Sziasztok!
Szeretném megosztani veletek az első igazi növényes akváriumom létrehozásának rövid történetét. Nemrég találtam rá erre a műfajra a neten, hát mondhatom azonnal megfertőzött. Az aki adott volt, amely már 5 éve üzemelt hagyományos növényes-halas akváriumként a szükséges minimális technika alkalmazásával. Amikor már úgy éreztem, hogy eleget bújtam a kertészfórumokat és elegendő bátorságot gyűjtöttem, tavaly (2009) decemberben vegyes érzelmekkel nekiálltam a felszámolásának. A célom nem a díjnyertes akváriumok közé való beszállás volt, hanem csak egy dús vízalatti zöldséges kert megalkotása.
A technika:
Méret: 110 x 40 x 50, ami nagyjából 200 liter
Világítás: 3 x 40W T5-ös daylight fénycső, reflektorral
Szűrés: Atman 3338 (1200l/h) külső szűrő kétoldali esőztetővel
CO2: 5 kg-os palack, reduktor, 24 V mágnes szelep, tűszelep, DIY reaktor
Aljzat: JBL Manado + JBL Aqua Basis növény táptalaj
Táp: EI módszer
Az aki telepítéskor - 2010. február:
Telepítés után 2 hónappal egy kicsit átrendezve:
Telepítés után 8 hónappal (2010.október):
A növények:
Előtéri növények
Hygrophila corymbosa 'Compakt'
Riccia fluitans tavi májmoha
Samolus valerandi
Középtáji növények
Microsorum pteropus
Hygrophila stricta Thailand
Echinodorus cordifolius
Alternanthera reineckii Lila papagájlevél
Háttéri növények
Ludwigia repens "Rubin
Ludwigia palustris Heidenreich
Rotala indica
Pogostemon stellatus csillagrotala
Rotala macrandra
Hygrophila polysperma 'Rosanervig'
Pár szóban a technikáról:
Szűrő: Nagyon nem tetszettek benne a zöld be- és kiömlő csövek és a fekete tapadókorongok, ezért nem könnyen, de sikerült szereznem hasonló méretű üvegszerű plexi csövet, amit nagyon könnyű ragasztani, fúrni és felmelegítve méretre hajlítani. A tapadókorongokat is sikerült kiiktatni a látványból, így teljesen észrevétlenül bújik meg az akváriumban a számomra egyik legzavaróbb, de nélkülözhetetlen technikai elem.
Az esőztetőket úgy helyeztem el, hogy mindkét oldalra tettem egyet-egyet. A jobb oldali balra, míg a bal oldali lefelé van irányítva. Ezzel a bal oldali segíti a körfogást. A CO2 reaktor a bal oldali esőztető alá van helyezve, így a CO2-vel dúsított víz a medence alján terül szét.
Tápozás: Mivel a kotyvasztás nem áll távol tőlem, ezért a tápozást az EI módszer alapján képzeltem el. Az adagoló egy plexi tartályból áll, amelyből egy kis szivattyú adagolja a növények számára a tápot naponta. A vezérlést magam terveztem, amelynek a lelke egy otthon talált békebeli időkapcsoló szerkezet, ami 0 és 5 sec között állítható be, amivel pontosan beállítható az adagolandó mennyiség (ml). Mindez a tetőben kapott helyet.
CO2: A már sokat emlegetett hegesztőboltból beszereztem az 5 kg-os palackot, nyomáscsökkentővel, tűszeleppel és 24 Voltos mágnes szeleppel, amely kiválóan működik és tartja a beállított nyomás. A belső mini szökőkút szivattyús reaktor a nagy szikla mögött kapott helyet, így teljesen észrevehetetlen az akváriumban. A képen látható diffuzor lett beépítve a reaktorba.
