• Külső szűrőt keresel?

    Akkor a következő szűrőket áttekintő tájékoztató oldal neked készült. Gyári adatok, Green Aqua ajánlás és a fontosabb paraméterek. Szűrő választási tájékoztató.

    Tudtad, hogy az EHEIM 2275-ös szűrője az egyik legnépszerűbb termék a Professional 3 szériából? A Green Aqua-ban ezt a szűrőt önállóan 120-180 literes akváriumokhoz használjuk. 240 literes akváriumaink alatt két ilyen szűrő dolgozik tökéletesen.

    Ha szűk a keret, megfelelő alternatíva lehet a Tetratec EX 1200-as szűrő. A szűrőanyagokat később itt érdemes cserélni, de induláshoz megfelelő lehet.

    Tipp: Ha egy kis Purigennel kiegészíted a szűrőd, a vized kristálytiszta és színtelen lesz.

    További külső szűrők a Green Aqua kínálatából.

  • Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Légpumpa, avagy miért nem tudsz aludni!?

Amit írtál, maradéktalanul igaz, de mint fentebb írták: ha a vízfelszínt mozgatja a szűrőd (hullámzik, fodrozódik) valamennyire, akkor az oxigén beoldás biztosítható.
Ha ennek a mértéke nem megfelelő, na onnan kezdve van létjogosultsága a szellőztetésnek (pl pár mm híján színültig van az akvád és nem lehet megengedni a legkisebb, 0,5-1 cm-es hullámzást sem)
A cél itt szerintem nem is annyira az oxigén beoldása, hanem a fölös co2 kihajtása a vízből (nem kékül vissza a dc eléggé).
Azt hozzá tenném, hogy nálam soha nem volt esti levegőztetés/csobogtatás, mert elegendő a normál vízmozgás, eddig soha nem volt vele gondom. :
 
A cél itt szerintem nem is annyira az oxigén beoldása, hanem a fölös co2 kihajtása a vízből (nem kékül vissza a dc eléggé).
Azt hozzá tenném, hogy nálam soha nem volt esti levegőztetés/csobogtatás, mert elegendő a normál vízmozgás, eddig soha nem volt vele gondom. :
Azért ,ha több nagyobb hal van és sok virág, nemárt az oxigén...
 
Azért ,ha több nagyobb hal van és sok virág, nemárt az oxigén...
Az biztos, de hatékonyságban jobb a vízfelszín mozgatása, a legjobban ott oldódik be az oxigén. A beporlasztás az nagyon messze elmarad, mivel az oxigén nehezen oldódik be a vízbe, inkább csak a víz átmozgatására jó. ;)
 
Az biztos, de hatékonyságban jobb a vízfelszín mozgatása, a legjobban ott oldódik be az oxigén. A beporlasztás az nagyon messze elmarad, mivel az oxigén nehezen oldódik be a vízbe, inkább csak a víz átmozgatására jó. ;)
Ezzel vitatkoznék. A víz alá kerülő buborékok, a csobogás, a porlasztóköves levegőbejuttatás sokkal hatékonyabb beoldó, mint csak a sima felszínmozgatás. A túltelepített társas akváriumokban sem szokott különösebb gond lenni, ha van egy megfelelő mennyiségű légpumpás levegőbejuttatás a szűrés mellett. Az oxigénhiány inkább a növényes akváriumok velejárója, mert azokat kímélni kell az aktív csobogástól, de többnyire nem szokott baj lenni, mert alul vannak telepítve halakkal. Éjjel lehet gond, meg nagy melegben. Növényes akváriumoknál meg a túlméretezett szűrések is erős oxigénfogyasztók lehetnek.
De így van ez a természetben is. Patakok, folyók felső folyása tele van vízesésekkel, aktív csobogókkal, sok az oxigén, lubickolnak benne a pisztrángok. Aztán lefelé haladva megnyugszik a folyása, kevesebb oxigén is lesz benne, de több CO2 és a hajtásos növények is inkább ezeket a nyugodt folyású részeket kedvelik, vagy a tavakat. Nyáron nagy melegben tavakban, lassú folyókban is gond szokott lenni az oxigénszint, olyankor pusztulnak tömegesen a halak. A szél olyankor hiába fodrozza a vízfelszínt, nem ér semmit. Csobognia kell, hogy gyorsan és nagy mennyiségben telítődjön oxigénnel.
Sokan úgy tartják, hogy a buborékokból nem oldódhat ki oxigén, mert rövid ideig vannak a vízben. Viszont folyamatosan jönnek a buborékok, így olyan, mintha állandó kapcsolatban lenne a vízzel. Sok kicsi sokra megy. A buborékokat úgy is fel lehet fogni, mint a felszín felületének megnövelése. Ugyanúgy oldódik belőlük oxigén, sőt még jobban, mert erős áramlás veszi körül a pici gömbfelszíneket. A levegő elporlasztásával az adott térfogathoz nagy felszínt tudunk társítani és a felszínnövelés miatt is fog megnőni a gáz oldódása a vízbe.
 
