• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Építsünk akváriumvezérlőt Arduino-ból

Sziasztok!
Regebben en is elkezdtem arduionbol osszerakni egy egyszeru vezerlot, aztan ahogy stagnalt az akvarium projekt, ez is szepen visszakerult a dobozaba..
Viszont most eloszedtem, elinditottam, minden mukodott szuperul de az ora megbolondult, 2022-nel jart epp :D
Szerintem felelesztem, mar csak a moka kedveert is, lattam keszult itt par szuper kontroller, kiprobalom oket:)

Egyelore csak ora, hoszenzor, relek vannak, meg a kijelzo var a sorara, meg valami franko doboz.
 
Sziasztok! Elolvastam a topic-ot, és nagyon megtetszett ez az automatizálási módszere az akváriumnak! Köszönet érte @Victor -nak és a többi itt aktív tagnak :) Latolgatom az esélyeimet, hogy összehozzak egy ilyen vezérlést, és hogy mennyi időbe is tellene vajon.
Bő 10éve végeztem műszerészként, de nem dolgoztam csak nagyon a periférián. Azért az általános fogalmakkal tisztában vagyok ( azt hiszem):p
Programozási ismereteim binálisan és gyakorlatban is "0".
Érdeklődési köröm elég szerteágazó, úgy látom egyéb DIY projektembe is hasznosítani tudnám az ezzel megszerzett tapasztalataimat, viszont idővel általában nem állok jól (ez az egyik ok amiért jól jönne az automatika megépítése)
A kérdésem az, hogy jár, vagy járt-e valaki hasonló cipőben, és èrdemes-e ugarnom? :D
 
A kérdésem az, hogy jár, vagy járt-e valaki hasonló cipőben, és èrdemes-e ugarnom? :D
Én 1993-ban esztergályosként végeztem, szóval még csak közöm sincs az elektronikához :), max annyi, hogy egyszer részt vettem egy 3 napos PLC programozói tanfolyamon, de hozzád hasonlóan elég szerteágazó az érdeklődésem, és hála az internetnek , ma már ebben a témában meg lehet tanulni az arduino programozását, de annyira talán nem is muszáj, mert rengeteg példaprogram, videó van feltöltve, és ha tudod az alapokat, akkor ezekből össze tudod ollózni azt ami neked kell. Nagyjából én is csak ehhez az "ollózgatáshoz" értek, nem vagyok egy nagy szakija a témának, viszont van, hogy rákattanok egy arduinos témára és esténként a netet túrva azért sikerült valamit összehozni, igaz van, hogy félbemaradt a projekt, de majd egyszer elkészül minden ;)
 
Szia @Y-not!?
Én azt tudom mondani, hogy rengeteg időt el tud vinni egy ilyen mikrokontroller összerakása. Szóval ha csak az időn akarnál spórolni, akkor jobban jársz, ha veszel egy kész eszközt (mondjuk tápadagolót), beállítod 5 perc alatt és készen vagy.
Ha viszont izgalmas, tanulságos és nagyon látványos hobbit keresnél, ami jól kapcsolódik az akvarisztikához, vagy akár az okos-otthon témához, akkor ez egy elég jó választás lehet. Nagyon sok minden kapcsolódik hozzá, rengeteget lehet tanulni, de az eredmények is látványosak. Anyagi szempontból szerintem nem nagyon fogja megérni, pl én programozóként ha ugyanezt az időt, amit a forrasztgatásba, meg arduino programozgatásba beleöltem, mondjuk fusi munkákkal töltöttem volna el, kb bármilyen csuda adagolót megvehetnék belőle. De a hobbi ugyebár nem erről szól. :)
 
Én a Siemens Logo-t (smart relay) néztem ki, annak az új verziója elég jó API-val rendelkezik és van Ethernet interfésze. Ami a Logo felé mozgat, az a stabilitás, amit talán némileg magasabb mint az otthon összerakott Arduino. Egyszerűen nem merném az akvát, főleg az faunát az Arduino-ra bízni.
 