Vezérlés: Egyelőre mindent mechanikus időkapcsoló vezérel, amiből 4 darab kellett. A világítást két óra vezérli, mivel az egyik cső késleltetve van a másik kettőhöz képest. A világítási idő 9 óra naponta. A CO2 adagolást a tanácsoknak megfelelően egy órával indítom a világítás előtt és egy órával előtte állítom le. Mivel már megvolt egy régi etető automatika a körbeforgós fajtából, ezért ebbe beleépítettem egy érzékelőt, hogy amikor elindul az etetés, akkor a szűrő leáll, majd pár perc késleltetés után újraindul. Továbbá egy olyan gomb is bekötésre került, hogy kézi etetés idejére egy gombnyomásra leálljon a szűrő és a beállított idő (kb. 10 perc) után automatikusan újrainduljon, elkerülendő a feledékenységgel járó kellemetlenségeket. A felhajtható tetőhöz egy mikrokapcsoló csatlakozik, hogy lekapcsoljon kettőt a csövek közül, ha felnyitom a tetőt, mivel igencsak vakító három T5-s csővel szembenézni. A tápadagoló elektronikáját szintén házilag bütyköltem össze. Ezeket részben meg lehet oldani kereskedelemben kapható időrelékkel is, de nekem szerencsére ezek adottak voltak.
Ezzel a kevés elektronikai hozzáépítéssel sikerült elérni azt, hogy az akváriumhoz gyakorlatilag hetente egyszer kell hozzányúlni növénygondozás, készletfeltöltés és vízcsere céljából.
A beindítás (2010. február) után 1 héttel már mindent elborított a barna és a fonal alga. A tanácsok megint beváltak, egy 4 napos sötét kúrával teljesen eltűnt ez a nem túl esztétikus barnaság. Azóta csak úszó fonalalga jelenik meg rendszeresen, ami könnyen eltávolítható. A növényekkel együtt jött csigainvázió most a legfőbb gondom, de remélem a víz savasságától ezek száma is redukálódni fog. A növények közül csak a Rotala indica nem érzi jól magát, a többiek intenzív növekedéssel és buborékolással reagálnak a jó bánásmódra. A riccia pár hét alatt már lassan befutja a teljes aljzatot. Őket rozsdamentes drótból hajlított U alakú rögzítővel tartom lent az aljzaton.
Az aki természetesen még nincs kész, fehér hátteret fogok tenni és még egy kis átrendezés is esedékes.
Köszönet: Nigronak, Keymakernek, Levinennek, Viktorlantosnak és mindazoknak, akik fáradtságot nem kímélve megosztották tapasztalataikat és jó tanácsaikat.
Szeretném megosztani veletek az első igazi növényes akváriumom létrehozásának rövid történetét. Nemrég találtam rá erre a műfajra a neten, hát mondhatom azonnal megfertőzött. Az aki adott volt, amely már 5 éve üzemelt hagyományos növényes-halas akváriumként a szükséges minimális technika alkalmazásával. Amikor már úgy éreztem, hogy eleget bújtam a kertészfórumokat és elegendő bátorságot gyűjtöttem, tavaly (2009) decemberben vegyes érzelmekkel nekiálltam a felszámolásának. A célom nem a díjnyertes akváriumok közé való beszállás volt, hanem csak egy dús vízalatti zöldséges kert megalkotása.
A technika:
Méret: 110 x 40 x 50, ami nagyjából 200 liter
Világítás: 3 x 40W T5-ös daylight fénycső, reflektorral
Szűrés: Atman 3338 (1200l/h) külső szűrő kétoldali esőztetővel
CO2: 5 kg-os palack, reduktor, 24 V mágnes szelep, tűszelep, DIY reaktor
Aljzat: JBL Manado + JBL Aqua Basis növény táptalaj
Táp: EI módszer
Az aki telepítéskor - 2010. február:
Telepítés után 2 hónappal egy kicsit átrendezve:
Telepítés után 8 hónappal (2010.október):
A növények:
Előtéri növények
Hygrophila corymbosa 'Compakt'
Riccia fluitans tavi májmoha
Samolus valerandi
Középtáji növények
Microsorum pteropus
Hygrophila stricta Thailand
Echinodorus cordifolius
Alternanthera reineckii Lila papagájlevél
Háttéri növények
Ludwigia repens "Rubin
Ludwigia palustris Heidenreich
Rotala indica
Pogostemon stellatus csillagrotala
Rotala macrandra
Hygrophila polysperma 'Rosanervig'
Pár szóban a technikáról:
Szűrő: Nagyon nem tetszettek benne a zöld be- és kiömlő csövek és a fekete tapadókorongok, ezért nem könnyen, de sikerült szereznem hasonló méretű üvegszerű plexi csövet, amit nagyon könnyű ragasztani, fúrni és felmelegítve méretre hajlítani. A tapadókorongokat is sikerült kiiktatni a látványból, így teljesen észrevétlenül bújik meg az akváriumban a számomra egyik legzavaróbb, de nélkülözhetetlen technikai elem.
