• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Extra bubizás vízcsere után

Képzeljétek mi történt velem... el kezdtek bubizni a növények! :D :D annyit csinálta, hogy a co2 fel vittem 1bubi / 10sec-re :)
Valahol erre felé lehetett a hiba.
 
Nézegettem a topic-okat (nem naplókat) de eddig nem találtam azzal kapcsolatos témát, hogy kinek mikor kezdenek bubizni a növények? Hány óra telik el a lámpa bekapcsolása után mire vad bubizásba kezdenek?

(Ha van ennek topic-ja csak én nem találtam meg, akkor egy modi átteheti. Vagy akár külön topic-ot is kaphat.)

Ha már feldobtam a kérdést akkor válaszolok is rá.
Nálam 9 órát megy a pilács, és kb. a 6. órától figyelhető meg a bubizás, a lekapcsig pedig szépen nő az intenzitása.

Tényleg kíváncsi vagyok más tapasztalatára is, segítene abban hogy el tudjam helyezni a növényeim viselkedését az "éterben".
 
Nézegettem a topic-okat (nem naplókat) de eddig nem találtam azzal kapcsolatos témát, hogy kinek mikor kezdenek bubizni a növények? Hány óra telik el a lámpa bekapcsolása után mire vad bubizásba kezdenek?

(Ha van ennek topic-ja csak én nem találtam meg, akkor egy modi átteheti. Vagy akár külön topic-ot is kaphat.)

Ha már feldobtam a kérdést akkor válaszolok is rá.
Nálam 9 órát megy a pilács, és kb. a 6. órától figyelhető meg a bubizás, a lekapcsig pedig szépen nő az intenzitása.

Tényleg kíváncsi vagyok más tapasztalatára is, segítene abban hogy el tudjam helyezni a növényeim viselkedését az "éterben".

Nekem napi 8 órát megy a világítás és már a 2. órában elkezdenek bubizni a növények.Estére pedig szép nagy bubik nőnek a nagyobb levelek alá, amik idővel útnak indulnak a felszín felé...
 
30l-es low-tech embe beindult a bubizás és egyértelműen a növényekből ami sok-sok blyxa japonica.
a vízcsere filtrált esővízzel történt, szóval talányos a bubizás!
ötletek?
 
Lehetséges, hogy a két kérdéses növény képes a kemény víz bikarbonát-tartalmát felhasználni CO2 forrásnak. Erre jellemzően a 100éve is ismert akváriumi növények képesek, és a te két fajod pont ilyen. Így amíg van bikarbonát a vízben, addig van extra CO2 és bubiznak, ahogy elfogy, nem bubiznak. Ezt igazolni lehetne, ha két vízcsere között minden nap mérnél változó keménységet és pH-t. Ezt nem árt ellenőrizni, mert az ilyen növények nagy tömegben képesek megborítani a keménységet és a pH-t ha bármilyen okból hanyagolod egy kicsit a vízcseréket.
Nálam is megvan a jelenség low-tech CO2 beolddás nélküli akiban. 30-as keménységű csapvízzel cserélek elég ritkán, kábé havonta. Viszont Blyxa és Alternanthea növények is bubiznak. Legközelebb mérek keménységeket csere előtt, hátha igazolódik a feltevésed.
 
Más topikban már kifejtettem, de igazából ide való, ezért bemásolom.:
A minap csináltam egy tesztet, miért bubiznak a növények. (Ez a naplómban is olvasható) Viszont itt egy csomó elmélet született már, de ez a kézzelfogható dolog mindig kimarad. A növényeknél a bubizás akkor kezdődik, amikor az akvárium vize eléri a 100%-os oxigéntelítettséget. Normál esetben villanyoltás elött, ez az oxigénfogyasztók (halak, növények) révén ez csupán kb 80%, vagy ennél kevesebb. Viszont a csapvíznek, még ha pihentetett is, sokkal nagyobb az oxigéntelítettsége ennél. Ez által a vízcsere napján kapnak egy kissebb löketet és sokkal hamarabb eléri, majd meghaladja a bubizáshoz szükséges 100%-ot. Mivel a világitási idő ugyanannyi mint elötte levő nap, igy akár 10-20% al is meghaladhatja az oxigénszint az elözö napit, nagyobb bubizást produkálva a növényeknél.
Ez a fajta bubizás nem keverendő össze az akvárium falán, az elözöleg időszakosan szárazra került részeken lévő gázkicsapódástól...