Azt hiszem érdemes pár szót szólni az alap hardverekről is, hasznos lehet annak, aki most kezd ismerkedni a témával.
A téma főszereplője az Arduino UNO (vagy Nano) egy nagyon jó tanuló rendszer, de elég komoly korlátai vannak. Stabil, olcsó, rengeteg kiegészítő és példa van hozzá, de kicsi a memóriája, nem fér bele komolyabb program. Egy-egy egyszerűbb funkció vezérléséhez (pl tápadagolás, vagy napkelte-napnyugta effekt) tökéletes választás lehet, de ha olyan vezérlőt szeretnénk, ami egymagában mindent lekezel, akkor biztosan nem lesz elég.
Ha többre vágyunk, de maradnánk az Arduino világban, akkor ott a Mega, ami szintén 5V-os 16MHz-es, de memóriából és portokból 4x annyi van rajta, mint az UNO-kon. Cserébe kicsit drágább is. Illetve a még drágább Due, ami már 3,3V-os 84MHz-es, és rengeteg memóriája van.

Egy másik út lehet az ESP8266 alapú kontrollerek választása. Ezekben már alapból van wifi támogatás is, és az olcsók is (pl NodeMCU v3) tipikusan 4MB Flash és 160kb SRAM memóriát tartalmaznak. (Magyarul 128x akkora programot tudsz beleírni, mint egy UNOba, ami 80x annyi memóriát használhat el.) Kb ugyanannyiba kerül mint egy UNO, használható a fejlesztéséhez az Arduino IDE, de a C++nál magasabb szintű nyelvekkel is lehet próbálkozni (pl Lua vagy JS). Én jelen pillanatban mindenkinek inkább ezt javasolnám az Arduinok helyett!

És persze ott van a legújabb csoda az ESP32 csipes kontrollerek, amiben már van Bluetooth, 2 magos proci, 512kb SRAM stb. Ezzel már igazán komoly dolgokat lehet összehozni.
 
Megosztanék még egy izgalmas dolgot, részben visszakanyarodva ahhoz a kérdéshez, hogy programozási tudás nélkül érdemes-e.
Létezik egy szuper rendszer, amivel újabb dimenziókba emelhetjük a mikrokontrolleres projektjeinket: https://www.blynk.cc/
Nagyon röviden ez egy arduino lib + szerver + mobil app, ami lehetővé teszi, hogy a mobilunkról monitorozzuk és vezéreljük az arduinókat.
Per pillanat így néz ki a mobil appom, amit simán csak összekattintgattam a telón:
Screenshot_20171206-154608.png Screenshot_20171206-154622.png
Az elsőn látom az arduino óráját, hogy mióta fut, a hőmérő és a fényerő adatait, a naplót, hogy mi minden történt (pl tápozáskor logol), és van még 2 gomb, amivel le tudom kapcsolni a szűrőt vagy a fényt (ez nem látszik a képen). A második oldalon (settings) be tudom állítani a világítás idejét és fényerejét, a tápok indítását és mennyiségét. Alul meg kézzel fel tudom tölteni az egyes tápokat, ha épp szükséges lenne. Van amúgy az arduino kódban némi logika, hogy ha lekapcsolom az etetéshez a szűrőt, akkor visszakapcsol egy idő után, ugyanígy a lámpát is visszaállítja ha úgy felejtettem volna.

A lényeg, hogy az egyszerűbb funkciókat konkrétan nulla programkód megírásával is meg lehet valósítani. Közvetlen tudja az arduino pineket vezérelni, ki-be kapcsolások, időzítések, sőt riasztások is beállíthatóak a mobil appban. Ennek persze az a hátránya, hogy ha valamiért leáll a wifi, akkor egyáltalán nem működik semmi, szóval ha nem annyira bízunk a wifi kapcsolatunkban, akkor érdemes az arduinoban megírni a vezérlő funkciókat, és az appot csak konfigurálásra használni (én így csináltam).
Fontos még megemlíteni, hogy szerver tekintetében használhatjuk a blynk.cc felhőben lévő szervereit, de ott egy idő után fizetni kell az appban lévő új widgetekért. Vagy telepíthetünk otthon saját szervert, akkor minden ingyenes, de cserébe az üzemeltetés a mi feladatunk. Nálam a Synology NAS-ra simán felment (java app), de pl egy Raspberry PI-on is elfut gond nélkül.