Utoljára módosított:
Ezzel vitatkoznék. A víz alá kerülő buborékok, a csobogás, a porlasztóköves levegőbejuttatás sokkal hatékonyabb beoldó, mint csak a sima felszínmozgatás. A túltelepített társas akváriumokban sem szokott különösebb gond lenni, ha van egy megfelelő mennyiségű légpumpás levegőbejuttatás a szűrés mellett. Az oxigénhiány inkább a növényes akváriumok velejárója, mert azokat kímélni kell az aktív csobogástól, de többnyire nem szokott baj lenni, mert alul vannak telepítve halakkal. Éjjel lehet gond, meg nagy melegben. Növényes akváriumoknál meg a túlméretezett szűrések is erős oxigénfogyasztók lehetnek.
De így van ez a természetben is. Patakok, folyók felső folyása tele van vízesésekkel, aktív csobogókkal, sok az oxigén, lubickolnak benne a pisztrángok. Aztán lefelé haladva megnyugszik a folyása, kevesebb oxigén is lesz benne, de több CO2 és a hajtásos növények is inkább ezeket a nyugodt folyású részeket kedvelik, vagy a tavakat. Nyáron nagy melegben tavakban, lassú folyókban is gond szokott lenni az oxigénszint, olyankor pusztulnak tömegesen a halak. A szél olyankor hiába fodrozza a vízfelszínt, nem ér semmit. Csobognia kell, hogy gyorsan és nagy mennyiségben telítődjön oxigénnel.
Ettől még az oxigén nehezzen oldódik, nézz utána. ;) Illetve egy fodrozott vízfelület teljes felületén fel tud venni oxigént. Ez igaz a csobogásra is természetesen. A kis buboréko nem sokat érnek, mert elszöknek a vízből.
 
Közben kiegészítettem a hozzászólást, tehát a felületnövelésen van a lényeg. Az oxigén nehezen oldódik vízben, de pont a fordítottja igaz rá, mint a CO2-re. Erős rázogatás, csobogás hatására kerül több oxigén a vízbe. Nehezen oldódik, de benne is marad a vízben, nem diffundál ki könnyen belőle, mint a CO2.
De igazából csak játssz el a gondolattal, hogy ha egy túltelepített akváriumot akarsz létrehozni, melyik a megfelelőbb módszer? Motoros szűréssel a felszín enyhe mozgatása, vagy még plusszban a szűrés melletti erős levegőztetés, esetleg felszíni csobogtatás. Melyik esetben fogod tudni jobban túltelepíteni az akváriumot?
 
Utoljára módosított:
[...] a fölös co2 kihajtása a vízből [...]
Akkor minek annyit beoldani, ha utána meg ki kell hajtani? :cautious:

@pzs80, amit a #104-es hozzászólásban írsz - szerintem - nem valósul meg olyan jelentős mértékben, hogy valóban érdemes mennyiségű oxigén oldódjon be a vízbe. Miért? Mert ez nem egy patak/folyó méretű víz. (itt jegyezném meg, hogy a víz mozgása okozza a hatékony szellőzést /oxigéndús víz/)

@Molroth fórumtárs leírta: "egy fodrozott vízfelület teljes felületén fel tud venni oxigént"
 
