A BME-n a meghibásodott épület gépészeti elemeket vizsgálták. Az élettartam 25-30 évre volt becsülve de meghibásodás előfordult 3. hónap, és 3.év között is. Mindent vizsgáltak még a fűtővíz mintát is, mert hogy az alumínium elemek egy idő után elfogytak.
Csak azoknak írtam a bevezetőt akik esetleg majd nem akarják végigolvasni a vizsgálatot:
A hibás radiátorokat leszerelve, azokból sötét szürke színű víz volt üríthető, amely szürkés fehér por jellegű korróziós terméket tartalmazott.
Egyetlen berendezésnél sem találtunk olyan szabálytalan szerelést, ahol a réz fűtőcső közvetlenül csatlakozott volna az alumínium fűtőtesthez. A legtöbb rendszerben a fűtőtestekhez csatlakozó csővezeték – megfelelő szerelvény közbeiktatásával – műanyag volt.
Néhány esetben a teljes rendszer műanyagból készült, az esetek többségében azonban a kazán és az osztó-gyűjtő közötti csőszakaszt fekete acélcsőből, vagy rézcsőből szerelték. Az osztók-gyűjtők anyaga minden esetben sárgaréz volt.
A meghibásodott összekötő csöveket az alkotójuk mentén elmetszve azt tapasztaltuk, hogy a csövekben a szabad keresztmetszet nagymértékben leszűkült, egyes esetekben meg is szűnt a lerakódott korróziós termék hatására.
A fűtési rendszerekből – mielőtt azokat megbontottuk volna - vízmintát vettünk, melynek analitikai vizsgálatát elvégeztettük.
A vízminták vizsgálati eredményeinek egy összefoglaló (jellemző) táblázatát az alábbiakban közöljük.
A réz koncentrációja legfeljebb 0,2 mg/dm3 lehet a fűtővízben, de ezt a határértéket egyetlen esetben sem lehetett kimutatni.
- a vízminták pH értéke (7 …8,5) egyetlen esetben sem közelítette meg a pH=9 értéket, ahol már nagy korróziós sebességgel kellene számolni.
A korrózió kialakulásában a döntő tényező a megengedettnél magasabb oldott oxigén koncentráció.
A vizsgálati eredmények 6 hónap-tól 3 év-ig használt fűtővizekből nyert mintákból születtek, amit előzőleg konyhai ivóvíz csapból töltöttek fel.
A fűtővíz oldott oxigén tartalma nagyobb volt a korróziós folyamatok szempontjából ideálisnak tekinthető 0,10 mg/dm3 értéknél
a CaO tartalom nem érte el a 250 mg/dm3-,
a Cu tartalom a 0,2 mg/dm3 értéket.
A Cl- ion koncentráció,
a pH érték,
a kötött CO2 tartalom is megfelelő volt.
Várható élettartamuk 25 - 30 év.
Kedvező körülmények:
fűtővíz pH értéke 7,0-8,5
fűtővíz oldott O2 tartalma ≤ 0,1mg/dm3
rézion tartalom max. 0,2 mg/dm3
öK<200 CaO
Korrózió sebességét befolyásoló tényezők:
a fűtővíz pH-értéke,
a fűtővíz összetétele (oldott só-, fémion- és oxigén tartalma),
a fűtővíz hőmérséklete,
a fűtővíz áramlási sebessége,
hegesztett kivitelű hőleadóknál a hegesztés minősége
A pH hatása a korrózió sebességére és a korrózió folyamatára
Ha a fűtővíz pH értéke ≥8, akkor a korrózió sebessége erőteljesen nő.
A pH értékének 8-ról 9-re emelkedése háromszoros,
9-ről 10-re emelkedése már tízszeres korróziósebesség növekedést eredményez.
A fűtővíz minőségének hatása a korróziós folyamatokra
A fűtővíz minősége az alumínium felületén képződött védőréteg kialakulását jelentős mértékben befolyásolja.
Szobahőmérsékleten, víz jelenlétében az Al felületén vékony bayerit – A1/OH/3 réteg jön létre.
Forró víz hatására a bayerit réteg kémiailag ellenállóbb
bőhmit – Al2O3H2O réteggé alakul át.
A pórusmentes bőhmit réteg 3,5 – 9,0 pH értékű közegekben a fém kémiai ellenálló képességét növeli.
Stabil ellenálló 0,5 – 0,9 mm vastag bőhmit réteget forró, ionmentes vízben lehet kialakítani.
Hálózati vezetékes vízben 70 - 100°C közötti hőmérséklet tartományban azonban csak instabil réteg alakul ki.
A bőhmit rétegekbe beépülő vízkő és egyéb sók (szennyező anyagok) az agresszív hatásokkal szemben csökkentik a védőréteg ellenállását.
A fűtővíz pH-ja döntő befolyással van a hidroxid-réteg képződésére is. A hidroxid-réteg a lúgos tartományban lazább szerkezetűvé válik, bizonyos esetekben le is oldódik.
Az alacsonyabb pH=6,9 – 7,1 értékű vizekben kisebb a hidrogén fejlődés, tömör, vékony védőréteg keletkezik. A korrózió sebessége kicsi.