És itt is megerősítem, hogy nagyon érdemes egy UNO-nál erősebb eszközre építeni a projektet, az utóbbi napok nagy része azzal ment el, hogy hogyan tudom a Nano reménytelenül kevés memóriájába belehekkelni azt a sok mindent, amit kitaláltam... :(
 
Azt hiszem érdemes pár szót szólni az alap hardverekről is, hasznos lehet annak, aki most kezd ismerkedni a témával.
A téma főszereplője az Arduino UNO (vagy Nano) egy nagyon jó tanuló rendszer, de elég komoly korlátai vannak. Stabil, olcsó, rengeteg kiegészítő és példa van hozzá, de kicsi a memóriája, nem fér bele komolyabb program. Egy-egy egyszerűbb funkció vezérléséhez (pl tápadagolás, vagy napkelte-napnyugta effekt) tökéletes választás lehet, de ha olyan vezérlőt szeretnénk, ami egymagában mindent lekezel, akkor biztosan nem lesz elég.
Ha többre vágyunk, de maradnánk az Arduino világban, akkor ott a Mega, ami szintén 5V-os 16MHz-es, de memóriából és portokból 4x annyi van rajta, mint az UNO-kon. Cserébe kicsit drágább is. Illetve a még drágább Due, ami már 3,3V-os 84MHz-es, és rengeteg memóriája van.

Egy másik út lehet az ESP8266 alapú kontrollerek választása. Ezekben már alapból van wifi támogatás is, és az olcsók is (pl NodeMCU v3) tipikusan 4MB Flash és 160kb SRAM memóriát tartalmaznak. (Magyarul 128x akkora programot tudsz beleírni, mint egy UNOba, ami 80x annyi memóriát használhat el.) Kb ugyanannyiba kerül mint egy UNO, használható a fejlesztéséhez az Arduino IDE, de a C++nál magasabb szintű nyelvekkel is lehet próbálkozni (pl Lua vagy JS). Én jelen pillanatban mindenkinek inkább ezt javasolnám az Arduinok helyett!

És persze ott van a legújabb csoda az ESP32 csipes kontrollerek, amiben már van Bluetooth, 2 magos proci, 512kb SRAM stb. Ezzel már igazán komoly dolgokat lehet összehozni.
ESP8266-t én is támogatom.

ESP32... FreeRTOS simán megy rajta ;) [habár ez már kicsit komolyabb dolog mint az arduino]
 
Utoljára módosított:
Szerintem kezdő oldaláról kellene nézni az arduino progrmozását, hiszen ez volt a kérdés. Aki full kezdőként beleveti magát ebbe a vezérlőbe, az nem akar mást mint kiszórni az időkapcsolóit, illetve megoldani azt a problémát amit egy másodperc alapú időkapcsoló beszerzése jelent. Egy high-tech akihoz, kell mondjuk 5 időkapcsoló, Világítás, CO2, és 3 db táppumpa amihez ugye másodperces időkapcsolás kell, Tixi-ben láttam ilyent, ezeknek darabja 5 ezer forint körül van , tehát kapásból 15 ezer, plusz minden pumpához külön táp (vagy 1 táp és 3db 230voltos relé) , szóval alsó hangon 20 ezer és még akkor nem vette meg az ember a táppumpákat. Ahogy nézem ezeknek már elég jól leesett az ára, én még 3 ezer forint körül vettem, de most nézem a nemzetközi aukciós oldalt, hogy már 1500 körül kapható darabja.
Én személy szerint nem látom értelmét a neten keresztüli buherálásnak. Egyszer belőjük a tápok mennyiségét, ha az rendben van akkor azt már minek menet közben piszkálni? CO2-t, világítást se kapcsolgatjuk távolról.
Tehát lényegében ha az ember össze tud rakni egy ilyen komplex időkapcsolót arduino segítségével az untig elég az akvárium működtetésére. Én még annak se látom szükségességét, hogy kijelző vagy nyomógombos állíthatóság legyen rajta, hiszen meddig tart rátölteni egy módosított programot , több tápot, vagy más időben történő világítás kapcsolását szeretnénk. Utána lehet, hogy hónapokig nem nyúlunk majd hozzá. Később max majd lehet fejleszteni ha az ember kedvet kap hozzá, de ezt az alap rendszert kb egy 10-esből össze lehet dobni kínai rendeléssel persze.
 