Tulajdonképpen nem értem miről vitatkozunk. :D Hiszen a porlasztás csak hozzáad a felülethez, nem vesz el belőle. De ugyanígy a csobogás is növeli a felületet. Nagyobb felület, erősebb áramlás, több beoldódás. Persze csak oxigén esetében, a CO2 a nyugalmat szereti. :)
 
Akkor minek annyit beoldani, ha utána meg ki kell hajtani? :cautious:

@pzs80, amit a #104-es hozzászólásban írsz - szerintem - nem valósul meg olyan jelentős mértékben, hogy valóban érdemes mennyiségű oxigén oldódjon be a vízbe. Miért? Mert ez nem egy patak/folyó méretű víz. (itt jegyezném meg, hogy a víz mozgása okozza a hatékony szellőzést /oxigéndús víz/)

@Molroth fórumtárs leírta: "egy fodrozott vízfelület teljes felületén fel tud venni oxigént"
Azért kell annyit beoldani, mert az (is) táplálja a növényeket - de csak a fény fázisban. Utána a megmaradt co2 mellé még plusz co2-t termelnek, és közben oxigént fogyasztanak.
 
De így van ez a természetben is. Patakok, folyók felső folyása tele van vízesésekkel, aktív csobogókkal, sok az oxigén, lubickolnak benne a pisztrángok. Aztán lefelé haladva megnyugszik a folyása, kevesebb oxigén is lesz benne, de több CO2 és a hajtásos növények is inkább ezeket a nyugodt folyású részeket kedvelik, vagy a tavakat.
Ugye nem ilyesmikre gondoltál:
Fontinalis_antipyretica_3.jpg


P1140760.JPG


P1140762.JPG


buvar-buvarkodas-buvartura-magyarorszag-tata-fenyes-forras-patak.jpg


Az alsó folyásokon, megnyugodva inkább ilyesmik szoktak lenni:

kagylot_1.jpg


318.JPG


P1110310.JPG


Nuphar.lutea.3695.jpg


06.jpg


Azért nem lehet ezt kijelenteni ennyire kategorikusan,mert az adott víz oldott ásványi- és tápanyag tartalma (és még jópár egyéb dolog) erőteljesebben befolyásolja a víz növényvilágát, mint az, hogy éppen hegyi patak/folyó, vagy alföldi (mondjuk dévér szinttáj) vízfolyás a vizsgált alakulat.

Ha megnézel Nagy-Britanniai, vagy mondjuk Bosnyák pisztrángozós, galócázós filmeket, sokszor szembesülsz feltűnően sok növénnyel benépesült vizekkel, noha az adott víz egyértelműen hegyi (pisztráng, vagy pér szinttáj) vízfolyásnak minősül, ugyanakkor számtalan példát lehet találni olyan vizekre, amik nem rohannak, de a növényviláguk sokkal szegényesebb, mint sok hegy-, dombvidéki víznek.
 
Azért kell annyit beoldani, mert az (is) táplálja a növényeket - de csak a fény fázisban. Utána a megmaradt co2 mellé még plusz co2-t termelnek, és közben oxigént fogyasztanak.
Ez így van: fény --> fotoszintézis --> oxigén termelés
Éjjel (fény hiánya) oxigén felhasználás --> CO2 termelés, tehát a "szellőztetés" létjogosultságához kétség nem férhet!
A mikéntjéről meg korábban értekeztünk.
 
Egyetértek @Molroth -al, hogy a víz fodrozása lényeges. Sőt a hártya képződését is gátolja. De amég nemhasználtam légpumpát, a halaim pipáltak. Igaz nálam dzsungeles az akvárium, és kicsit túltelepített főleg vitorláshalakkal. Lehet parvulával, hc val és pár neonnal azért más lenne a helyzet... De így mindenképp kell a levegőztetés ,ráadásul még a co2-m is éllesztős (még :)) és azt pontosan szabályozni lehetetlen.
Szerintem a levegőztetés nem árt!
A hatékonysága meg szerintem sokban függ a porlasztótól. Minél apróbbak a bubik annál nagyobb a felület a sok kicsi sokra megy elven, és lasabban is emelkednek tehát tovább vannak vízalatt.
Plussz nálam a hátonúszó harcsa még bele is fekszik a közepébe. Jacuzzizik! :D
 
Azért nem lehet ezt kijelenteni ennyire kategorikusan,mert az adott víz oldott ásványi- és tápanyag tartalma (és még jópár egyéb dolog) erőteljesebben befolyásolja a víz növényvilágát, mint az, hogy éppen hegyi patak/folyó, vagy alföldi (mondjuk dévér szinttáj) vízfolyás a vizsgált alakulat.

