• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Hemichromis bimaculatus - Bíborsügér

SMAdrián

Kertész bálvány
Hemichromis bimaculatus - Bíborsügér

[002267].jpg [002270].jpg
  • Tudományos név: Hemichromis bimaculatus (Gill; 1862)
  • Szinonímák: Hemichromis cristatus
  • Magyar név: Bíborsügér
  • Csoport: Sügérek
  • Származás: Nyugat-Afrika, Dél-Guineától Közép- Libériáig
  • Testhossz: 12-15 cm
  • Természetes élőhely: Erdei folyók és patakok, a nyugat-afrikai partvidék mentén.
  • Viselkedés: Területvédő, és agresszív, különösen szaporodáskor. Kisebb, békés halakkal nem helyezhetjük közös akváriumba, mert elpusztítja azokat. Külön a számukra berendezett akváriumban tartsuk őket párban.
  • Táplálkozás: Mindenevő; nem válogatós, megeszi a száraz tápokat is, de rendszeresen adjunk neki élő eleséget, amitől szebb lesz a színezetük. Biztosítsunk számukra növényi táplálékot is, mint pl. spirulina alga, vagy spenót.
  • Szaporítás: Elég könnyű
  • Medence: Minimum 100 literes.
  • Halnépesség: 100 literre 1 pár
  • Dekoráció: Az akvárium legyen dúsan beültetve növényekkel, mégpedig erős gyökérzettel rendelkező növényekkel, mint a Vallisneria és az Anubias. Biztosítsunk számukra sok búvóhelyet virágcserépből, gyökerekből, vagy kövekből.
  • Hőmérséklet: 22-28°C
  • pH: 6-7,8
  • Keménység: 4-18 NK°
  • Várható életkor: 5-10 év
Megjegyzés: A Bíborsügér alapszíne sárgás-zöldes, háta sötét olajzöld, amelyen halvány világos pöttyök találhatóak, viszont szaporodáskor gyönyörű élénkpiros színűre változik, és a világos pöttyök is felerősödnek. Az úszói rózsaszínűek, vagy sárgás színűek, amelyeken kék, vagy vörös színű csíkok láthatóak. Kopoltyúfedője nagy, rajta sötét folt található. Az, aki ívás idején látja ezt a ragyogó bíborban pompázó halat, szinte nem ismeri fel benne a leírt afrikai sügért. Nagyon hasonlít a Hemichromis lifalili-hez (Vérvörös tarkasügér), a különbség annyi, hogy a Vérvörös tarkasügérnek csak két folt van a testén és testhosszuk kisebb, míg a bíborsügérnek van egy extra sötét folt a farokúszó tövében, és valamivel nagyobbra nőnek. További különbség, hogy a H. lifalili alapszíne kissé másabb árnyalatú, pettyei fehérebbek, viszont úszóin alig vannak foltok, ellentétben a H. bimaculatussal.

Érdemes 5-6 fiatal halat beszerezni, és felnevelni, mert így könnyebben választanak párt maguknak, persze ehhez több idő kell. Kifejlett korban már nehezebb megfelelő párokat összeválogatni. Amit egy pár kialakul, érdemes a többi halat kivenni a medencéből, mert a pár megölheti azokat. A kialakult pár egy életen keresztül együtt marad.

Az ívás idején agresszívvé válhatnak, az öreg hímek sokszor még nőstényeiket is tönkreteszik, gyakran még az ember kezét is megharapják. A hímek valamivel talán nagyobbak, de íváskor a nőstények szebb, vörös, zöld pettyekkel díszített nászruhában tündökölnek. Tenyésztésük igen egyszerű, a számukra külön berendezett akváriumot ívás előtt átrendezik maguknak. Kiválasztott kő köré homokgödröket túrnak, és a telepített növényeket — ha útjukba áll — kitépik. A kiválasztott, rendszerint lapos, nagy kőre rakja a nőstény a 200-500 halványsárga ikrát. Jó ivadékgondozók. Az ikrák kb. 72 óra múlva kelnek ki, és ekkor a szülők átmozgatják őket egy, a talajba előre kiásott gödörbe. A nyolcadik nap elúszó kishalak gyorsan fejlődnek, ha elegendő élő eleséget kapnak. A szülők még legalább egy hónapig gondozzák a kishalakat, ezután viszont sokszor újra ívnak. Összeférhetetlen természetével magyarázható, hogy ez a gyönyörű hal mégsem terjedt el széles körben.