Az esőztetőket úgy helyeztem el, hogy mindkét oldalra tettem egyet-egyet. A jobb oldali balra, míg a bal oldali lefelé van irányítva. Ezzel a bal oldali segíti a körfogást. A CO2 reaktor a bal oldali esőztető alá van helyezve, így a CO2-vel dúsított víz a medence alján terül szét.
Tápozás: Mivel a kotyvasztás nem áll távol tőlem, ezért a tápozást az EI módszer alapján képzeltem el. Az adagoló egy plexi tartályból áll, amelyből egy kis szivattyú adagolja a növények számára a tápot naponta. A vezérlést magam terveztem, amelynek a lelke egy otthon talált békebeli időkapcsoló szerkezet, ami 0 és 5 sec között állítható be, amivel pontosan beállítható az adagolandó mennyiség (ml). Mindez a tetőben kapott helyet.
CO2: A már sokat emlegetett hegesztőboltból beszereztem az 5 kg-os palackot, nyomáscsökkentővel, tűszeleppel és 24 Voltos mágnes szeleppel, amely kiválóan működik és tartja a beállított nyomás. A belső mini szökőkút szivattyús reaktor a nagy szikla mögött kapott helyet, így teljesen észrevehetetlen az akváriumban. A képen látható diffuzor lett beépítve a reaktorba.
Vezérlés: Egyelőre mindent mechanikus időkapcsoló vezérel, amiből 4 darab kellett. A világítást két óra vezérli, mivel az egyik cső késleltetve van a másik kettőhöz képest. A világítási idő 9 óra naponta. A CO2 adagolást a tanácsoknak megfelelően egy órával indítom a világítás előtt és egy órával előtte állítom le. Mivel már megvolt egy régi etető automatika a körbeforgós fajtából, ezért ebbe beleépítettem egy érzékelőt, hogy amikor elindul az etetés, akkor a szűrő leáll, majd pár perc késleltetés után újraindul. Továbbá egy olyan gomb is bekötésre került, hogy kézi etetés idejére egy gombnyomásra leálljon a szűrő és a beállított idő (kb. 10 perc) után automatikusan újrainduljon, elkerülendő a feledékenységgel járó kellemetlenségeket. A felhajtható tetőhöz egy mikrokapcsoló csatlakozik, hogy lekapcsoljon kettőt a csövek közül, ha felnyitom a tetőt, mivel igencsak vakító három T5-s csővel szembenézni. A tápadagoló elektronikáját szintén házilag bütyköltem össze. Ezeket részben meg lehet oldani kereskedelemben kapható időrelékkel is, de nekem szerencsére ezek adottak voltak.
Ezzel a kevés elektronikai hozzáépítéssel sikerült elérni azt, hogy az akváriumhoz gyakorlatilag hetente egyszer kell hozzányúlni növénygondozás, készletfeltöltés és vízcsere céljából.
A beindítás (2010. február) után 1 héttel már mindent elborított a barna és a fonal alga. A tanácsok megint beváltak, egy 4 napos sötét kúrával teljesen eltűnt ez a nem túl esztétikus barnaság. Azóta csak úszó fonalalga jelenik meg rendszeresen, ami könnyen eltávolítható. A növényekkel együtt jött csigainvázió most a legfőbb gondom, de remélem a víz savasságától ezek száma is redukálódni fog. A növények közül csak a Rotala indica nem érzi jól magát, a többiek intenzív növekedéssel és buborékolással reagálnak a jó bánásmódra. A riccia pár hét alatt már lassan befutja a teljes aljzatot. Őket rozsdamentes drótból hajlított U alakú rögzítővel tartom lent az aljzaton.
Az aki természetesen még nincs kész, fehér hátteret fogok tenni és még egy kis átrendezés is esedékes.
Köszönet: Nigronak, Keymakernek, Levinennek, Viktorlantosnak és mindazoknak, akik fáradtságot nem kímélve megosztották tapasztalataikat és jó tanácsaikat.