Fentebb vázolt feltevésem igazolására, csináltam néhány mérést. ( Műszer: WTW 3410)
Nyugalmi állapotban az akváriumom vizének oxigéntelítettsége: 79,2% (6,91 mg/l; 22,1C )
Csappviz oxigéntelitettsége, kiegyenlített hömérsékletnél: 95,3% (8,24 mg/l; 22,2C )
Ha pihentetjük a csapvizet levegővel való aktív érintkezés révén ez az érték nagyobb is lehet, feltéve, ha nincs a vízben kémiai redukáló szer (valamilyen vegyszer), vagy fogyasztó szervezet ( aerob baktérium ).
50 %-os vizcsere esetén a kevert érték: 87,6% oxigéntelítettség (7,61 mg/l; 22,1C)

A számokból, tehát jól látható, hogy a fotoszintetizálás beindulását követően, azonos körülmények közöt,t sokkal kevesebb időre van szükség a telitettségi 100% eléréséhez, mint a vízcsere elötti napon.

Volt itt egy elmélet hogy a vízben lévő bikarbonátok extra CO2-höz juttatják a növényeket, és ettöl van a bubizás. Ez azért sántít, mert pl az Easy Carbo is extra szénforráshoz juttatja a növényeket, de annak használata alapvetően nem okoz ilyen látványos bubizást.

Ha kiváncsiak vagytok, hogyan változnak az oxigéntelítettségi értékek, a lámpa felkapcsolását követő fotoszintézis során, és milyen sok oxigén termelődik egy CO2-vel feltúrbózott akváriumban, olvassátok el a naplómban. :)

(ui: Már gondolkodok egy következő teszten: Miért nem bubiznak a növények low-tech körülmények között? )
 
Már gondolkodok egy következő teszten: Miért nem bubiznak a növények low-tech körülmények között?
Finomíts a feltevéseden, mert bubiznak ott is, legalábbis nálam igen. Részletek a naplómban. Viszont lehet, hogy én nem tudom, hogy mitől Low-tech a lótek.
 
di Lauro, CO2-t mertel ezzel parhuzamosan? Mert a csapviz nem csak hogy tobb oldott oxigent, hanem tobb CO2-t is tartalmaz, ergo olyan mintha nyomatnad bele palckbol, akkor meg tudjuk hogy bubiznak a novenyek.
 
Ez igen!
Más topikban már kifejtettem, de igazából ide való, ezért bemásolom.:
A minap csináltam egy tesztet, miért bubiznak a növények. (Ez a naplómban is olvasható) Viszont itt egy csomó elmélet született már, de ez a kézzelfogható dolog mindig kimarad. A növényeknél a bubizás akkor kezdődik, amikor az akvárium vize eléri a 100%-os oxigéntelítettséget. Normál esetben villanyoltás elött, ez az oxigénfogyasztók (halak, növények) révén ez csupán kb 80%, vagy ennél kevesebb. Viszont a csapvíznek, még ha pihentetett is, sokkal nagyobb az oxigéntelítettsége ennél. Ez által a vízcsere napján kapnak egy kissebb löketet és sokkal hamarabb eléri, majd meghaladja a bubizáshoz szükséges 100%-ot. Mivel a világitási idő ugyanannyi mint elötte levő nap, igy akár 10-20% al is meghaladhatja az oxigénszint az elözö napit, nagyobb bubizást produkálva a növényeknél.
Ez a fajta bubizás nem keverendő össze az akvárium falán, az elözöleg időszakosan szárazra került részeken lévő gázkicsapódástól...

Fentebb vázolt feltevésem igazolására, csináltam néhány mérést. ( Műszer: WTW 3410)
Nyugalmi állapotban az akváriumom vizének oxigéntelítettsége: 79,2% (6,91 mg/l; 22,1C )
Csappviz oxigéntelitettsége, kiegyenlített hömérsékletnél: 95,3% (8,24 mg/l; 22,2C )
Ha pihentetjük a csapvizet levegővel való aktív érintkezés révén ez az érték nagyobb is lehet, feltéve, ha nincs a vízben kémiai redukáló szer (valamilyen vegyszer), vagy fogyasztó szervezet ( aerob baktérium ).
50 %-os vizcsere esetén a kevert érték: 87,6% oxigéntelítettség (7,61 mg/l; 22,1C)

A számokból, tehát jól látható, hogy a fotoszintetizálás beindulását követően, azonos körülmények közöt,t sokkal kevesebb időre van szükség a telitettségi 100% eléréséhez, mint a vízcsere elötti napon.

Volt itt egy elmélet hogy a vízben lévő bikarbonátok extra CO2-höz juttatják a növényeket, és ettöl van a bubizás. Ez azért sántít, mert pl az Easy Carbo is extra szénforráshoz juttatja a növényeket, de annak használata alapvetően nem okoz ilyen látványos bubizást.

Ha kiváncsiak vagytok, hogyan változnak az oxigéntelítettségi értékek, a lámpa felkapcsolását követő fotoszintézis során, és milyen sok oxigén termelődik egy CO2-vel feltúrbózott akváriumban, olvassátok el a naplómban. :)

(ui: Már gondolkodok egy következő teszten: Miért nem bubiznak a növények low-tech körülmények között? )
Ez igen!
 
Back
Oldal tetejére