 
Ez a fajta sügér megtalálható Magyarországon is a vadon vizeiben, mint pl. Hévízi kifolyóban. Mivel ez egy természetes állandó meleg víz, és télen nem fagy be, vígan elvannak. Egész nyáron a Gyöngyös patakig találhatók. Télen a tó felé húzódnak a víz lehűlés miatt.
 
Sziasztok!

Ez a fajta sügér megtalálható Magyarországon is a vadon vizeiben, mint pl. Hévízi kifolyóban. Mivel ez egy természetes állandó meleg víz, és télen nem fagy be, vígan elvannak. Egész nyáron a Gyöngyös patakig találhatók. Télen a tó felé húzódnak a víz lehűlés miatt.
Valóban sok trópusi hal is megtalálható a hévízi kifolyóban.
Egy tudományos cikk is íródott róla.
Onnan tudom hogy egy rokon faja a Hemichromis guttatus él a kifolyóban (először mikor láttam én is tévesen bimaculatusként azonosítottam, de Pasaréti Gyula mondta hogy írt róla valaki és nem az, igaz nem sok különbség van köztük (csak a pontosság kedvéért)).

A.ttila
 
Sziasztok!


Valóban sok trópusi hal is megtalálható a hévízi kifolyóban.
Egy tudományos cikk is íródott róla.
Onnan tudom hogy egy rokon faja a Hemichromis guttatus él a kifolyóban (először mikor láttam én is tévesen bimaculatusként azonosítottam, de Pasaréti Gyula mondta hogy írt róla valaki és nem az, igaz nem sok különbség van köztük (csak a pontosság kedvéért)).

A.ttila
Köszi Attila a figyelmeztetést, és valójában a Hemichromis guttatus. A színezetűk egy kicsit más meg van rajta még egy pötty.

ELNÉZÉST KÉREK MINDENKITŐL.

De van még egy ami a Hévízi lefolyójában él.

A magyar fordításban mind 3 Bíborsügérnek fordítják. Itt nincs különbség. Viszont a harmadiknak még a formája is más. De mind 3-nak a paraméterek ugyan azok PH,vízkeménység, hőmérséklet, szaporodás, viselkedés....

Hemichromis bimaculatus. Hemichromis guttatus. Hemichromis lifalili.
Hemichromis bimaculatus .jpg. Hemichromis guttatus.jpg. Hemichromis lifalili.jpg.
 
Egy kis érdekesség erről Hemichromis bimaculatus, Hemichromis guttatus, Hemichromis lifalili fajokról:

Amit a múlt évek során tapasztaltam, pontosabban 4 év. Fogságban tartott egy akváriumba, az én észrevételem,az hogy , egy nagyon harcos hal, terület védő, gyilkos, kannibál. Egy medencében tartható 10-20 db is, békésen elvannak, addig még valamely elkezd párosodni. És ekkor jönnek elő a fent említett tulajdonságok. A pár, elkezdik a többieket csipkedni, és addig csipkedik, harapdálják őket, a még meg nem ölik, és utána megeszik őket, és mindegy hogy nagyobb vagy kisebb mint ők. Annyira erős a terület védő ösztönük, hogy ilyenkor egyűt támadják meg a kiszemelt áldozatott. Párzási időszakban nem célszerű tartani más halat a környezetükben.