Megosztanék még egy izgalmas dolgot, részben visszakanyarodva ahhoz a kérdéshez, hogy programozási tudás nélkül érdemes-e.
Létezik egy szuper rendszer, amivel újabb dimenziókba emelhetjük a mikrokontrolleres projektjeinket: https://www.blynk.cc/
Nagyon röviden ez egy arduino lib + szerver + mobil app, ami lehetővé teszi, hogy a mobilunkról monitorozzuk és vezéreljük az arduinókat.
Per pillanat így néz ki a mobil appom, amit simán csak összekattintgattam a telón:
View attachment 44741 View attachment 44742
Az elsőn látom az arduino óráját, hogy mióta fut, a hőmérő és a fényerő adatait, a naplót, hogy mi minden történt (pl tápozáskor logol), és van még 2 gomb, amivel le tudom kapcsolni a szűrőt vagy a fényt (ez nem látszik a képen). A második oldalon (settings) be tudom állítani a világítás idejét és fényerejét, a tápok indítását és mennyiségét. Alul meg kézzel fel tudom tölteni az egyes tápokat, ha épp szükséges lenne. Van amúgy az arduino kódban némi logika, hogy ha lekapcsolom az etetéshez a szűrőt, akkor visszakapcsol egy idő után, ugyanígy a lámpát is visszaállítja ha úgy felejtettem volna.

A lényeg, hogy az egyszerűbb funkciókat konkrétan nulla programkód megírásával is meg lehet valósítani. Közvetlen tudja az arduino pineket vezérelni, ki-be kapcsolások, időzítések, sőt riasztások is beállíthatóak a mobil appban. Ennek persze az a hátránya, hogy ha valamiért leáll a wifi, akkor egyáltalán nem működik semmi, szóval ha nem annyira bízunk a wifi kapcsolatunkban, akkor érdemes az arduinoban megírni a vezérlő funkciókat, és az appot csak konfigurálásra használni (én így csináltam).
Fontos még megemlíteni, hogy szerver tekintetében használhatjuk a blynk.cc felhőben lévő szervereit, de ott egy idő után fizetni kell az appban lévő új widgetekért. Vagy telepíthetünk otthon saját szervert, akkor minden ingyenes, de cserébe az üzemeltetés a mi feladatunk. Nálam a Synology NAS-ra simán felment (java app), de pl egy Raspberry PI-on is elfut gond nélkül.

És itt is megerősítem, hogy nagyon érdemes egy UNO-nál erősebb eszközre építeni a projektet, az utóbbi napok nagy része azzal ment el, hogy hogyan tudom a Nano reménytelenül kevés memóriájába belehekkelni azt a sok mindent, amit kitaláltam... :(

Nah ez már az a szint ami már nekem is bejön :)

@Victor bejegyzésére reagálva, nem mindig az állítgatás a cél, ez mint lehetőség nem rossz, de a monitoring az emészthető formában való megjelenítés, az hogy ez mindig veled van egy tök jó irány. A GHL kb most ért el arra a szintre hogy ezt normálisan tudja, pedig ebben utaznak már egy pár évtizede.
Minden ilyen fejleszés abba az irányba megy, hogy kódsorokat már ne kelljen látnod. Így még szélesebb kört lehet bevonni és fogyaszthatóbbá tenni a terméket. Azoknak akik persze a kód buherálásában és az ezzel való gondolkodásban élik ki vágyaikat mindig ott a lehetőség, hogy azt az utat járják.
 
Kedves @Victor és @mbence! Látom ti értitek mire gondolok (y) Az elsődleges célom nem az időspórolás, mert anyagilag a belefektetett idő... De az alkotás öröme és az elvehetetlen tudás amit azalatt szerzel, na az megéri az időt :D
 
Utoljára módosított:
Én csak monitorozásra használom, de sokkal több benne a lehetőség: Thinkspeak
Akvárium Szoba

Mobil widget így nézne ki ha tennék fel screenshotot. :)
Természetesen @mbence által linkelt blynk is meg tudja jeleníteni ha valakinek az a felület bejövősebb.

ESP8266 on megy sima push mqtt szerverre.