Ha megnézel Nagy-Britanniai, vagy mondjuk Bosnyák pisztrángozós, galócázós filmeket, sokszor szembesülsz feltűnően sok növénnyel benépesült vizekkel, noha az adott víz egyértelműen hegyi (pisztráng, vagy pér szinttáj) vízfolyásnak minősül, ugyanakkor számtalan példát lehet találni olyan vizekre, amik nem rohannak, de a növényviláguk sokkal szegényesebb, mint sok hegy-, dombvidéki víznek.

Most lebuktam. :D De ha már vízinövények elterjedése a téma, akkor találtam egy érdekes hidrobotanikai jegyzetet, ami esetleg akvakertészeknek is érdekes lehet. Én már beleástam magam, elég testes írás. :)

http://tiszaki.atomki.hu/Joomla/images/sampledata/Files/Hidrobotanika-jegyzet.pdf
 
Eheim air pump-okhoz is kell visszafolyásgátló? (Eheim air pump 400) A gyári csomagban a pumpa van és két fekete "golyó" kinézetű porlasztó. A porlasztóba be van építve a visszafolyásgátló? Nem találok infót, a cucc meg nincs nálam, de hétvégén meg beüzemelnénk.

Ha be is van építve, szerintem érdemes beiktatni egy-vagy két visszafolyásgátlót, abból baj nem lehet. Pár száz forintos tétel, pl. a Tetra elég megbízható.
 
Sziasztok!

Tudnátok ajánlani halk légpumpát viszonylag elfogadható áron?

Egy hónap alatt már a második, amivel befürdök. Az egyik alapból hangos volt, a másodiknak a mágnese elkezdett hozzáverődni a a tekercshez 1-2 hét alatt.

Nem kellene semmi extra, csak egy kivezetése legyen és minél halkabb legyen. 25 literes akváriumhoz lenne, nem kell, hogy nagy kapacitású legyen.

Köszönöm!
 
Sziasztok!

Tudnátok ajánlani halk légpumpát viszonylag elfogadható áron?

Egy hónap alatt már a második, amivel befürdök. Az egyik alapból hangos volt, a másodiknak a mágnese elkezdett hozzáverődni a a tekercshez 1-2 hét alatt.

Nem kellene semmi extra, csak egy kivezetése legyen és minél halkabb legyen. 25 literes akváriumhoz lenne, nem kell, hogy nagy kapacitású legyen.

Köszönöm!

Nekem egy Tetratec APS 50-es van 25 literes akváriumhoz és elég csendes, én aludni is tudok mellette(plusz a csobogás :) ), persze relatív, hogy ki mit tart csendesnek. Lehet, hogy erre a méretre nem a legolcsóbb, de megbízható. Lehet venni hozzá pótmembránt is karral együtt.
 
Sziasztok!

Tudnátok ajánlani halk légpumpát viszonylag elfogadható áron?

Egy hónap alatt már a második, amivel befürdök. Az egyik alapból hangos volt, a másodiknak a mágnese elkezdett hozzáverődni a a tekercshez 1-2 hét alatt.

Nem kellene semmi extra, csak egy kivezetése legyen és minél halkabb legyen. 25 literes akváriumhoz lenne, nem kell, hogy nagy kapacitású legyen.

Köszönöm!
Az Eheim 100-as vagy a Schego is jó. Már javasoltam másoknak is itt a fórumon: bele kell lógatni egy befőttesüvegbe. Gyakorlatilag nem lehet hallani. A másik, hogy ne fojtsd le! Engedd maxon menni, és egy kört csinálj a levegőcsőből. Egy T-elosztóval vezesd ki belőle a levegőt.
 
Back
Oldal tetejére