesmi.

A nem lebegtetett homokszűrőnél a homokot "csak bugyogtatjuk", itt értelemszerűen nagyobb szemcseméretű homokot alkalmazunk, vagy a vízhozamot csökkentjük jelentősen.
Nálam ez a verzió van, kb fél vödörnyi homok van benne, 2008 tavasza óta hibátlanul működik.

A visszaülepedést (ami elengedhetetlen, bármelyik verziót alkalmazzuk) két féle képpen tudjuk biztosítani:
- az alkalmazott vízoszlop magasságát úgy osztjuk be, hogy a lebegtetés felső határa még biztonságos távolságban legyen a vízoszlop tetejétől, így a kisebb szemcséket sem sodorja magával a szűrőn átfolyó víz
- úgy alakítjuk ki a homokszűrő rekeszét az épített szűrőn belül, hogy a rekesz keresztmetszetét hirtelen többszörösére növeljük, ami az áramlási sebesség drasztikus csökkenését okozza, így a víz "leejti" a homokszemeket.

Ami a meglepő teljesítményét illeti, kb 1 liter homok/1000 liter víz az az alsó határérték, ahol már hatékonynak bizonyul. Hatékonyságáról annyit, hogy előszeretettel alkalmazzák uszodatechnikában, ahol sok köbméter vizet kell tisztítani folyamatosan.

Egyetlen "hátrányt" tudok említeni: az bizonyított, hogy a homokszűrő alkalmas nitrát bontásra, viszont körülbelül fél év, mire a nitrát bontó baktériumok olyan szinten elszaporodnak, hogy hatékonyan teszik ezt.