Szoba hő + páramérő kódja (eredeti szerzővel):

Kód beillesztése:
#include <ESP8266WiFi.h>
#include <WEMOS_SHT3X.h>
SHT3X sht30(0x45);

String apiKey = "write kulcs thingspeakhez";
const char* ssid = "wifi neve";
const char* password = "wifi jelszo";

const char* server = "api.thingspeak.com";

float celsius=-100, fahrenheit, humidity = -100;

WiFiClient client;

void setup() {
  WiFi.mode(WIFI_STA);
  WiFi.begin(ssid, password);
 
  while (WiFi.status() != WL_CONNECTED)
  {
    delay(50);
  }
}

void loop() {

 if(sht30.get()==0)
 {
  humidity = sht30.humidity;
  celsius = sht30.cTemp;
 
  if (client.connect(server,80))
  { // "184.106.153.149" or api.thingspeak.com
    String postStr = apiKey;
    postStr +="&field1=";
    postStr += String(celsius);
    postStr +="&field2=";
    postStr += String(humidity);
   
    client.print("POST /update HTTP/1.1\n");
    client.print("Host: api.thingspeak.com\n");
    client.print("Connection: close\n");
    client.print("X-THINGSPEAKAPIKEY: "+apiKey+"\n");
    client.print("Content-Type: application/x-www-form-urlencoded\n");
    client.print("Content-Length: ");
    client.print(postStr.length());
    client.print("\n\n");
    client.print(postStr);
  }
  client.stop();
 }
ESP.deepSleep(5 * 60 * 1000000);
delay(100);
}
 
Nekem azért jön be nagyon a Blynk, mert kényelmesebbé teszi a kapcsolatot. Igazad van @Victor normál esetben nem nagyon kell állítgatni semmit - bár én, mint nagyon kezdő akvakertész valószínűleg többet kísérletezek a beállításokkal, mint ahol már minden atom stabil évek óta. De az azért megnyugtató számomra, hogy bármikor látom a mobilon is, hogy minden rendben van, működik a rendszer, jól jár az óra, meg volt a tápadagolás, bekapcsolt a lámpa. Gondolom pár hét stabil működés után már kevésbé gyakran fogom nézegetni, de aztán ha bármi esemény lenne, könnyű lesz ránézni a logokra, hogy mi is történt.
Arról nem is beszélve, hogy így be tudok állítani riasztásokat is, ha mondjuk túl hideg, vagy meleg a víz. Vagy pl ha betennék egy átfolyás érzékelőt, akkor a szűrő leállását, vagy lassulását is tudná jelezni emailben vagy a mobilon. Vagy egy vízszint érzékelővel, ha nagyon sok víz elpárolog (vagy ne adj isten elkezd ereszteni valami).

De mindez nyilván inkább játék, mint komoly dolog, főleg ha az ember folyamatosan ott tud lenni az akvárium közelében. ;)

Ja és a Thingspeak is nagyon király dolog, főleg, ha esetleg elemezni is szeretnéd később az adataidat.
 
Na még egyet szpemmelek, de remélem azért témába vág. :)
Ilyen lett a hardver:
DSC_0023.jpg
Kimaxoltam a Nano kimeneteit: Van egy villogó státus led, 4 relé, 2 állítható erősségű (PWM-es) led lámpa kimenet, 4 táp pumpa, 1 vízpumpa az utántöltéshez, 1 hőmérő, 1 szervó az etetőnek és az USB. DS3231 óra, és ESP8266 Wifi. A lámpa 12V-os tápjáról megy, és az 5V-os fesz szabályzó rendesen melegszik, kellett rá a hűtőborda.
Így utólag már azt gondolom, hogy egyszerűbb és gyorsabb lett volna a relé panelhez hasonlóan, kész paneleket használni a nyákba forrasztgatás helyett, nem lett volna drágább egy 4-es motor panel meg egy 4-es mosfet panel. És túl kicsi dobozt választottam, nagyon szűkösen fér el benne így a sok cucc. A reléket még ki se vezettem, mert most csak a szűrőt szeretném így kapcsolni. Majd nyáron esetleg egy hűtőt rá lehet tenni, vagy CO2 palackot, ha netán mégis high-tech-re adnám a fejem. Valami helytakarékos 220V-os kimenetet kell még találnom, ha nem akarom fapadosan a vezetékeket kilógatni. :)

De mindezekkel együtt is nagyon tetszik, és örülök, hogy lassan elkészül a projekt!
 