Úgy 2015 nyarán a Hemichromis guttatus-nak, volt egy olyan 40db szaporulat ami kifejlődött az ikrákból, úgy 2 hónapos korukig, ameddig a párra nem jött megint rá, a párzási időszak 1 hét leforgás alatt, mind a 40 eltűnt. Végül is ikrákat nem rakott le, de valami történhetett, mert a hímet megdögölve találtam. Ezek után beraktam egy másik hímet(amit a Attila @ A. Kavicsos kertész kollega figyelmeztetésével), és beazonosítottam hogy az nem is Hemichromis guttatus, hanem Hemichromis bimaculatus. Igen am, csak ezt 1,5 év után tudtam meg. Azóta 4x párosodtak, le is ikrázott a nőstény,DSCF5854.JPG de nem lett szaporulat. Konklúzió,az hogy ez a 2 faj (Hemichromis guttatus és Hemichromis bimaculatus), képes párosodni, de nem szaporodó képes. És elképzelhető hogy a Hemichromis lifalili fajal is képesek párosodni. Ha jól érzik magukat, szép vörösek, szaporodási időszakban meg tűzvörös. A Ph és a vízkeménységre, nem kényesek, még a csapi vízre sem. Víz cserékor, én rögtön betöltöm a csapvizet. A hideg vízre egy kicsit megszeppenek, és lelassulnak, mert a 22-25 fok nekik az ideális. A hideg vízre megváltoztatják a színüket, egy jó órára.

Még azt tapasztaltam, hogy az etetés, 3 naponta történik, mert ha gyakrabban vannak etetve, képesek ott hagyni. Az étrendjükben szerepel a sügértáp, csonti és giliszta, saláta,spenót, csalán, pitypang. A zöldet azért kapják, mert máskép szétszedik a növényzettett az akváriumban.

Ez itt víz csere után 18 fok:
DSCF6474.JPG
 
Ez most egy másik üveg. Alapterülete 50x60x15. Nagyon kicsik voltak mikor hozzám kerültek és azért is kerültek ebbe az üvegbe. De még mindig jól érzik magukat, amint a videón is látszik. Most először láttam őket párzani. Tehát nekik itt a párzási idejűk. A színűk még csak most kezd megváltozni.

 
Anno (1998) nekem 2 nöstény alakított egy párt külön raktam őket és vígan ívtak. Mindig vártam és bosszankodtam, hogy miért nem kelnek ki. Mire rájöttem, hogy leszbosz párzás van nálam. :LOL::ROFLMAO::ROFLMAO:
 
Anno (1998) nekem 2 nöstény alakított egy párt külön raktam őket és vígan ívtak. Mindig vártam és bosszankodtam, hogy miért nem kelnek ki. Mire rájöttem, hogy leszbosz párzás van nálam. :LOL::ROFLMAO::ROFLMAO:
Ara kíváncsi lennék hogy a ikrákat hova rakták le és hogy elásták e, úgy hogy nem volt hím?
 
Ara kíváncsi lennék hogy a ikrákat hova rakták le és hogy elásták e, úgy hogy nem volt hím?
Kókuszdió belső felületére rakták állandóan. Egyik be utána ki, másik be. És ugye 1 napig szépen gondozták, legyezték és szép lassan megették a kifehéredőket. Aztán eltelt 3-4 hét és kezdődött elölről. Viszont így folyamatosan ívási színben pompáztak.
 
Kókuszdió belső felületére rakták állandóan. Egyik be utána ki, másik be. És ugye 1 napig szépen gondozták, legyezték és szép lassan megették a kifehéredőket. Aztán eltelt 3-4 hét és kezdődött elölről. Viszont így folyamatosan ívási színben pompáztak.
Nem tudom hogy jó értelmezem e. Ha nincs hím akkor nincs megtermékenyítve és akkor az ikrákat nem ássák el. De ez akkor is érvényes ha van hím csak nem termékenyíti meg.
 
Nekem úgy rémlik, hogy nem ástak el a megtermékenyitetlen ikrákat. Kokuszba csak azt vettem észre, hogy egyre kevesebb ikra van.
Persze egy 78-as kiadású horn zsilinszky volt, akkor fekete-fehér kiadásban az oktatóm. (y) Így lehet hogy figyelmetlen voltam!
 
Back
Oldal tetejére