Na még egyet szpemmelek, de remélem azért témába vág. :)
Ilyen lett a hardver:
View attachment 44785
Kimaxoltam a Nano kimeneteit: Van egy villogó státus led, 4 relé, 2 állítható erősségű (PWM-es) led lámpa kimenet, 4 táp pumpa, 1 vízpumpa az utántöltéshez, 1 hőmérő, 1 szervó az etetőnek és az USB. DS3231 óra, és ESP8266 Wifi. A lámpa 12V-os tápjáról megy, és az 5V-os fesz szabályzó rendesen melegszik, kellett rá a hűtőborda.
Így utólag már azt gondolom, hogy egyszerűbb és gyorsabb lett volna a relé panelhez hasonlóan, kész paneleket használni a nyákba forrasztgatás helyett, nem lett volna drágább egy 4-es motor panel meg egy 4-es mosfet panel. És túl kicsi dobozt választottam, nagyon szűkösen fér el benne így a sok cucc. A reléket még ki se vezettem, mert most csak a szűrőt szeretném így kapcsolni. Majd nyáron esetleg egy hűtőt rá lehet tenni, vagy CO2 palackot, ha netán mégis high-tech-re adnám a fejem. Valami helytakarékos 220V-os kimenetet kell még találnom, ha nem akarom fapadosan a vezetékeket kilógatni. :)

De mindezekkel együtt is nagyon tetszik, és örülök, hogy lassan elkészül a projekt!


Szia!

Nagyon profin néz ki, az enyém ehez képest "kókány"!

Rögtön le is támadlak egy pár kérdéssel:

Hogyan oldottad meg a vízutántöltést? Vízszintkapcsolóval vagy ultrahangos távolságméréssel?

A dózispumpák nem "engednek" visszafelé? Hogyan rögzítetted csöveket az akváriumhoz?

A dobozt hol szerezted be?

Bocsánat a sok kérdésért, csak kívácsi vagyok, hogy hogyan oldottad meg.

Köszi!
 
Na még egyet szpemmelek, de remélem azért témába vág. :)
Ilyen lett a hardver:
View attachment 44785
Kimaxoltam a Nano kimeneteit: Van egy villogó státus led, 4 relé, 2 állítható erősségű (PWM-es) led lámpa kimenet, 4 táp pumpa, 1 vízpumpa az utántöltéshez, 1 hőmérő, 1 szervó az etetőnek és az USB. DS3231 óra, és ESP8266 Wifi. A lámpa 12V-os tápjáról megy, és az 5V-os fesz szabályzó rendesen melegszik, kellett rá a hűtőborda.
Így utólag már azt gondolom, hogy egyszerűbb és gyorsabb lett volna a relé panelhez hasonlóan, kész paneleket használni a nyákba forrasztgatás helyett, nem lett volna drágább egy 4-es motor panel meg egy 4-es mosfet panel. És túl kicsi dobozt választottam, nagyon szűkösen fér el benne így a sok cucc. A reléket még ki se vezettem, mert most csak a szűrőt szeretném így kapcsolni. Majd nyáron esetleg egy hűtőt rá lehet tenni, vagy CO2 palackot, ha netán mégis high-tech-re adnám a fejem. Valami helytakarékos 220V-os kimenetet kell még találnom, ha nem akarom fapadosan a vezetékeket kilógatni. :)

De mindezekkel együtt is nagyon tetszik, és örülök, hogy lassan elkészül a projekt!
Hello! Nagyon baba, nem semmi mimindennek az irányítását meglehet oldani ezzel a panellel is. Én meg gondolkodom a Megán.... Örülök ha majd a tied kihasználtságának a feléig eljutok :whistle: Nekem is lenne egy talán félhülye kérdésem: hogy-hogy a peresztatikus szivattyúkat Fet-elkel kapcsoltatod? Van valami nagy előnye ebben a felhasználásban a relépanellel szemben? Esetleg szabályozod a sebességüket? Vagy csak nem szerettél volna egy hónapot várni a panelre :D
Köszi előre a válaszodat!
U.i.: Most látom hogy szintén kerüleri vagy (y)
 
A dózispumpák nem "engednek" visszafelé?
Bocsi hogy belekotty, csak a saját tapasztalatomat írom a peresztatikus szivattyúkkal kapcsolatban:

Sokat dolgozunk ilyen szivattyúkkal, mint "vegyszeradagoló". Általában ereszteni csak akkor szoktak, ha a vegyszer megtte ( elkeményedeik vagy összeesik, néha elszakad) a peresztatikus csövet, amit a görgők nyomnak, vagy ha csere után nem megfelelő pótcső kerül a helyére. Előfordult olyan is, hogy a görgö tengelye jött ki a helyéről, ezért nem tudta elszorítani a csövet, vagy szétrepedt a szivattyú háza, ilyenkor is lehet visszafolyás, de ez nagyon ritka.
 
Utoljára módosított:
Back
Oldal tetejére